Idén összesen 5869-en jelentkeztek a jövő évi pedagógusminősítési eljárásokra, több mint kétezer fővel kevesebben, mint tavaly – vette észre a Népszava az Oktatási Hivatal (OH) által közölt adatokból. A csökkenés azonban a 2023-as jelentkezési adatokhoz képest különösen meredek: tavaly előtt még 22 961 fő volt a jelentkezők száma. A visszaesés legfőbb oka, hogy az új pedagógus életpályatörvény 2023-as bevezetését követően már nem kötelező a Pedagógus II. fokozat megszerzése, az ezt célzó eljárásra jelentkezők száma két év alatt 85 százalékkal (14 381 főről 2147 főre) csökkent.
Jelenleg csak a pályakezdő, gyakornok besorolású pedagógusoknak kell kötelezően részt venniük a minősítési eljárásban a kétéves gyakornoki időszak lezárásaként. Az OH adatai szerint idén 2163 gyakornok jelentkezett a Pedagógus I. fokozat elérését célzó 2026-os eljárásra, ami csak kevéssel (93 fővel) marad el a tavalyi jelentkezői számtól. Ugyanakkor az OH lapunknak küldött korábbi tájékoztatása szerint a 2023/2024-es tanévben 3557 fő gyakornok kezdte meg a munkáját köznevelési intézményben, mintegy 1400 fővel többen, mint amennyien most a minősítő eljárásra jelentkeztek.
A kormányközeli Századvég felfedezte, hogy tanárhiány van Magyarországon– Ez az adat jól mutatja, hogy sokan már a gyakornoki időszak végével, vagy már az előtt pályaelhagyók lesznek, el sem jutnak az első minősítő vizsgáig – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint egyáltalán nem megoldott az utánpótlás kérdése, jövőre sokkal több pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, mint amennyi fiatal a pályán marad. A Népszava nemrég számolt be a KSH legfrissebb adata alapján arról, hogy csak az általános iskolákban több mint kétszer annyi 60 éves vagy idősebb pedagógus dolgozik, mint 30 év alatti fiatal.
Nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 évesA minősítési eljárásokra jelentkezők adataiból az is kiderült, hogy a Mesterpedagógus fokozatot elérni szándékozók száma is mintegy 25 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a 2026-os eljárásra 544 fő jelentkezett. Ez abból a szempontból is alacsonynak mondható, hogy a Belügyminisztérium 3500 főben határozta meg a fokozat eléréséhez szükséges eljárás keretszámát. A Mesterpedagógusok azok, akik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy az eljárásban szakértőként vehetnek részt, illetve szaktanácsadói feladatokat is elláthatnak.
– Valóban nagyon kevesen jelentkeznek mesterpedagógusnak, egész egyszerűen azért, mert nem éri meg
– vélekedett Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a Mesterpedagógus fokozat a Pedagógus II. besoroláshoz képest alig jár fizetésemeléssel (a különbség jelenleg bruttó 56 500 forint), emellett arányait tekintve a mesterpedagógusok a Pedagógus II. és a Pedagógus I. fokozatba tartozókhoz képest is alacsonyabb mértékű béremelést kaptak, idén átlagosan 13,8 százalékot, míg az alacsonyabb besorolásúak 19 és 21,4 százalékot.
Kevesebb lett a korai iskolaelhagyó, többen vissza is mentek szakmát szerezni Magyarországon