Budapest;kiemelt beruházás;Magyar Közlöny;Rákosrendező;

Az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította Rákosrendezőt

A kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispán pedig Sára Botond lett.

Megjelent a Magyar Közlönyben a Rákosrendező fejlesztését kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet, az intézkedés a kihirdetését követő naptól, vagyis már mától hatályos.

A dokumentumban az áll, „a kormány célja a Rákosrendező állomás területén megvalósuló állami közmű- és infrastruktúra-fejlesztések, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztésének támogatása, így indokolt a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint a beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények meghatározása”. Utóbbiak a következők:

  • az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 90 méter,

  • a legkisebb kialakítható telek mérete 1000 négyzetméter,

  • az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

  • a felülépített területen a többszintű területhasználat megengedett,

  • a szintterületi mutatók értéke nem korlátozott,

  • a beépítési sűrűség nem korlátozott,

  • a telkek terepszint alatti és terepszint feletti legnagyobb beépítettsége 100 százalék,

  • a területen elhelyezhető lakó, iroda, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egészségügyi, szociális, óvoda, bölcsőde, oktatási, nevelési, kulturális, közösségi szórakoztató, sport, szabadidő, rekreációs, hitéleti, kézműipari, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, parkolóház, közösségi közlekedést kiszolgáló, a terület működéséhez és működtetéséhez szükséges egyéb rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, infrastrukturális épületek, geotermikus erőmű.

A kormányrendelet alapján

  • a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani,

  • az építmények a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, valamint a telkek egymással közös telekhatárán átnyúló módon is elhelyezhető építményrész,

  • az átnyúló épületek helyiségei valamennyi szinten összenyithatók,

  • a beruházással összefüggésben megvalósuló építményekkel kapcsolatban a kialakítandó parkolóhelyek száma nem korlátozott.

A kormány a kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt, vagyis Sára Botondot jelölte ki.

A dokumentumban mindemellett az áll: „amennyiben a Beruházás során tervpályázati eljárás lefolytatására kerül sor, a bírálóbizottság elnökét és szükség szerint társelnökét Budapest Főváros Önkormányzata jelöli ki, azonban az országos főépítészt vagy az általa kijelölt személyt a bírálóbizottságba az urbanisztikai és építészeti minőség biztosítása érdekében tagként be kell vonni.

Mint arról lapunk is beszámolt, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési minisztérium oldalán társadalmi egyeztetésre közzétett, erről szóló kormányrendelet-tervezetet múlt héten szúrta ki a Portfolio. „Nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy egyik kezével az Orbán-kormány épp csődbe viszi Budapestet, másik kezével pedig segíteni akar fejleszteni a tőle megszerzett Rákosrendezőt – ez túl szép, hogy igaz legyen. Attól tartok, ez másról szól: minél előbb előállítani a 18 milliárd forintos második vételár-részlet esedékességét, melynek ez a rendelet az egyik feltétele” – hívta fel akkor a figyelmet egy Facebook-posztban Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt, a Podmaniczky Mozgalom vezetője. Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: „miközben küzdünk Budapest pénzügyi túléléséért, nem adjuk fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem. Hiszen Budapest élni akar, nem csak túlélni. Márpedig a jövő Budapestje a Rákosrendezőn és az ahhoz hasonló alulhasznosított rozsdaövezetekben dől el”.

Politikai elemzők szerint több magyarázat kínálkozik arra, miért halasztotta el hirtelen az Orbán-kormány a botrányos ellehetetlenítési törvény elfogadását. És még az is lehet, hogy a több magyarázat egyszerre igaz.