A partnerséget és az együttműködést a politikai diktátumok elé helyező városvezetői filozófia részeként 2020-ban hirdette meg először a részvételi költségvetést a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat. A részvételiségnek külön főpolgármester-helyettese is volt akkoriban Kerpel-Fronius Gábor momentumos politikus személyében. (Jelenleg egy helyettese sincs Karácsonynak.) A közösségi költségvetés mellett bevezették a közösségi tervezést és a közösségi gyűlést is a fővárosiak döntéshozatalba való bevonása érdekében. (Utóbbiból hármat rendeztek eddig. Közösségi tervezéssel pedig 24 programról kérték ki a városlakók véleményét.)
Karácsony Gergely főpolgármester azt ígérte, hogy az egymilliárdos keretet a pénzügyi lehetőségek bővülésekor megemelik. Ez azóta sem történt meg, sőt ez az egy milliárd ma már kissé túlzónak is tűnik annak fényében, hogy az egész várost érintő közlekedési tárgyú fejlesztésekre sem futja jóval több.
A pályázatokra 600-700 ötlet érkezik évente. Ez a szám érdemben nem változott az indulás óta, a javaslatokra érkező szavazatok száma azonban 13 ezerről 29 ezerre nőtt.
Ez a program ismertségének növekedését jelzi, de így is csak a fővárosiak kevesebb mint 2 százalékát sikerült elérni. A tavaly októberben felállt új Fővárosi Közgyűlés az alacsony elérési arány mellett azt is Karácsonyék szemére vetette, hogy a győztes projektek túl lassan valósulnak meg és rendkívül nagy a területi egyenetlenség, a pénz java a jobb érdekérvényesítő képességű belső kerületekhez vándorol, miközben a külső kerületek hoppon maradnak. A Fidesz, a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom együtt javasolta, hogy végezzenek utólagos hatásvizsgálatot a részvételi költségvetést illetően különös tekintettel a területi eloszlásra, a megvalósulási időre, a tematikára és a kerületi hasonló programokkal való összehangolás lehetőségére, továbbá kérték a költségek kimutatását is.
Az első négy lezárt részvételi költségvetési ciklus eredményéről készült összesítő jelentést a március végi ülésen tárgyalta a közgyűlés. Az első négy pályázatra összesen közel 2500 ötlet érkezett, amelyek között tematikában, forrásigényben és kidolgozottságban is nagy volt a szórás. Ebből négy év alatt 416 került fel a szavazólapokra. A 64 nyertes pályázatból 2024 végéig összesen 23 valósult meg teljes egészében.
A fennmaradó 41 projektből 8 részlegesen valósult meg, 14 tervezés vagy kivitelezés alatt áll, míg 18 csak az előkészítésig jutott egy pedig végleg megakadt. A megvalósítás idejét – kissé csalóka módon – csak a megvalósult projektek esetén vizsgálták, arról nem derült ki semmi, hogy a fennmaradókkal mi történt.
A győztes ötletek kihirdetésétől átlagosan 621 nap, azaz 1 év és 9 hónap telt el a megvalósításig. A projektek közül 3 valósult meg egy éven belül, 12 esetében ez eltartott 2 évig, míg 8 ötletnek 3 év kellett ahhoz, hogy a gondolat formát öltsön. Aligha meglepő, hogy ennyi idő alatt a fővárosiak elveszítik az érdeklődésüket és rég elfelejtik, melyik ötletet támogatták anno. S ezen az sem sokat segít, hogy az összehasonlításképpen vizsgált önkormányzati referencia projektek átlagos megvalósulási ideje 883 nap, vagyis nagyjából 8 hónappal több, mint a részvételi költségvetés győztes ötleteinek. A jelentés szerint ennek okát a korlátozott tervezési, ügyintézési és megvalósítási kapacitásokban találták meg.
Fővárosi részvételi költségvetés - Ezekre a projektekre költenek KarácsonyékLegrégebb óta egy Budapest peremén kialakítandó rehabilitációs otthon (állami gondozásból kikerülők, szenvedélybetegségből kilépők) létrehozását célzó projekt húzódik. Az ötlet még az első pályázaton nyert 2020-ban. Az első nyílt konzultációt 2021 októberében tartották, majd 2022 áprilisában hirdettek pályázatot a megvalósításra, amely sikertelenül zárult. Újat írtak ki, amelynek győztesét 2022 szeptemberében hirdették ki, csakhogy közben megváltozott a törvényi és támogatási környezet, így a győztesek elálltak a szerződéstől, azóta keresik az alternatívákat. A jelentés kitér arra is, hogy máshol se megy gyorsabban: a mintaadó Párizsban is bőven akad 3 évnél régebb óta húzódó projekt.
Változó keretek
A budapesti részvételi költségvetés szabályai alapvetően a párizsi mintát követik. Minden 14. évét betöltött Budapesten élő vagy dolgozó magánszemély beadhatja az ötletét, csupán regisztrálnia kell a program honlapján. A cél, hogy minél több olyan javaslat érkezzen, ami sokak életminőségét javítja, bele kell férni a költségkeretbe, a megvalósítás helyszíne csak önkormányzati terület lehet. A részvételi költségvetés több szakaszra bomlik, az ötleteket jellemzően adott év januárjában várják, ezeket a hivatal előszűri – kiszórják a trollkodásokat és a kivitelezhetetleneket –, majd lakossági támogatókat kell gyűjteni. A 300 legtöbb támogatót gyűjtő ötletet bocsátják szavazásra hat kategóriában – zöldítés, szociális gondoskodás, kultúra és sport, közvécék, kerékpáros, illetve gyalogos infrastruktúra. Ezt követi a szakmai értékelés, ami segít annak eldöntésében melyiket támogassa a városlakó, illetve bizonyos okok miatt el is utasíthatják a terveket (például műszaki szempontból megvalósíthatatlanok). Szavazni online és szavazópultoknál személyesen is lehet. Az évi 13-18 nyertes ötletet (attól függően hány fér bele az 1 milliárdos keretbe) ősszel hirdetik ki, ezt követi a megvalósítás, amely jellemzően több évig tart.
A francia program „gyermekbetegségét”, minthogy néhány kerület - Párizsban a tehetősebb és a jobb érdekérvényesítő erővel rendelkezők - lefölözik a pénzt, Budapest sem tudta megúszni. Igaz, nálunk a belső kerületek szorították ki a peremvidéket. A legtöbb ötlet a VIII., XIII. és XIV. kerületből érkezett, a másodvonalat a II., III. és a XI. kerület adja. Aligha meglepő módon a szavazatok eloszlása is a fenti mintát követte. Ez pedig erősen behatárolja a megvalósítás helyszínét, hiszen számos ötletadó eleve megjelöli a helyszínt – például zebra az Astoriára –, máskor pedig amiatt kerül előtérbe a belváros, mert itt jobban hasznosul. A szavazás eredményét jelentősen befolyásolja, hogy az adott ötlet mellett kampányolnak-e helyi civil szervezetek, közösségek: a helyi mozgósítás erejét mutatta a Gőtés-tó vagy a Jászai Mari téri közvécé sikere. Még jelentősebb a területi egyenlőtlenség, ha forrásoldalról vizsgáljuk a megvalósult projekteket. A program első négy évében a legtöbb pénzt a VIII. kerület (730 millió forint) kapta, amit jóval lemaradva követ a IX. (286 millió), a XIII. (236 millió) és a XI. kerület 240 millió) kerület, miközben a a XX. kerületnek egyetlen fillért sem jutott, a XV. és XVI. kerületnek 1-6 millió.
A témák között a zöldítés, a kerékpáros és gyalogosbarát fejlesztések és a klímaváltozás hatásainak mérséklése viszi a prímet kezdetektől fogva. Az innovatív ötletek aránya 17-60 százalék közé tehető, de azért az erősen szubjektív, hogy mit is sorolunk ide. A túl merész ötletek többnyire nem kapnak elég szavazatot és többnyire a hivatal sem tud mit kezdeni velük, mert nincs előkép és sokszor a jogszabályi háttér is hiányzik, mint például az utcai piszoár, ami Amszterdamban megszokott. Ez pedig a szokványos legyen több zebra és közvécé felé lökik az ötletelést. Az elmúlt évek néhány megvalósult projektje: állatterápiás programok idősotthonokban, felnőtt autista szabadidős központ, legális graffitifal, közösségi szereld magad műhely.
Elindult a fővárosi közösségi költségvetési szavazás, egymilliárd forint felhasználása a tétA kerületi programokhoz nehéz illeszkedni, mivel a jelenleg 10 kerületben létező részvételi költségvetés – egymástól és a fővárositól is - eltérő feltételrendszer mellett működik. A fővárosi program működtetési költsége négy év alatt 216,3 millió forint volt, míg a kommunikáció, az arculat és a kampányok Budapest Brand általi megvalósítása 106,7 millió forintot vitt el. (A Budapest Brand működését külön vizsgálóbizottság ellenőrzi.)
A jelentést több irányból is bírálták a képviselők, végül arra jutottak, hogy a jövőben olyan projektek valósuljanak meg, amelyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, gyorsabban megvalósíthatóak, jobban segítik a területi kiegyenlítődést és összhangban vannak a fővárosi és kerületi stratégiai célokkal. A fentieket célzó javaslatcsomag kidolgozását az emberi erőforrások és a városfejlesztési bizottságra bízták.
Nyílt fórum helyett projektek
A világ első részvételi költségvetését a brazíliai Porto Alegrében vezették be, ellensúlyozandó a város átláthatatlan, korrupt működését. Széles körű társadalmi nyomással érték el, hogy a városi költségvetés nagy részének felhasználásáról nyílt fórumokon dönthessenek a városlakók. Európában inkább a projektalapú modell terjedt el, amelynél különböző kisebb fejlesztésekről dönthetnek az ott élők az adott kereten belül. Varsóban a kiválasztás kritériuma, hogy a projekt egy éven belül megvalósítható egyen. Az európai városokban a beadott javaslatok zöme zebrára, járdára és közvécé létesítésére vonatkozik. A legtöbbet Párizsban költik el közösségi ötletek alapján, ott az egy főre jutó összeg forintban megadva csaknem 15 ezer, Reykjavikban csaknem 12 ezer forint, Budapesten kicsit több, mint 500 forint.
