Indoklásában megállapítja, hogy Magyarországon az államháztartási hiány 2023-ban és az előrejelzés szerint 2024-ben, valamint 2025-ben is meghaladja a bruttó hazait termék (GDP) 3 százalékában meghatározott uniós referenciaértéket. Tavaly a deficit 6,7 százalék volt (a második legmagasabb az unióban), idén 5,4 százalékra, jövőre pedig 4,5 százalékra prognosztizálják. A GDP arányos államadósság szintén túllépi az Európai Unióban megengedett 60 százalékot, tavaly 73,5 százalékon állt.
Az EU sok országában a hiány a Covid19 járvány alatt kezdett duzzadni, de Brüsszel a járvány súlyos gazdasági következményei miatt évekre felfüggesztette a szabályok alkalmazását. Mostanra letelt a haladék, és az EU-s intézmények érvényesíteni kívánják az előírásokat. Ez az első eset a járvány óta, hogy kipécézi a fegyelmezetlen tagállamokat. A kormányközi EU Tanács szerint a deficit túllépése sem kivételesnek, sem átmenetinek nem tekinthető, ezért hivatalosan megkezdte a túlzotthiány-eljárást Magyarországgal szemben. Ugyanerre a sorsra jutott Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia.
Varga Mihály októberben közli majd, hogyan süllyed három százalék alá a költségvetési hiányA pénzügyminiszterek július közepén tárgyaltak a folyamat aktiválásáról, és akkor úgy döntöttek, hogy írásos eljárás keretében határoznak. Ilyenkor a tárcavezetőknek egy megadott határidőig kell jelezniük az egyet nem értésüket. Mindegyik érintett tagállammal szemben megszületett a többségi döntés.
A túlzottdeficit-procedúra célja annak biztosítása, hogy valamennyi ország visszatérjen a költségvetési fegyelemhez — fogalmaz a határozatról kiadott tanácsi közlemény. Az eljárás alá vont tagállamot Brüsszel fokozottan ellenőrzi és ajánlásokat tesz számára a deficit kiigazítására. Az Európai Bizottság — amely javaslatot tett a kormányközi fórumnak a folyamat elindítására — várhatóan novemberben fogja nyilvánosságra hozni, hogy milyen pályamódosítást lát szükségesnek Magyarország, és a többiek esetében. Az ajánlások tartalmazhatnak korrekciókat és határidőt. Amikor a hét ország ősszel középtávra szóló terveket készít a kiadásairól, és a következő 4-7 évre szóló reformjairól és beruházásairól, akkor figyelembe kell vennie ezeket a javaslatokat. Ha egy tagállam a megadott határidő lejártáig ezt elmulasztja és nem hozza meg a korrekciós intézkedéseket, az EU Tanács szankciókat, akár a GDP 0,05 százalékát kitevő pénzügyi bírságot szabhat ki, amit hathavonta kell megfizetni. Erre azonban csak évek múltán kerülhet sor.
Nem ez az első eset, hogy Magyarország hosszú ideig nem teljesíti az elvárást: 2004- 2013 között folyamatosan túllőtt a hiánycélon és ezért eljárás alatt állt.
Varga Mihály tárcája elismerte, hogy túlzottdeficit-eljárás indul Magyarország ellen, de közölte, azonnali intézkedések nem kellenek