Meleg szavakat váltott egymással Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin csütörtökön a Kremlben a kínai vezető 11. oroszországi látogatását üdvözlő ünnepségen, egy nappal a második világháború befejezésének 80. évfordulójára rendezett moszkvai katonai parádé előtt.
Hszi később „barátinak és gyümölcsözőnek” nevezte az orosz elnökkel tartott négyórás megbeszélését, amely után közös nyilatkozatot írtak alá a két ország „átfogó stratégiai partnerségének elmélyítéséről”. A felek emellett több mint húsz megállapodás kötöttek, egyebek közt a kétoldalú kereskedelem és beruházások „minőségi fejlődésének 2030-ig történő biztosítására" és a technológiai együttműködés elmélyítésére vonatkozóan.
Megjegyzéseiben mindkét vezető a világrend védelmének és javításának erejeként igyekezett kapcsolatukat beállítani, ugyanakkor említést sem tettek Oroszország negyedik éve tartó, Ukrajna elleni brutális inváziójáról, amelyet az orosz propaganda következetesen összemos a náci Németország ellen vívott honvédő háború történelmi mítoszával. „A mai kihívásokkal teli geopolitikai helyzetben és globális bizonytalanságban az orosz-kínai külpolitikai partnerség kulcsfontosságú stabilizáló tényező a nemzetközi színtéren” – mondta Putyin a Kreml leirata szerint. „Együtt védjük az igazságosabb és demokratikusabb, többpólusú világrend kialakítását.”
Putyin után a kínai kommunista vezető is „a nemzetközi közösség stabil, pozitív és progresszív erőinek” nevezte a két országot, felszólítva másokat, hogy segítsenek „a globális kormányzást helyes irányba vezetni és előmozdítani a mindenki számára előnyös, inkluzív gazdasági globalizációt”. Szavaik félreérthetetlenül a Trump-kormány eddigi világrend felforgatására irányuló törekvéseire utaltak, amelyek keretében az Egyesült Államok kilépett az ENSZ több szervéből, és globális kereskedelmi háborút indított, mindenekelőtt Kína ellen, felforgatva a piacokat.
Hszi szerdán négynapos látogatásra érkezett az orosz fővárosba, ahol kétségtelenül ő a legfontosabb vendég a Putyin győzelem napi díszszemléjén részt vevő, több mint két tucat külföldi vezető közül. Az Egyesült Államok világhatalmi törekvéseit egyaránt elutasító Moszkva és Peking ugyanis az elmúlt tíz évben folyamatosan erősítette partnerségét. Kereskedelmi forgalmuk tavaly újabb rekordot döntött, főként mivel az Ukrajna elleni inváziója miatt szankciókkal sújtott Oroszországnak Kína gazdasági mentőövet dobott, az orosz olaj egyik fő vásárlójává vált és kettős felhasználású termékek széles körű exportjával támogatja Putyin háborúját. Ugyanakkor a kínai exportőrök számára is fontossá vált az orosz piac – amely például néhány év alatt a kínai autók legnagyobb felvevőjévé vált –, s ezt csak tovább erősítették a Trump-kormányzatnak az Egyesült Államokba érkező a kínai termékekre kirótt irreálisan magas vámjai.
Mindez jól mutatja, miért van kudarca ítélve egyes washingtoni köröknek az a reménye, hogy a Trump-kormányzat képes lehet az amerikai-orosz kapcsolatok helyreállításával meggyőzni Oroszországot, szakítson Kínával és vessen véget ukrajnai háborújának.
