A gyerekek nem élnek vissza úgy a rájuk ruházott jogokkal, mint sok felnőtt, de sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy vannak jogaik

A Józsefvárosban elsőként életre hívott gyerekrészvételi költségvetés a kerületi részvételi költségvetés kistestvére. A lényegi elemei ugyanazok, ahogy a célja is: feljogosítja az ott élőket, hogy szóljanak bele, mire költse a városrész vezetése a rendelkezésére álló pénzmennyiség egy erre elkülönített részét. Az ötletbörze és a nyertes projektek megvalósítása sikeres, immár három éve stabil eleme a kerület közéletének. A program szakmai vezetője Németh Nikoletta gyermekügyi referens, akit egy kommunikációs csapat is támogat a munkájában. A többi között arról kérdeztük, kinek jó, és egyáltalán miért van szükség arra, hogy a gyerekek beleszólhassanak a „fölnőttek dolgába”.

Harmadával csökkentették az állami gyerekjogi képviselők számát, a Belügyminisztérium hallgat

A tárca nem árulja el, miért lett 2023-ban jelentősen kevesebb azoknak a szakembereknek a száma, akik az állami gondoskodásban élő gyerekek jogait védik. Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke szerint az ok a költségcsökkentés, amivel rendszerabúzust idéznek elő.

Magyarországon már büntetik a szegény szülőt, elveszik a gyerekét, de „ne drámázzon” emiatt

Precedensértékű ítélet született nemrég, most először jelentette ki a bíróság, hogy nem a gyermek érdekét nézte a gyámhatóság, hanem a szülőt szankcionálta „rossz magaviseletéért”. Krisztinát azért szakították el tízéves lányától, mert munka közben nem tudta fogadni a gyámhatóság hívását. Az anya a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet segítségével, két év után kapta vissza a gyerekét. Közben a kormány szerint népszavazás kell a gyermekek védelmében, de persze nem az ilyen esetek miatt.

Megtörni egy generációt

Gyerekek üzentek a kormánynak

A gyermekjogok fontosságára akarják felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét.

Pszichológust tanárnak, diáknak!

A gyakorlatban még mindig nem látszik a gyerekjogok érvényesítésére tett szándék, az iskolákban a gyerekek nem szólnak, ha zaklatás éri őket, sokan nem is tudják, hogy különleges jogok védik őket - hangzott el egy tegnapi budapesti gyerekjogi konferencián. Hatékonyabb jogi nevelésre lenne szükség, az iskolai erőszak ma is probléma, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. A pszichológus szerint nemcsak a diákok, de a tanárok mentális egészségével is komolyan foglalkozni kellene.

A gyerekjog ma rendszeridegen elem

Miközben szinte nap mint nap történnek jogsértések, a gyermekek jogai sem a köznevelési törvényben, sem a nemzeti alaptantervben, de még a pedagógusképzésben sem jelennek meg - hazánkban ma bárki lehet úgy tanár, hogy nincs tisztában az iskolai gyerekjogokkal. A hibás értelmezések félreértésekhez és ahhoz vezet, hogy a gyerekjogok - amelyekről a diákok gyakran iskolás éveik végéig szinte nem is hallanak - nem érvényesülnek megfelelően a közoktatásban.

Egy pofon még belefér?

A magyar gyerekek csaknem fele úgy gondolja, hogy egy pofon még nem számít erőszaknak, ráadásul háromból csak egy gyermek van tisztában azzal, milyen jogai vannak - derült ki az UNICEF Magyar Bizottságának legfrissebb felméréséből. Szakemberek szerint fontos, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó felnőttek meg- és elismerjék a gyermekjogokat. Ennek érdekében a bizottság a Telenorral közösen gyermekjogi programot indított.