Schmidt Mária;Magyar Tudományos Akadémia;Freund Tamás;

Freund Tamás: Nagyon meglepett Schmidt Mária tájékozatlansága

Az MTA elnöke szerint ha a köztestület a nyilvánosság előtt bírálja az Orbán-kormányt, a kabinet azonnal átmegy sündisznóállásba.

Nagyon meglepett Schmidt Mária tájékozatlansága – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Hangnak adott interjújában.

Freund Tamás ezzel arra a kérdésre reagált, milyen érzések töltötték el, amikor meglátta a Terror Háza Múzeum főigazgatójának blogbejegyzését, amelyben Schmidt Mária „sztálinistának” minősítette az intézményt.

A köztestület elnöke hangsúlyozta: nincs joga feltételezni, milyen motiváció állhatott a bejegyzés mögött, de Schmidt Mária vélhetően úgy érezhette, hogy az Akadémia nem felel meg bizonyos külső elvárásoknak. Freund Tamás azonban elnökként kötelességének érezte, hogy elhárítsa a jogtalan kritikákat és támadásokat.

Egyben jelezte, hogy az MTA a közintézmények közül messze a legnagyobb közbizalomnak örvend, és meggyőződése szerint ez a jövőben is így marad. Kifejtette: alapvetően jó kapcsolatot ápolnak a kormánnyal, ugyanakkor a nagy horderejű ügyekben – például az akkumulátorgyárak kapcsán – a kormány gyors döntésekre hivatkozva nem kéri ki a tudósok véleményét. Ilyenkor csak utólag, és ha a közvélemény is várja, a médián keresztül tudunk megszólalni, bízva abban, hogy építő kritikaként fogadják, nem politikai támadásként – ami néha nem sikerül – magyarázta.

Hangsúlyozta, az MTA a nemzetet szolgáló, közpénzből működő intézmény, a tudomány eszközeivel kívánja támogatni a mindenkori kormány munkáját, ezért a közvetlen kommunikációt tartja célravezetőnek. A médián keresztül megfogalmazott észrevételeket a kabinet gyakran politikai támadásként értelmezi, holott az MTA soha nem politizált szervezetileg. – Ha a társadalom széles rétegei várják, hogy az Akadémia végre megszólaljon, akkor nem használhatjuk csak a kormánnyal kialakított közvetlen kommunikációs csatornákat, hanem a kritikánkat a médiának is el kell juttassuk. Ezt minden esetben próbáljuk úgy tenni, hogy a kormány ne politikai támadásként, hanem építő kritikaként értékelje a lépést. De ez nem mindig sikerül, néha mi is hibázunk. (...) Az MTA úgy tudja a magyar nemzet érdekeit a legjobban szolgálni, ha az éppen regnáló politikai vezetés döntéseit igyekszik a tudomány eszközeivel optimalizálni. Ezt úgy tudjuk a leghatékonyabban megtenni, ha közvetlenül kommunikálunk a kormánnyal, ha meghallgatnak minket. A médián keresztüli kommunikáció e célra nem alkalmas, mert ilyenkor a kormány átmegy sündisznóállásba,

és mindent elutasít, mondván, a kritikánk pártpolitikai indíttatású, és a tudósok kormányt akarnak buktatni. Pedig ennek az Akadémiának ez soha nem állt szándékában. 

Itt most nem egyes akadémikusok megnyilvánulásairól beszélek, mert magánemberként mindenki azt mond, amit akar, és az akadémikusok is megosztottak a politikai hovatartozásukat illetően.

Freund Tamás nyomatékosította: nem az MTA-t sérti leginkább a „sztálinista” bélyeg, hanem azokat a nagy tekintélyű tudósokat – Kosáry Domokost, Mádl Ferencet, Vizi E. Szilvesztert, Szentágothai Jánost –, akik a rendszerváltás után újjászervezték a köztestület működését.

Nem beszélnek politikáról, kizárólag az egyik gyermekük ügyében egyeztetnek.