Azok közé tartozunk, akik szerint eminens érdek az ország végzetes Keletre tolódásának (és teljes elhülyülésének) a megállítása. Nincs fontosabb, és szinte mindegy, hogyan történik. Kilométerekkel vagyunk a vörös vonalon túl, szinte már a Vörös téren kókadozunk. Ezért szerintünk (már leírtuk más képpel) süllyedő hajó utasa ne firtassa a mentőcsónak színét. Tényleg eljutottunk a mélységes gyökerekig: az orbánizmus földjében már kifejlődött a burgonya, aki azon lamentál, hogy a kormányfüggetlen sajtónak nem akaródzik foglalkoznia Magyar Péter viselt dolgaival (Mandiner.)
Van egy ország 15 éve teljhatalmú kormányzattal, a kormánypropaganda (benne a közmédia) nem ad hírt a fékezhetetlen korrupcióról, az egyszeri Fidesz-szavazó a nemzeti nagytőke nagyvonalúságának hiszi Mészárost és Tiborczot, és akkor a kormányban végződő média az ellenzék üldözését kéri számon. Miközben a nemrég eldurrantott pántlikás poloskázás végképp letolná a pályáról az ellenzéki akadályokat. Ez a harc lesz a végső?
Vennél tőlük atomreaktort?
Az Orbán-kormány 2022 nyarán nem csupán támogatta Ukrajna uniós csatlakozását (amivel mostanában sokan szembesítik joggal), hanem megszavazta, hogy keleti szomszédunk megkapja az uniós tagjelölti státuszt. Ukrajna 2022 február végén, tehát alig néhány nappal az orosz agresszió (akkor még különleges katonai művelet) megindítása után nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság júniusban véleményezte a kérelmet, és Ukrajna még ugyanebben a hónapban megkapta a tagjelölti státuszt. Minden tagállam egyetértésével, az Orbán-kormányéval is.
Így a kormányfő megjegyzése, hogy a háború megakadályozása miatt döntöttek a tagság támogatásáról (Orbán, április 17., Öt-interjú), mesebeszéd.
Azzal ámította a felkészületlen és/vagy lekötelezett értelmesbeszélgető-partnert, hogy a háborút akkor még meg lehetett volna akadályozni. Aligha, hiszen február 25-én Putyin erői már Kijev alatt voltak, ami jelentősen túl van a Donbászon. Nem területet akartak, hanem orosz-magyar határt. De Orbán szerint 2022 első felében „még volt egy Ukrajna nevű ország, amely szuverén volt. Ma az a helyzet, hogy egy olyan országot akarnak fölvenni, amely nem szuverén.” A kormányfő még 2022 decemberében is ragaszkodott Ukrajna tagságának alapfeltételéhez, a területi integritáshoz, amikor azt mondta: „ukrán relációban azt érdemes leszögezni, hogy egy független és szuverén Ukrajna létezése az magyar nemzeti érdek is”, ami „csak úgy valósulhat meg, ha van területi integritása.” Ukrajna csatlakozási tárgyalásai 2024 júniusában megkezdődtek.
Az Orbán-kormány az elmúlt években más fontos kiállásokat is megszavazott Brüsszelben, köztük 2023 februárjában azt, amely Ukrajna területi integritásának teljes tiszteletben tartását, és ezzel az ENSZ alapokmányára épített igazságos és tartós békét sürgeti. Ehhez képest a minapi hír szerint Putyin még azzal együtt sem hajlandó lemondani a részben elfoglalt négy kelet-ukrajnai régióról, hogy a Nagy 24 órás Béketeremtő, a 100 nap kudarcot felmutató Donald Trump meglehetősen frusztrált a fegyverropogás miatt. Pedig minden idők egyik legrosszabb antréjú elnöke (39 százalék) az ördöggel is cimborálna a békéért, ami számára annyit tesz: jó üzleteket köt a gyilkossal (és a katonai támogatások többszörösét kéri vissza az áldozattól.) Make America Great Again, elvek és értékek sutban.
Új világrend kreatív újkereszténységgel.
Putyin a négy megtámadott kelet-ukrán régió közül kettőre már a háború előtti napokban nyíltan szemet vetett. Az orosz törvényhozás akkor ismerte el a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, megnyitva az utat a bekebelezésükhöz, álságos népszavazások után. Jelezzük: az Orbán- kormány azt az EB-állásfoglalást is megszavazta 2022 októberében, hogy a zaporizzsjai, herszoni, donyecki és luhanszki népszavazás érvénytelen és illegális voltak, egyben felszólították a nemzetközi közösséget, ne ismerjék el azokat. Na, de még ezelőtt június 29-én vajon melyik két világraszóló demokráciafáklya sietett követni az orosz agresszor példáját az elismeréssel? Szíria és Észak-Korea. Szép társaság. Vennénk tőlük autót? Azt nem, csak olajat meg atomreaktort?
Vlagyimirovics szíve
Az Európai Unió bővítése nem csupán demokráciaexport, hanem biztonság- és gazdaságpolitikai kérdés is. Partnerként (vagy Trump miatt időlegesen ellenpólusként) felnőni az USA, valamint a Kínát és Oroszországot is felsorakoztató BRICS-erőtérhez elemi európai érdek, és nem lehetetlen. Gazdasági köldökzsinórral Németországhoz kötve nem is igen van más út Magyarország számára (a szélsőjobboldali Alice Weidel karmelitai pajzsra emelése már csak emiatt is közveszélyes szerencsejáték volt). Mindezek fényében különösen érdekes következtetésekre juthatunk, ha megnézzük, hogy miközben az Orbán-kormány minden erővel Ukrajna ellen hangol, aközben elkötelezett híve a legzűrösebb nyugat-balkáni tagjelöltek gyors csatlakozásának is.
Ukrajna szólt, hogy már készül a B terve, ha az Orbán-kormány csak színlelné a párbeszédet„Nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű” – kajánkodott az ukrán kormányfőhelyettes, amikor meglátta az Orbán-kormány uszító plakátjait