Jelentősen mérséklődött a bérkiáramlás tempója márciusban a KSH friss jelentése szerint. A bruttó átlagkereset 714 400 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 490 400 forint volt, ami pedig 8,4 százalékos növekedés az elmúlt év ugyanezen időszakához képest.
A növekedés mérséklődése több szempontból is mérföldkőnek tekinthető. Egyrészt a bruttó átlagkereset fejlődése terén az előző hónapban, februárban regisztrált 9,3 százalékos emelkedéshez képest régen látott mértékű visszaesés történt. Ezt talán egészen plasztikusan mutatja, hogy a most közölt 8,5 százaléknál alacsonyabb növekedésért, a teljes bruttó átlagkereset esetében 2023 februárjáig kell visszamenni az időben. Ha a pedig a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - bruttó átlagkereset vizsgáljuk, amit 8,4 százalékos éves előrelépés után 648 700 forintra tett a KSH, akkor még messzebbre kell tekintenünk. Ebben az összevetésben 2021 júliusában volt ennél szerényebb a fejlődés üteme. Mindezek után a reálkereset 3,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,7 százalékos növekedése mellett.
Ezen felül akad mér egy figyelemre méltó fejlemény. A január és március időszakban mért, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, míg a nettó átlagkereset 467 600 forint volt. Az előbbi éves összehasonlításban 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett.
Nem kizárt a leminősítés, alig 1,1 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaságEbből a bruttó átlagjövedelem szintje azért nevezhető különösen hangsúlyosnak, mert a hosszútávú (2025,2026,2027 évi) minimálbér megállapodásban a bruttó átlagbér növekedést illetően az I-III. negyedévre átlagosan 8,5 százalékos emelkedést rögzítettek. A mostani adat pedig most először került azon 1 százalékos toleranciaküszöbön belül, amit a felek rögzítettek az említett kontraktusban. Ez persze nem azt jelenti, hogy a minimálbér megállapodás ne lenne veszélyben.
Az elvárt GDP növekedés és az infláció ugyanis annyira messze van a dokumentumban kijelölt céltól, hogy a mostani bérkiáramlási adattal együtt is – a szerződésben foglaltak szövege szerint – újra kellene tárgyalni a 2026 évi minimálbér összegét.
Az viszont azért kijelenthető, hogy a bérmegállapodás egyik „lába” megérkezett arra a szintre, ami a tárgyalásban résztvevő felek rögzítettek.
A márciusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy rég volt ennyire összhangban a nemzetgazdaság három fő területe – jelezte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A költségvetés, a vállalati szektor és a non-profit szféra egyaránt 8,5 százalék körüli bérnövekedést mutatott. Így tehát minden szegmensben lassult a béremelkedés üteme, de ez inkább az állami szektorban nevezhető markánsabbnak a korábban megszokott 15-20 százalékos számok után. A versenyszférán belül jelentősebben lassult a bérkiáramlás a hulladékgazdálkodás és az energetika területén. Az ipar, a kereskedelem és a logisztika esetében a korábbi fokozatosan lassuló trend folytatódott. Az egészségügyi ellátás esetében 1 százalék közelébe eső bérnövekedés jelzi, hogy itt kifutott a korábbi bérrendezés hatása.
Ami az idei évet illeti, a márciusi bérdinamika már eléggé beszédes – tette hozzá -, ám még érdemes megvárni az áprilisi mutatót. Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy a vállalatok jelentős része áttért a tavaszi - március-áprilisi - bérmeghatározásra. Ennek fényében majd csak az első három-négy hónap ismeretében lehet biztosabbat mondani az idei bérezési folyamatokról. Összességében 2025-ben a bank 8 százalék körüli átlagbér-növekedésre számít a nemzetgazdaság egészében.
Nagyot esett az infláció, de még így is nőttek az árakKSH: 668 100 forint volt a bruttó átlagkereset januárban