Az első idei hasonló lépésről az állami cég csütörtökön számolt be. Idén elsőként ugyanis 15-én emelkedett a kötelező mérési ponton a vízhőfok 29,52 Celsius-fokig. Igaz, emiatt tegnapelőtt csak a 4. számú blokk teljesítményét csökkentették 80 MW-tal.
Az eddigi szabályok szerint az erőmű hűtővizének kibocsátási pontjától fél kilométerre a folyó hőmérséklete nem lépheti túl a 30 Celsius-fokot. A Duna 2018 óta egyre gyakoribb hőmérséklet-emelkedésével és apadásával párhuzamosan ezt az értéket az erőmű utáni mérési pont egyre gyakrabban közelíti meg. Mivel a 30 Celsius-fok, főképp a vízi élővilág védelme érdekében, eddig kötelező határnak számított, az erőmű, más lehetőség nem lévén, a kiömlő hűtővíz mennyiségének és hőmérsékletének visszafogása érdekében reaktorai teljesítményét, vagyis a megtermelt áram mennyiségét mérsékelte. Ez a visszaszabályozás ugyanakkor, szakemberek szerint, kiváltképp a paksihoz hasonló, régebbi, nukleáris blokkok esetén, nem szerencsés.
Sajátos egybeesésként ugyanakkor a Magyar Közlönyben pont csütörtök este hirdették ki az energiaügyi miniszter pénteken hatályba is lépett rendeletét, mely szerint „ellátásbiztonsági okokból” a tárcavezető mostantól hozzájárulhat a 30 Celsius-fokos határ túllépéséhez. Az új jogszabály mindazonáltal nem rendelkezik arról, hogy Lantos Csaba mely indokok alapján, mennyi ideig, mekkora hőmérsékletig, illetve mely feltételek megléte esetén engedheti a paksi Duna további melegítését. Igaz, az új rendelet szerint a tárcavezetőnek a lépéséről értesítenie kell a környezetvédelmi és a vízügyi szervekért felelős minisztert.
A kitétel szépséghibája, hogy a környezetvédelmi miniszter személyében Lantos Csabának önmagát kell értesítenie, utóbbi feladatot pedig az élővilág megóvása iránt eddig visszafogott érdeklődést mutató Pintér Sándor belügyminiszter látja el.
Igaz, ilyen esetben az energiaügyi tárcavezető „felszólítja a kiemelt létesítmény üzemeltetőjét és a területi vízügyi igazgatóságot a szükséges vízvédelmi intézkedések végrehajtására”.
A rendelet további sajátossága, hogy annak „társadalmi egyeztetésére” a szaktárca július végén mindössze hat munkanapot biztosított; a „hatásvizsgálati lap” ama kérdését, miszerint „vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai”, egy kurta „nem”-mel zárták rövidre, akkori sajtóközleményük szerint „a vízhőmérséklet-emelkedésnek a Duna élővilágára gyakorolt ökológiai hatása az érintett szakaszon minimális, alig kimutatható”, az „egyeztetés” keretében beérkezett környezetvédelmi tiltakozás dacára pedig a tervezett szövegen nem változtattak.
Élővilágot veszélyeztető szintre fűtené az Orbán-kormány a Dunát, kezdődik a tiltakozásAz Orbán-kormány Paksnál felforralná a DunátMegengedhetetlennek nevezte lapunk megkeresésére az intézkedést Perger András. A Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse érthetetlennek tartja, hogy a Kárpát-Medencét kiváltképp sújtó éghajlati válság közepette miként adhat az Orbán-kormány önmagának felmentést, ráadásul pont egy atomerőmű kapcsán, egy környezetvédelmi határérték betartása alól. Igaz, hasonló hozzáállást tapasztaltak már például az akkugyárak kapcsán is. Aggasztónak nevezte, hogy a szaktárca az érvelése alapján a műszaki-energetikai szempontokat a környezetvédelmiek fölé helyezi. A környezetvédő szakember elmondása szerint az már a történelem homályába vész, hogy az atomblokkok körülbelül négy évtizeddel ezelőtti átadásakor miért épp 30 Celsius-fokban húzták meg a határt, amikor már ez is nyilvánvalóan kellemetlen a Duna őshonos fajai számára. Perger András a Paksi Atomerőműből kiömlő hűtővíz dunai élővilágra gyakorolt hatását átfogóan vizsgáló tanulmányt nem ismer. Így szerinte ma felelős válasz nem adható arra a kérdésre, hogy a 30 Celsius-fokos határ eltörlése jár-e „jelentős környezeti vagy természeti hatással” vagy sem. A kérdést részletesen a 2010-es évek elején, Paks 2 környezetvédelmi engedélye kapcsán vizsgálták. Bár a hozzájárulás végül megszületett, 2018-ban a felmelegedés nyomán a Duna hőmérséklete és hozama rögtön oly szintekre nőtt, illetve csökkent, amit a dokumentumban teljesen vagy szinte esélytelennek ítéltek.
A Paksi Atomerőmű 2018 óta is számos alkalommal visszafogta termelését annak érdekében, hogy a megadott mérési ponton a Duna hőmérséklete ne lépje át a 30 Celsius-fokot.
A Greenpeace szakértője a Duna magas hőfoka és alacsony hozama mellett az áramtermelő teljesítmény visszafogásán kívül nem ismer más vízvédelmi intézkedést. A felmentés lehetséges élettani hatásairól, átfogó tanulmány híján, nem kívánt részletes elemzésbe bocsátkozni. Ugyanakkor értelemszerűnek nevezte, hogy a folyó, illetve a Paks alatti szakasz helyi hőmérséklet-emelkedése az őshonos, kevéssé melegtűrő élőlények számára legalábbis nehezebb vagy akár lehetetlen feltételeket is teremthet, míg mellettük viszont megjelenhetnek más, magasabb vízhőfokhoz szokott fajok. Tekintettel arra, hogy a Paksi Atomerőműből kiömlő hűtővíz körülbelül 35 fokos, a folyamat ennél magasabb hőfokot bizonyosan nem eredményez. Ugyanakkor azt, hogy a kormány 2030 után a Paksi Atomerőmű jelenlegi, négy, összesen 2000 MW-nyi blokkja mellé további két, összesen 2400 MW-s blokkot tervez, Perger András a Duna élővilága szempontjából akkor is aggasztónak tartja, ha az engedélyek szerint a „lehető legalacsonyabb” vízhozam mellett szintén biztosított akár hat nukleáris blokk hűtése is.
A témával kapcsolatos kérdéseinkre pénteken sem az Energiaügyi Minisztériumtól, sem az MVM Paksi Atomerőműtől nem kaptunk választ.
