Januárban 10,4 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, ami meghaladta némileg az elemzői várakozásokat, ám elmarad a tavaly decemberi 11 százalékos növekedésnél. 2022 decembere óta ez legkisebb emelkedés. A januári béremelések jelzésértékűek az év egészére, ebből szempontból az is érdekes, hogy az idei januári béremelkedés volt a legalacsonyabb év eleji növekedési ráta 2021 óta. Ez viszont abból a szempontból nem meglepő, hogy a gazdaság 2022 óta nem tud érdemi növekedést felmutatni, így a cégek egyre óvatosabbak a béremelésekkel.
A KSH adatai szerint bruttó átlagkereset 668 100 forint volt, a nettó 444 300 forint, ami szintén 10,4 százalékkal magasabb a tavaly januárinál, miközben a nettó mediánkereset 373 600 forint volt – vagyis a munkavállalók fele ennyit sem vitt haza. A mediánbér 9,3 százalékkal nőtt egy év alatt – ennek oka, hogy épp a fizetések alsó háromötöde emelkedett átlag alatt, sőt az alsó ötödben a béremelés csak 8,2 százalék volt – derül ki a KSH adataiból.
Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint januárban is folytatódott béremelések lassulásának üteme, de ennél fontosabb, hogy a lassan lemorzsolódó bérnövekedés mellett az infláció felfutása egyre nagyobb mértékben harap bele a bérek vásárlóerejének változásába. Számok szintjén ez azt jelenti, hogy a reálbér mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett. A historikus átlaghoz képest ez még mindig magasabb, ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy ha az elmúlt évek kétszámjegyű reálbér növekedése mellett sem tudott felzárkózni a fogyasztás a válság előtti trendvonalhoz, akkor az elkölthető jövedelem vásárlóértékének lassuló emelkedése ezt idén még valószínűtlenebbé teszi – fogalmazott az elemző. Virovácz Péter szerint az idén a bérek éves átlagban nyolc százalékkal emelkedhetnek, ez a várható 5,4 százalékos infláció mellett 2,5 százalékos reálnövekedést jelent.
4,5 százalékos inflációval számolnak 2025-benVarga Mihály levelet írt Orbán Viktornak a Matolcsy-féle alapítványokról, az MNB magasabb, elhúzódó inflációval számol Eurostat: Februárban is maradt Európa-rekorder a magyar inflációNagy Márton kisebb növekedést vár
Miután korábban az idei inflációs várakozásait a kormány 4,5 százalékra emelte, most csökkentette a GDP előrejelzését is. A korábbi 3,4 százalékkal szemben idén 2,5 százalék lehet a növekedés, jövőre viszont már 4,1 százalékkal nőhet a gazdaság – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt egy sajtótájékoztatón. Mint mondta, a tervezettnél kisebb növekedés ellenére nem kell az idei költségvetési törvényt módosítani. A kormány szerint idén a bérek 8,6, jövőre jövőre viszont 10 százalék feletti üzemben növekedhetnek – írta a Portfolio.
