Lánczi András interjújának számos állítása nem felel meg a valóságnak – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja egy írásában, reagálva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikai Filozófia Európai Központja igazgatójának kijelentéseire.
A NER egyik fő ideológusa nemrégiben a Magyar Nemzetben többek között arról beszélt, hogy az MTA alapstruktúrája 1949 óta változatlan. Romsics Ignác szerint azonban ez nem igaz: 1994-ben új törvény alakította át az Akadémia szerkezetét, a döntéshozatal a Közgyűlés kezébe került, amelybe nem akadémikus kutatók is bekerülhettek. Az irányítást az elnök vezette, az állam pedig ugyan biztosított működési költségeket, de teljes anyagi függetlenség nem valósult meg. 2019-ben az intézményhálózat az MTA-tól az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ma: HUN-REN) irányítása alá került, kormányzati kinevezéssel.
Freund Tamás mindenki előtt felhívta Sulyok Tamás és Hankó Balázs figyelmét, hogy miközben a politika igazodást vár, az MTA léte egész Magyarország érdekeAkadémiai Dolgozók Fóruma: Az Orbán-kormány valódi szándéka az MTA vagyonának megszerzése és a kutatóhálózat lerombolásaA történész szerint az MTA 1990-es évek elején kialakított rendszere 2019-ben gyökeresen átalakult, amikor kutatóintézeteit kivették az irányítása alól, és az új Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, majd 2023-tól HUN-REN-be szervezték át, állami kinevezésű vezetéssel. Jelenleg folyamatban van az Akadémiának 1994-ben juttatott ingatlanvagyon túlnyomó részének állami megvásárlása is, ami újabb jelentős változást jelent.
Lánczi András azon állítása, miszerint az Akadémia „fundamentumai” 1949 óta változatlanok, tehát nem állja meg a helyét. Ugyanakkor Romsics Ignác elismeri, hogy a rendszerváltáskor nem történt elszámoltatás – ahogyan más szektorokban sem, például az egyházi vezetésben, a művészvilágban vagy az egyetemi oktatói karban. A kizárt tagok többségét később rehabilitálták, például Kerényi Károlyt is, posztumusz elismerésekkel. Lánczi András vádja, miszerint az MTA baloldali befolyás alatt állna, szintén nem bizonyított: az elnököket titkos szavazással választja meg a Közgyűlés, és a rendszerváltás óta az Akadémia vezetése politikai szempontból vegyes képet mutat. Romsics Ignác hangsúlyozta, hogy az ilyen állítások bizonyíték hiányában nem többek puszta politikai vádaknál.
„Végül szeretném megemlíteni, hogy a Lánczi András és mások által is olyan magától értetődően használt szókapcsolat, a »nemzeti érdek« korántsem magától értetődő. Ennek nemcsak meghatározása, hanem körvonalazása is olyan társadalmi vitákat feltételezne, amilyeneket én már évek óta nem tapasztaltam. Pedig szükség lenne rájuk. Minden téren” – zárta állásfoglalását.
Nem ez az első, szakmainak álcázott, ám politikai jellegű támadás a Fidesz részéről: mint korábban hírt adtunk róla, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária egyenesen arra jutott, hogy államosítani kellene az Akadémia vagyonát, amiért tagjainak egy része tiltakozni merészelt Orbán Viktor március 15-ei poloskázós beszéde ellen.
Schmidt Mária azt javasolja, hogy vegyék el az állami támogatást és az ingatlanvagyont is a Magyar Tudományos AkadémiátólFreund Tamás: Schmidt Mária félrevezet, lejárat és tisztességtelen a Magyar Tudományos Akadémiával