Fő kockázat maradt az orosz energiafüggőség, Paks hűtése is egyre nagyobb gond

A magyar energiarendszer fő kockázatai az orosz függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és a Paksi Atomerőmű hűtése – véli az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete (EASAC) friss összeurópai jelentése kapcsán a Másfélfok nevű környezetvédelmi oldalon Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője. A hazai behozatali arány 2022-ben az olaj és a gáz esetén is meghaladta a 85 százalékot. Nem állunk túl jól új gázbeszerzési források felkutatásában sem: 2023-ban Magyarország világszinten az orosz energiahordozók negyedik, az EU-ban pedig a legnagyobb felvásárlójának számított.

Magyarország az energiaforrások behozatali arányát illetően 2022-ben 1,7 százalékponttal rosszabbul állt az EU átlagánál. A KSH-statisztika ráadásul a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekinti, miközben a fűtőelemeket belföldön sem előállítani, sem ártalmatlanítani nem tudjuk. 18 tagállam az energia több mint felét külföldről szerezte be.

Ugyanakkor az Európai Bizottsághoz hasonlóan az Orbán-kormány is kiemelt célként tekint a nettó szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, amihez az olaj, a gáz és a szén kivezetése, a megújulók hasznosítása és az energiahatékonyság kiemelten szükséges. Bár az uniós szerkezetű nemzeti energia- és klímaterv 2023-as frissítése fokozott 2030-as légszennyezés-csökkentési, megújulós és hatékonysági célokat jelöl ki, a hazai gázfogyasztás és a behozatal aránya – például az új gázerőművi és ipari nagyfogyasztói tervek miatt - nem csökkenne 80 százalék alá, ami egy újabb ársokk esélye miatt kockázat.

Bár a hazai gázkitermelés fokozása csökkenti a külső függőséget, fontosabb lenne a fogyasztás gyorsított csökkentése – idézi a szakember a Green Policy Center elemzését. A gáz és más hagyományos energiaforrások kivezetése biztonsági és függetlenségi kérdés is, különös tekintettel arra, hogy a washingtoni kongresszus egy friss kétpárti javaslata az orosz energiát vásárló országok USÁ-ba irányuló kivitelét 500 százalékos vámmal sújtaná.

A hazai energiarendszer biztonságát az éghajlatváltozás is kedvezőtlenül érinti. A Paksi Atomerőmű termelését például 2018-ban, 2019-ben, 2022-ben és 2023-ban is korlátozni kellett a hűtést biztosító Duna magas nyári hőmérséklete és alacsony vízhozama miatt. Az egyre erősebb és sűrűbb hőhullámok Magyarországon is veszélyeztetik az energiaellátórendszer biztonságát és módosíthatják a kereslet-kínálati viszonyokat is.

Bár a hazai gázkitermelés fokozása csökkenti a külső függőséget, fontosabb lenne a fogyasztás gyorsított csökkentése – idézi a szakember a Green Policy Center elemzését. A gáz és más hagyományos energiaforrások kivezetése biztonsági és függetlenségi kérdés is, különös tekintettel arra, hogy a washingtoni kongresszus egy friss kétpárti javaslata az orosz energiát vásárló országok USÁ-ba irányuló kivitelét 500 százalékos vámmal sújtaná.

A hazai energiarendszer biztonságát az éghajlatváltozás is kedvezőtlenül érinti. A Paksi Atomerőmű termelését például 2018-ban, 2019-ben, 2022-ben és 2023-ban is korlátozni kellett a hűtést biztosító Duna magas nyári hőmérséklete és alacsony vízhozama miatt. Az egyre erősebb és sűrűbb hőhullámok Magyarországon is veszélyeztetik az energiaellátórendszer biztonságát és módosíthatják a kereslet-kínálati viszonyokat is.

Az olaj, a gáz és a szén kivezetése nem csak a biztonságot növeli, de az ország függetlenségét is segíti – jegyzi meg Schaffhauser Tibor.

Az EASAC A fenntartható energiaellátás biztonsága című, uniós léptékű tanulmánya a legnagyobb kihívásának szintén azt nevezi, hogy Európa túlzottan függ a külföldi tüzelőanyagoktól, így főképp az olajtól és a gáztól.

Az európai energiaellátás biztonságát egyre inkább fenyegetik a nemzetközi feszültségek, valamint a nagyfokú külföldi tüzelő-, nyersanyag- és műszaki függőség.

Az önkényuralmi rendszerek a szállítások megszakításaival, illetve fizikai vagy kibertámadásokkal egyre inkább fegyverként alkalmazzák az energiaellátást. Ezt nem csak a szolgáltatások biztonsága, hanem az energiaárak is megsínylik. A magas és ingadozó tarifák aláássák a befektetői bizalmat, veszélyeztetik az európai ipar versenyképességét és milliókat sodorhatnak energiaszegénységbe – állapítják meg.

Válaszul az EU kereskedelmi korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben, 2022 óta új gázszállítókkal szerződött, növelte a cseppfolyósított földgáz behozatalát, valamint energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásokat szorgalmazott. A szerzők óva intenek attól, hogy az EU az orosz gázfüggőséget másikra, például amerikaira cserélje.

A szerzők szerint a gazdasági és környezeti szempontból is biztonságos és virágzó jövő záloga az irányított áttérés az Európában előállított, fenntartható energiára és az új megoldások keresése. Minden, a fenntarthatóságba fektetett euró biztonsági befektetés, míg az energiabehozatalra költött pénzek csökkentik védelmi képességeinket – idézi Paula Kivimaát, az EASAC energiamunkacsoportjának társelnökét.

Az olaj és a gáz folyamatos kivezetése mellett a helyi megújulóenergia-források, a "körforgásos" hulladékgazdálkodás és az energiahatékonyság szintén nagyban hozzájárulnak az európai önrendelkezéshez. Ezek minél jobb alkalmazása és egy rugalmasabb piac érdekében a hálózatfejlesztés és a kereslet-kínálat jobb kezelése is fontos. Bár e szempontok már szerepelnek az EU céljai között, az időjárásfüggő megújulók hatékonyabb felhasználása több hálózati, tárolási és igénybefolyásoló beruházásokat követel meg. A nap- és szélhasznosítási, illetve tárolási berendezések versenyképes árú európai gyártása szintén növelné a biztonságot és a gazdaságot, valamint munkahelyeket is teremtene. Ennek érdekében Európának biztosítania kellene a legfontosabb nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek megbízható ellátását is.

Az EU 2050-es nettó szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési célja, az ezt támogató Európai Zöld-, illetve a Tiszta Ipari Megállapodás szintén a környezetbarát átállást, az európai gyárak versenyképességét, az energiaellátás biztonságát és az Unió függetlenségét segíti – jegyzik meg. 2023-ban az EU teljes energiafelhasználásának már a negyedét megújulókból biztosították és 2050-re teljesen megszüntetnék az olaj-, a gáz és a szénhasználatot.