A szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni – olvasható a kormányközeli Századvég Kutatóközpont lapunkhoz eljutott elemzésében. A dokumentum, amely A félidős felülvizsgálat előkészítésének megalapozó elemzése címet viseli, nem a nyilvánosság számára készült, célja a Magyarországon megvalósuló, uniós finanszírozású programok félidős felülvizsgálatának támogatása a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan. A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy tantárgyat - például matematikát, fizikát, kémiát -, hogy van pedagógiai képesítésük, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.
„2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő” – olvasható a kormánypárti Századvég Kutatóközpont elemzésében, amelyben azt is elismerték, hogy bár Magyarországon kedvező az egy tanárra jutó diákszám aránya, ám e mögött is a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma állhat.
Egyre öregebb tanárok tanítanak Magyarországon, az általános iskolákban kétszer annyi hatvanas van, mint 30 évesnél fiatalabbAz elemzés nem tartalmaz konkrét számokat, de a megállapításokat a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont által tavaly publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány adataira alapozták. E szerint az általános iskolákban az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya a 2010-ben mért 3 százalékról 2022-re a háromszorosára, 9 százalékra nőtt, míg a természettudományi tárgyakat tekintve 4-ről 11 százalékra, a matematika esetében pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt az arány.
A HUN-REN kutatása szerint 2022-ben már a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott egyetlen képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban nem foglalkoztattak egyetlen képesített matektanárt vagy kémiatanárt sem. A gimnáziumoknál is hasonló tendenciát lehetett megfigyelni: a matematika esetében 2-ről 5 százalékra, a természettudományoknál 1,6-ról 4,5 százalékra, az idegen nyelvi tantárgyak esetében pedig 1,4-ről 4 százalékra emelkedett a megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.
Az indikátorkötet adatainak forrása az Oktatási Hivatal (OH) adatgyűjtése, ám
úgy értesültünk, az OH 2022-től már nem vizsgálja, hogy megfelelő szakképesítéssel tanítják-e a pedagógusok az adott tantárgyakat.
Megkeresésünkre az OH ezt nem cáfolta, de nem is erősítette meg, válaszukban arról írtak, a jogszerű foglalkoztatás, “így az is, hogy az adott pedagógus a meghatározott tantárgyat megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel tanítja-e, a munkáltató hatáskörébe tartozik”. Az OH-tól ennek ellenére kértünk, de nem kaptunk frissebb (2023-as vagy 2024-es) adatokat a megfelelő képesítés nélkül tanító pedagógusok arányával kapcsolatban.
„Csak béremeléssel nem lesz vonzóbb a tanári pálya”