Nem elég, hogy kifosztja, még ellenőrt is küldene Budapestre az Orbán-kormány, kár, hogy közben mindegyik állítását cáfolják

Átvilágítaná a fővárosi önkormányzat gazdálkodását az Orbán-kormány, hogy kiderüljön mire folyt el több tízmilliárd forint az idén néhány hónap alatt alatt. A feladatra külön szakértőt fognak küldeni – jelentette be a Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes a főváros delegációjával folytatott keddi tárgyalás után. A sajtótájékoztatón – amelyre lényegében csak a Magyar Nemzetet hívták meg - közölte: az átvilágítás pontos menetéről és módjáról jövő héten egyeztetnek.

Latorcai Csaba szerint a főváros 50 milliárd forintos támogatási igényt jelentett be, ennyire van szüksége a városnak ahhoz, hogy működtesse a közösségi közlekedést. A miniszterhelyettes azt is elmondta, hogy a tárgyaláson elhangzott, szolidaritási hozzájárulás ide vagy oda, tény, hogy a fővárosnál több pénz marad 2025-ben, mint 2019-ben, sőt, több pénz marad, mint amennyibe a BKV működtetése egész évben kerül, így a városvezetésen áll vagy bukik, hogy finanszírozza-e a közösségi közlekedést vagy sem. Márpedig a közigazgatásért felelős politikus szerint a fővárosi önkormányzatnak igazából két fontos feladata van: a tömegközlekedés fenntartása és a parkolási rendszer működtetése. – Ha erre nincs pénz, akkor mire van? – tette fel a kérdést. Majd mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány segíteni fog, hogy a fővárosi polgárok el tudjanak jutni A-ból B-be az év mind a 365 napján. Arra nem tért ki, hogy mi lesz a közvilágítással vagy éppen az ivóvíz-szolgáltatással, azt vélhetőleg nem tartja olyan fontosnak, mint a parkolás ellenőrzését és a parkolási díjak beszedését.

Latorcai Csaba elismételte az Orbán-kormány és a fővárosi Fidesz-frakció folyamatosan ismételgetett üzenetét, miszerint a baloldali városvezetés 2019-ben 214 milliárd forintos megtakarítással vette át a várost. Azt is hozzátette, hogy Budapest adóbevételei több mint a duplájára nőttek azóta, hiszen 2019-ben 160 milliárd forint adóbevétele volt, az idén 300 milliárd feletti összegre számíthatnak. (Ez ugyan nem teljesen a duplája.) Azt is elmondta, hogy a városvezetés majdnem annyit kér most a kormánytól, mint amennyiért megvették Rákosrendező területét. S megjegyezte, hogy a fővárosnak az év közepén sincs törvényes költségvetése, mivel a Kúria megsemmisítette azt.

A miniszterhelyettes szavaival szemben a Kúria csupán arra kötelezte a fővárost, hogy a kiadási tételei között a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét tüntessék fel. Másrészt Rákosrendező területét a Budapesti Közművek Zrt. vette meg, amely a vételár első részletét a Rákospalotai Hulladékhasznosítóért kapott pénzből fizette ki. Ezt a pénzt a főváros a jogszabályok szerint akkor sem tudná a város működtetésére költeni, ha akarná, mivel non-profit cégtől semmilyen formában nem vonhatja el.

A 214 milliárd forint már kiinduló tételként sem igaz – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Mint mondta, ennyi szerepelt a főváros számláin 2019-ben az átadáskor, ami egy kivételesen jó pillanat volt, hiszen éppen az iparűzési adóbevételek beérkezése után, de még az időszerűvé vált kifizetések előtti egyenleg. Az év végére ez az összeg 186 milliárdra olvadt.

A következő években egymást követték a válságok: előbb jött a világjárvány, amikor az utasok száma és így a menetdíjbevétel is a felére esett vissza, miközben a BKK működési kiadása alig csökkent. Erre jött teherként az ingyenes parkolás, a mikro- és középvállalkozásoknak nyújtott adókedvezmény, amit néhány önkormányzatnak ellentételezett a kormány, de a fővárosnak nem. A Covidot követte az infláció felpörgése, majd az energiaválság. Utóbbi okán szintén adott célzott támogatást az Orbán-kormány számos településnek, ám Budapest ezúttal is kimaradt a kedvezményezetti körből. A kiadási oldal 320 milliárdra hízott 2020-ban, miközben a bevétel 232 milliárd volt csak, a következő évben a 318 milliárdos kiadáshoz 254 milliárdos bevétel társult, míg 2022-ben az elszálló energiaárak okán 372 milliárdra ugrott az önkormányzat működési kiadása méghozzá az ellenzéki városvezetés hivatalba lépése után 18 szorosára emelkedett szolidaritási hozzájárulás nélkül, miközben 290 milliárd folyt be. Ezek a nehéz évek vitték el a korábban fejlesztésekre tartalékolt pénzt – összegzett Kiss Ambrus, aki elismételte: állnak mindenféle átvilágítás elébe. Nincs mit titkolni, hiszen az Állami Számvevőszék már többször átnézett minden számlát és beszámolót és mindent rendben talált.

Csupán adalékként: Bujdosó Andrea a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén, amikor a Fidesz a BKV teljes pénzügyi átvilágítására tett javaslatot, felhívta a figyelmet: egy BKV jellegű cég átvilágítása legalább 200 millió forintba kerül és hónapokig tart. A főváros összes cégének átvilágítása 2-3 milliárdba kerülhet és évekig tarthat. Ennyit vélhetőleg az Orbán-kormány se költene erre, ahogy idő sincs rá. A következő fővárost érintő állami inkasszó a hónap végén esedékes, amit már bizonyosan nem tud a közszolgáltatások fenntartása mellett kifizetni a főváros.

A városvezetés szűk szavú közleményében nem minősítette a mai tárgyalást, amelyen Latorcai Csaba mellett a kormány részéről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Kiss Ambrussal, a főváros pénzügyi helyzetéről. A felek egyetértettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét. A kormány kész támogatást biztosítani, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kap. A főpolgármester korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz a kormányzat által megbízott szakértőnek. Az egyeztetést a felek a jövő héten folytatják. További részleteket sem a főváros, sem a Miniszterelnökség, sem a közigazgatási tárca nem árult el.