Mi a személyes motivációja, ami erre a területre vezette?
Én Békés megyéből, egy gazdaságilag elmaradott régióból, a határközeli, Battonya melletti Kunágotáról származom. A gyulai főiskolán általános szociális munkásként végeztem. 2013-ban költöztünk Budapestre, egy évre rá kezdtem dolgozni a kerületi család- és gyermekvédelmi központban, tavaly februárban jöttem át a polgármesteri hivatalba. A motivációm abból fakad, hogy egy nagyon szegény település szegény családjából származom, ahol a lehetőségek nemhogy korlátozottak, hanem semmilyenek sem voltak. Sem felnőtteknek, sem a gyerekeknek. Amikor meghallottam, hogy van egy EU-s pályázat, ami a gyerekek közéletbe való beleszólásának jogát segítené elő azért, hogy boldogabb gyerekkoruk lehessen, rögtön arra gondoltam, milyen nagyszerű, hogy már van ilyen lehetőség is. Ez tipikusan az a helyzet, amikor a szülő például jogász vagy színésznő szeretett volna lenni, de nem tudta megvalósítani az álmát, ezért a gyermekének szeretné megadni azt a lehetőséget, ami neki nem adatott meg. Úgy gondoltam, ezen a területen hozzásegíthetném a gyerekeket, hogy a jogaikat érvényesítve, a részvételiségbe bekapcsolódva, teljesebb életet élhessenek.
Mit jelent a gyerekrészvételiség, és miben nyilvánul meg?
Azt, hogy a gyerekek részt vehetnek az őket érintő kérdések eldöntésében, tehát joguk van beleszólni a sorsuk folyásába. Mi megmutatjuk nekik az irányt, hogy a számukra legkomfortosabb célt hogyan tudják elérni. Ebben a programban megtanulják azt is, kinek és hogyan szóljanak, ha problémájuk van, és azt, hogy igenis joguk van szót emelni saját maguk miatt. A részvételiség legfontosabb pillére az, hogy mindenkinek joga van beleszólni a köz ügyeibe.
Hogyan ismerték meg, mit szeretnének a gyerekek?
Hogy megtudjuk, milyen gonddal-bajjal küzdenek, és ezek megoldására milyen ötleteik vannak, életkor szerinti gyerekfórumokat hoztunk létre. Első alkalommal, az életkori sajátosságaikat figyelembe véve, az öt- és tizenegy éves gyerekeket kérdezgettük játékos formában, hogy mi az, ami őket zavarja az iskolában, az utcán, min változtatnának. Amikor megfogalmazódtak a problémák, továbbvittük azokat az ifjúsági fórumba, ahol már tizennyolc év volt a felső korhatár.
Érdekes volt látni, hogy a felmerült gondok életkortól függetlenül szinte ugyanazok: rossz közbiztonság, kevés zöldfelület és játszótér, kortársbántalmazás, és az, hogy az oktatási intézményekben kevés, illetve semmi beleszólásuk nincs az őket érintő kérdésekbe.
Ami a legszomorúbb volt, hogy a gyerekek egyáltalán nem is tudták, hogy alapvetően vannak jogaik, és hogy mik azok.
Kik vettek részt a gyerekrészvételi költségvetés kialakításában?
– Első körben négy intézmény volt, amely bizonyos összeg felett rendelkezhetett. A Katica és a Csodasziget tagóvoda, a Kesztyűgyár Közösségi Ház és a FiDo Ifjúsági Központ. A két óvodában és a Kesztyűgyárban már begyűjtötték az ötleteket, A FiDO-ban még zajlik az ötletbörze, a megvalósítás fázisa ezután következik. Az összegyűjtött ötletek közül március 16-ától kezdődően szavazhatják meg a gyerekek azokat az ötleteket, amelyek nekik a legjobban tetszenek.
Eddig milyen ötletek gyűltek össze?
– Mivel a korcsoportok nagyon eltérők, ezért mindenhol mást preferálnak. Az ovikban szeretnének szebb udvarokat, szebb öltözőszekrényeket. A Kesztyűgyárba járó gyerekek az épület mellett lévő Homokudvart szeretnék rendbe hozatni, hogy ott kültéri, iskolán kívüli programokat szervezzenek. Szeretnének ismert emberekkel, alkotókkal is találkozni, beszélgetni velük, amit támogatunk, mert fontos motivációt adhatna nekik a továbbiakra.
A kerület költségvetésében egyébként – annak anyagi kivéreztetése okán – mindezekre nem lenne keret?
Azért jött létre a gyerekrészvételi program és költségvetés, hogy a kicsik és fiatalok szert tehessenek a közéletben való jártasságra, és érezzék, hogy ez egy részükre dedikált dolog, ami csak róluk szól. Az a célja, hogy szeressenek a kerületben felnőni, hogy jó érzés legyen itt gyereknek lenni. Ez a tudatos állampolgárrá válásnak is feltétele, hogy felnőtt korukban ne engedjék, hogy az őket érintő dolgokban a fejük felett döntsenek. Ezenkívül van nekünk a „Kell egy csapat!” kezdeményezésünk is, amelyben kimondottan olyan programokra hívjuk fel a gyerekek figyelmét, ami a közösségüket építő, szabadidős elfoglaltság, mint például a közös kirándulás, az Illúziók Múzeumába való eljutás. 28 ötlet érkezett be a kerületben élő vagy ott tanuló gyerekcsoportoktól, ebből 12 ötletet támogattunk első körben. Tervezzük, hogy ebben az évben új ötletbörzét írunk ki.
Sokakban felmerülhet, hogy jó-jó, de ha mindig csak a gyerekek jogait hangsúlyozzuk, mi lesz a kötelességeikkel?
Ezt a felvetést a program beindulása óta nagyon sokszor megkapjuk. Én olyankor mindig elmondom, hogy amikor az ember megszületik, azonnal kap jogokat – például az élethez való jog is ilyen –, és ahogy növekszik, azok mellé folyamatosan kap kötelességeket, amiket a társadalom rátestál. A programban arra törekszünk, hogy megtanítsuk a gyerekeknek azt, hogy az egyén joga mindig csak addig terjed, amíg a másét nem sérti. Azt gondolom, hogy az ifjúsági fórum tagjainak ez alaptétel.
A gyerekek nem élnek vissza a rájuk ruházott jogokkal. Nem arra vannak berendezkedve, hogy amint jogokat kapnak, visszaéljenek vele, mint a felnőtt-társadalom nagy része.
Ami sokak számára meglepő lehet, hogy a gyerekeknek fogalmuk sincs a jogaikról. Mindig megdöbbennek, hogy nekik mennyi mindenféléhez van joguk.
Például mikhez?
A játékhoz, a tanuláshoz, az egészségük és a méltóságuk megőrzéséhez. És nálunk most már joguk van az őket érintő kérdések eldöntéséhez is. Ezek megismertetéséhez az UNICEF Ébresztőóra edukációs programja van segítségünkre. Nagyon élvezik a játékos oktatást, és számomra csodálatos, amikor látom, hogy a kezdetben megszeppent gyerekek kezdenek megnyílni, mert megérzik, hogy ezek szerint ők ennyire fontosak, ám egyben azt is megtanulják, hogy ezzel a tudással felelősségük lett.
Máshol is van gyerekrészvételiségi program?
Most már országszerte vannak jól működő diáktanácsok, illetve diákszervezetek, de ez a program inkább csak a fővároshoz köthető. Ahogy elhagyjuk az agglomerációt, onnantól nincsen vagy alig van ilyesfajta kapcsolat a gyerekek és az önkormányzatok között. Nem minden felnőttnek érdeke, ha a gyerekek jogtudatosak. A gyengébbeket a szokásjog alapján elnyomják, elhallgattatják, és a gyerekeké éppen egy ilyen csoport.
Mire a legbüszkébb ezzel a projekttel kapcsolatban?
Úttörőnek érzem a tevékenységünket azért is, mert például az óvodáskorú gyerekekkel ilyen szinten nem foglalkozik a közélet, aminek két alapvető része a részvétel és jogtudatosság. A másik, amit nagyon fontosnak tartok, hogy a fórumunk úgy épült fel, hogy megjelenjen benne a kerület lakosságának sokszínűsége, és a lányok-fiúk aránya is kiegyensúlyozott legyen. Szomorú tapasztalatunk, hogy a lányokat még mindig úgy nevelik, hogy kevésbé akarjanak beleszólni a közügyekbe. Több réteg is képviselteti magát a fórumban, vannak benne szerényebb anyagi helyzetű és kvalifikáltabb családban élők, vannak nemzetiségiek és itt élő menekült gyerekek is, tehát széles társadalmi spektrum van jelen. Talán erre vagyok a legbüszkébb.
Ezek a gyerekek a mi városépítőink, a harmonikusabb közös jövőnk zálogai, akik egyébként az utcán vagy az iskolában valószínűleg nem keresnék egymás társaságát, ámde itt összetalálkoznak, és képesek az együttműködésre.
Amikor előjön egy-egy téma, mindig rájönnek, hogy annyira nem is különböznek egymástól, mert a reményeik, igényeik, hogyan szeretnének élni, nemcsak nagyon hasonlók – hanem szinte ugyanazok.
Józsefváros, a JóKer
A gyerekrészvételi költségvetés sikerén felbuzdulva 2022 májusában pályázott az önkormányzat az Európai Bizottságok által kiírt Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programjának CERV 2022 CHILD című pályázatára, és ugyanebben az évben, novemberben fogadta el a képviselő-testület a gyerekbarát koncepciót. A projekt megvalósítása, amelynek a JÓKer nevet szavazták meg a FiDoba és a Kesztyűgyár Közösségi Házba járó gyerekek, 2023 májusában kezdődött. Ennek a projektnek a része a 2024-ben indult gyerekrészvételi költségvetés, a gyerek- és ifjúsági fórum, a kerületben dolgozó, gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és a gyerek- és ifjúságrészvételi kerekasztal, és a Kell egy csapat!
A projekt egyedülálló kezdeményezés azért, hogy a lakosság szempontjából Budapest egyik legdiverzebb kerületében élő fiatalok és gyerekek véleménye, nézőpontjai, érdekei még markánsabban megjelenhessenek a városrész vezetésének döntéseiben. Céljuk, hogy a gyerekek és a fiatalok megismerjék jogaikat, és legyen lehetőségük megfogalmazni, mitől lennének számukra jobbak és élhetőbbek a kerület közterei, parkjai, hogy mitől komfortos és biztonságos számukra egy-egy intézmény, vagy hogy milyen programok szolgálják a legjobban a kikapcsolódásukat, szórakozásukat, pihenésüket.
Gyerekjogok
A jogok segítenek abban, hogy biztonságban és boldogan élhess.
A jogaidat törvények védik és fontos tudnod, hogy minden olyan alapvető emberi jog megillet, ami minden embert születésénél fogva. Ha jogaid vannak, az azt jelenti, hogy vannak dolgok, amiket megtehetsz és másoknak meg kötelessége dolgokat megtenni annak érdekében, hogy te boldogan, egészségesen és biztonságban élj. Persze neked is kötelességed másoknak a jogait tiszteletben tartani. Ha ismered a jogaidat és megtanulsz velük élni, akkor többet fogsz tudni az együttműködésről, mások tiszteletben tartásáról, saját igényeid, szükségleteid, érzéseid megfelelő kifejezésre juttatásáról is.
A Gyermekjogi Egyezmény három nagyon fontos pillérre épül: a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel joga.
A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.
A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket.
A részvétel aktív cselekvésen (hogy például részt vegyél a téged érintő döntések meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket.
(…) Alapvető jogaik azonban mégis minden gyermeket azonos módon illetnek meg, arra való tekintet nélkül, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne vagy a vallása, hogy fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékossággal él.
