Oroszországból vízi úton megérkezett Paks 2 telephelyére az egyik legfontosabb, hosszú gyártási idejű berendezésnek számító zónaolvadék-csapda – idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus eleji nyilatkozatát a HVG.
A zónaolvadék-csapda vészhelyzetben felfogja a reaktortartályból kiömlő folyadékot. Legnagyobb átmérője 11, magassága több mint 15 méter, tömege pedig meghaladja a 730 tonnát – mondott nagy számokat a tárcavezető. Mindent megteszünk azért, hogy az idén vagy a jövő év elején ténylegesen is hozzákezdhessünk az új blokkok építéséhez – idézi a kivitelezést végző, orosz állami Roszatom közleménye a társaság fővállalkozói feladatokat ellátó leánycége, az Atomsztrojexport alelnökét, Paks II. építési projektigazgatóját, Vitalij Poljanyint. Jelenleg a talajt szilárdítják, ami után 23 méter mélységig megkezdődik annak kitermelése. Ez az alapbetonozás feltétele – tette hozzá.
Az újonnan létesülő atomerőművi blokkok létesítése esetében a zónaolvadék-csapda elhelyezése nem minősül vasbetonszerelésnek: beépítése csak a frissített előzetes biztonsági jelentés elfogadása után lehetséges – közölte a lap érdeklődésére az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A frissített előzetes biztonsági jelentést ugyanakkor az OAH a 2022. novemberi beadása óta sem fogadja el. Ráadásul a hatóság az elbírálásra előzetesen 120 napot valószínűsített.
Hiányzó paksi engedélyek: még mindig vizsgálja az előzetes biztonsági jelentést a nukleáris hatóságAz első előzetes biztonsági jelentést egyébként az úgynevezett létesítési engedélykérelem részeként már négy éve beadták. Ám a hatóság sajátos módon, a kért létesítési engedély 2022. augusztusi megadása mellett teljesen új előzetes biztonsági jelentést kért. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse korábbi tájékoztatása szerint az előzetes biztonsági jelentés a létesítési engedély oly alapvető eleme, hogy elfogadása nélkül az érdemi kivitelezés – így különösen az építkezés hivatalos megkezdésének számító alapbetonozás – sem kezdhető meg.
A hivatal válasza tehát azt jelenti, hogy a frissített előzetes biztonsági jelentés elfogadásáig a zónaolvadék-csapda beépítése nem kezdhető meg. Igaz, ez még nem is időszerű. Arra a visszatérő kérdésre, hogy az OAH mikor fogadhatja el az előzetes biztonsági jelentés két éve beadott frissítését, a hatóság rendületlenül azt ismételgeti: ha megbizonyosodtak arról, hogy a dokumentum a vizsgált szempontoknak megfelel.
Az Orbán-kormány és az érintett cégek a kérdés kapcsán az elhallgatás eszközével élnek. Szijjártó Péter a beruházásról rendszeresen kiadott, az 50-es éveket idéző győzelmi jelentéseiben az engedélyezés témáját évek óta nem érinti. Az – építkezésre kötött államközi szerződés 2014-es aláírása során még 2023-ra ígért – átadás folyamatosan csúszó időpontjára pedig egyre elmosódottabb céldátumokat fogalmaznak meg. Így a kormány és holdudvara egy éve a „hálózati csatlakozást” a „30-as évek elejére” ígéri, miközben a nemzetközi atomerőmű-beruházási szabályzat átadásnak a kereskedelmi üzemkezdetet tekinti.
