egészségügy;Magyarország;Népszava;sokkoló;Podcast;Podcast;Takács Péter;

Takács Péter sokkolta az egészségügyi dolgozókat

A szakszervezeti vezetők egyelőre tárgyalóasztal mellett bírnák jobb belátásra a kormányzatot, de legkésőbb szeptemberben már nyomásgyakorló akcióktól sem riadnak vissza.

Nem kívánják tétlenül, ölbe tett kézzel várni az egészségügyi érdekvédők, hogy – mint azt Takács Péter ígérte – leghamarabb két év múlva lesz béremelés az ágazatban. Komolytalannak tartják az egészségügyi államtitkár mentségét, miszerint a családi adókedvezményekkel addig is növelhetik a jövedelmüket.

– Az egészségügyben dolgozók nagy többsége 40 év feletti, ezért azokat a kedvezményeket, amelyeket meghirdetett a kormány a gyermeknevelés támogatására, csak kevesen, becsléseim szerint mindössze 20-25 százalékuk tudja majd igénybe venni – mondta a Népszava Szike podcastjének friss adásban Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, aki szerint a béremelés elmaradása és annak államtitkári mentegetése azért sem méltányolható, mert a munkáért munkabér jár.

Az orvosok hiába kaptak négy évvel ezelőtt egy nagyobb béremelést, a jelentős infláció miatt ezeknek a fizetéseknek is romlott a vásárlóértéke, reálértéke – érvelt Sütő Renáta, a Magyar Orvosok Szakszervezet (MOSZ) alelnöke.

Pápai Tibor, az ápolóképzésben felnőtteket oktató szakember szavaiból az derült ki, ha a bérek inflációs kiigazítása nem történik meg, sok lesz a pályaelhagyó, egyre több kevésbé képzett ember kerülhet a betegágyak mellé, és egy ilyen folyamat rontja a betegbiztonságot.

Nem csak a béremelés elmaradása szítja az elégedetlenséget az egészségügyben. Sütő Renáta beszélt arról is, hogy az állami fenntartású intézményekben, az arcfelismerésre alkalmas kamerarendszerek felszerelését sem tudják elfogadni. Mint mondta: az új technikai eszközök használata munkaidő-ellenőrzésre adatvédelmi szempontból is aggályos. Azok ugyanis biometrikus adatokat rögzítenek, és az európai GDPR szabályozás alapján az ilyen érzékeny adatoknak a kezelése alapvetően tilos. Mindössze néhány olyan terület van, ahol elfogadható a biometrikus adatgyűjtők alkalmazása, ilyen például, ha valahol lőfegyvert tárolnak vagy robbanószerekkel foglalkoznak, vagy nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő veszélyes baktériumokat, vírusokat tárolnak. A kamerák alkalmazása miatt a MOSZ már panaszt tett az adatvédelmi hatóságnál, az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) is. Közérdekű adatigénylésüket az OKFŐ már el is utasította. Jelezték, hogy nem kívánják a szakszervezetnek kiadni a kamerarendszerekkel kapcsolatos dokumentációt, köztük azokat a hatósági vizsgálatokat, amik megelőzték ezeknek a kamerarendszereknek a bevezetését, illetve a működésbe helyezését. Sütő Renáta szerint az OKFŐ elutasítását nem fogadták el, fellebbeznek.

A szakszervezeti vezetők egyelőre tárgyalóasztal mellett bírnák jobb belátásra a kormányzatot, de legkésőbb szeptemberben már nyomásgyakorló akcióktól sem riadnak vissza – hangzott el az adásban.

Meddig tűri el Fidesz gazdasági hátországa, hogy Orbán Viktor messiási politizálása miatt garantáltan el legyen zárva a brüsszeli milliárdoktól? Podcast.