Orbán-kormány;Németország;Magyarország;fellépés;jogállamiság;szigor;Friedrich Merz;

Németország bekeményít, elvenné a szavazati jogot Magyarországtól

A Friedrich Merz vezetésével létrejövő berlini kormány várhatóan nem lesz annyira elnéző  Orbán Viktor kabinetjével szemben.

A leendő német kancellár ugyan eddig nyíltan nem beszélt a magyar kormánnyal szembeni terveiről, de utalt arra, hogy a német kormány politikájába ismét erőteljesebben be akarja építeni az uniós politikát és hatékonyabb döntéshozatalt akar, tehát az ellenkezőjét annak, amit a magyar kormányfő. Most azonban, amint a Politico írja, a német kabinet konkrét lépéseket is tervez Orbán-kormánnyal szemben. A lap értesülései szerint a keresztény uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) a koalíciós tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy követelik majd az Európai Bizottságtól a források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését azon országoktól, amelyek megsértik a jogállamiságot és más alapértékeket. Bár Magyarországot név szerint nem említették, a megállapodástervezet egyértelműen az Orbán-kormányra utal.

„A meglévő eszközöket, a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztéséig az EU Tanácsában, sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban” - írták a CDU/CSU és az SPD tárgyalói az uniós politikáról szóló részben.

Az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikkely szerinti eljárás első szakaszát Magyarország ellen az uniós alapértékek súlyos megsértésének gyanúja miatt. A folyamat azonban, amely végül Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethetne, a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt. 2022-ben az Európai Bizottság az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt mintegy 22 milliárd euró értékű, Magyarországnak szánt összeget zárolt.

A vétójog megkerülése érdekében – amit Orbánék előszeretettel használnak - a hivatalba lépő német kormány „támogatni akarja a minősített többségi szavazás kiterjesztését az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika bizonyos kérdéseiben, például a szankciók bevezetésében", fogalmaz a tervezet a Politico szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy Orbán kezéből kiveszik az utolsó zsarolási potenciált is, hiszen a döntéseket magyar jóváhagyás nélkül is meghozhatják. Bár ehhez elvileg az uniós alapszerződés módosítására is szükség van, s más kisebb országok sem támogatnák súlyuk csökkenését, Merz bízik abban, hogy megtalálják a módját a tervek uniós szintű végrehajtásának.

A német koalíciós tárgyalásokon a pártok megállapodtak abban, hogy Friedrich Merz eredeti terveinek megfelelően a következő kormány jóval nagyobb aktivitást fejt ki az uniós színtéren, mint Olaf Scholz kabinetje. Ebben fontos szerepet szánnak a weimari háromszögnek, vagyis Franciaország, Németország és Lengyelország együttműködésének. Ez azt is jelenti, hogy a berlini vezetés egyfajta megerősített együttműködést szorgalmaz az EU legfontosabb államainak részvételével, ami Magyarország még megmaradt uniós befolyásának végét is jelentheti.

Orbán Viktor a februári német parlamenti választás finisében fogadta Alice Weidelt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) kancellárjelöltjét és társelnökét, ami már önmagában meglehetősen barátságtalan gesztus volt a voksolás favoritjának számító Merzcel szemben, majd a választás után a magyar kormányfő Weidelnek gratulált, Merznek nem. Vagyis a magyar miniszterelnök már azelőtt gondoskodott a hűvös viszonyról Németországgal, hogy Merzet egyáltalán megválasztanák német kancellárnak. Ez igen súlyos stratégiai hibának bizonyulhat.

A bántalmazásra nem lehet lélekben felkészülni - mondja Bódis Kriszta az ellene irányuló politikai támadásokról. A Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadója, a Van Helyed Alapítvány alapítója problémának tartja, hogy az Orbán-kormány a munkaalapú társadalmat forszírozza, és közben gazdasági válságba sodorta az országot. Interjú.