- Még ebben a hónapban meglehet a megállapodás az új közös uniós hitel részleteiről - jelentette ki Andrzej Domanski gazdasági miniszter a lengyel uniós soros elnökség nevében a tegnapi miniszteri szintű tárgyalás után. A márciusban bejelentett úgynevezett SAFE (Security Action for Europe, vagyis Biztonsági Intézkedés Európáért) tervről a tagállamok minősített többségének kell megállapodnia. Így, bár Orbán Viktor még az Országgyűléssel is elfogadtatott egy határozatot a közös uniós hitel ellen, megakadályozni nem tudja azt.
A programban – amelynek kerete összesen 150 milliárd euró - nem lesznek tagállamokra lebontott pénzek, hanem a bejelentett igények alapján fog dönteni az Európai Bizottság a projektekről, a cél pedig a közös beszerzések és országokon átívelő védelmi fejlesztések támogatása. A részletekről még tart a vita a tagállamok között, de a megrendelések jó részének uniós cégeknél kell lecsapódniuk. A program kiemelt célja az uniós tagállamok mellett az ukrán védelmi kapacitások fejlesztése és a megrendelések felpörgetése. A védelmi ipar hagyományosan csak akkor vállalja a drága kapacitásbővítést, ha hosszabb távon tud előre tervezni megrendelésekkel, ezért is reméli az Európai Bizottság, hogy a tagállamok összefogása lendületet adhat az iparnak.
A hitelre a többi között légvédelmi, rakétavédelmi, lőszer- és rakétagyártási tervekkel, drónok gyártását vagy védelmi infrastruktúra javítását célzó programokkal pályázhatnak a tagállamok. Az EU-n és Ukrajnán kívül Norvégia, Izland és bizonyos keretekben más tagjelölt országok is részt vehetnek. Aki nem közösködik Kijevvel, azt várhatóan az elbírálás során hátrébb is sorolják. Magyarország bejelentett ellenkezése így azt jelenthetni, hogy meg sem próbálnak hitelt lehívni a keretből.
A tárgyalások során ráadásul bekerült egy kitétel a törvény-tervezetbe, hogy a jogállamiságra vonatkozó szabályokat is be kell tartani az igénylőknek. A Népszava információja szerint tizenkét tagállam közösen javasolta a kiegészítést, amely önmagában nem jelenti, hogy hazánkat kizárnák a programból, de ha a jövőben újabb uniós programokat fagyasztanának be korrupciós és átláthatósági problémák miatt, ezt is érinthetné egy esetleges új szigorítás.
A kormány mindenesetre jelezte az Európai Bizottság felé,
hogy növelné a védelmi kiadásokat a következő években, csak éppen saját hitelből.
Az EU védelmének megerősítése érdekében az Európai Bizottság ugyanis enged a költségvetési szigorból. A szabályok szerint a tagállamok költségvetési hiánya nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. A túlköltekezők az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alá kerülnek, azaz egy tervet kell elfogadniuk, hogyan fogják leszorítani a hiányt. Magyarország ellen már folyik egy ilyen eljárás, legutóbb azt ígérte meg a kormány, hogy 2026-ra szorítja vissza az eladósodást.
Elindították Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárástA bejelentett könnyítés értelmében azoknak az országoknak, akik kifejezetten a védelmi kiadások növelése miatt lépnének túl a 3 százalékos határon, akár 4,5 százalékos hiány is elfogadható lenne 2028-ig. De csak akkor, ha a többlet kifejezetten a megnövekedett védelmi kiadások miatt jelentkezett. Magyarország jelezte, hogy igényelné ezt a nemzeti „menekülési záradék” életbelépését,
vagyis saját magunk eladósodását tovább folytatnánk, míg azt a hitelt, amit az unió alacsonyabb kamattal vehetne föl, nem támogatjuk.
Nem az embereket, csak a kormányt büntetnék
Az önkormányzatokat, a civileket és az egyetemeket akkor is kellene támogatni, ha a kormány korrupciója miatt befagyasztják az uniós pénzek egy részét, ennek módjairól tartottak szakértőkkel meghallgatást az Európai Parlamentben. Jelenleg mintegy 20 milliárd euróhoz nem jut hozzá Magyarország, mert az Európai Unió befagyasztotta a támogatásokat, amiért a kormány nem teljesítette a többi között a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket.
A három európai parlamenti szakbizottság előtt tartott vitán arra hangzottak el javaslatok, hogyan lehetne „okosan” kivitelezni az úgynevezett feltételességi eljárást. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy a jövőben, így a 2028-ban induló új hétéves költségvetés esetében olyan szabályokat dolgozzanak ki, amely nem az állampolgárokat bünteti, ha a kormány nem tartja be az uniós szabályokat.
Sokszor épp azok a civilek nem jutnak forrásokhoz, akiket más úton is támad a kormány Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem professzora szerint. Szerinte a létező nemzetközi civil szövetségeken és szervezeteken keresztül a kormány kikerülésével is el lehetne juttatni a nekik szánt támogatásokat. Az egyetemek és kutatóhálózatok esetében az EU egyébként is előnyben részesíti a nemzetközi projekteket és együttműködéseket, így lehetséges lenne, hogy ilyen esetekben egy másik országban lévő partnerszervezeten keresztül jusson el a magyar résztvevőhöz a támogatás. Ezután azzal folytatta: az Európai Beruházási Bank általában csak részben finanszírozza hitellel a különböző projekteket, amelyeknek a másik részét a tagállamoknak kell beadniuk a tervbe. Ugyanakkor Scheppele szerint ha a tagállami részt a befagyasztott pénzekből lehetne kifizetni, azzal nemcsak, hogy eljutna az önkormányzatokhoz a támogatás, de az Európai Beruházási Bankon keresztül a független audit és ellenőrzés is megvalósulhatna.
- Ma a tagállami kormányok az uniót szidják hangosan, miközben a közösségi pénzekből hajtják végre a fejlesztéseket - emlékeztetett Lucia Serena Rossi, a Bolognai Egyetem professzora. Ezért sokkal látványosabban kellene jelezni minden uniós finanszírozású projektnél, honnan is érkezett a pénzt a kutató szerint. Stephen De Ron, az Európai Régiók Bizottságának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor a tagállami kormányok miatt az önkormányzatok kerülnek pénzügyileg nehéz helyzetbe. Példának a budapesti villamosbeszerzést hozta, amihez ugyan szerződött a fővárosi városvezetés a spanyol gyártóval, ugyanakkor – mint arról épp a Népszava írt - most a kifizetés veszélybe került a kormány hibájából. - P. R. (Brüsszel)
