Nem gondoljuk, hogy bölcsebbek vagyunk a városlakóknál, hogy jobban tudjuk, milyen fejlesztésekre van szükségük. Ezért megkérdezzük őket, hogy mire költsük az általuk befizetet adóforintokat. Ezt szolgálja a részvételi költségvetés, amelynek idei keret egy milliárd forint volt, amit a pénzügyi lehetőségek bővülésekor megemelnek majd – mondta Karácsony Gergely a program eredményét ismertető mai sajtótájékoztatón. A főpolgármester szerint a részvételi költségvetés meghirdetése intézményteremtő lépés volt, amely azt a városvezetői filozófiát tükrözi, amelyben partnerséget és együttműködést kínálnak a budapestieknek politikai diktátumok helyett.
Az új politikai kultúra részeként mutatta be a pályázatot Kerpel-Fronius Gábor részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes is, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csupán az egyik eleme a fővárosiak döntéshozatalba való bevonásának, hiszen a városvezetés megújította a közösségi tervezés és a petíció intézményét, stratégiai kérdésekre pedig létrehozták a közösségi gyűlést.
Kerpel-Fronius szerint a részvételi költségvetés felszabadította a városlakókban rejlő kreatív energiákat. Erre utal a beérkező 687 ötlet és a több, mint 13 ezer szavazat. Úgy vélte, hogy ez a szám nagyot ugrik majd járványmentes időkben, de a 2,5 millió lakosú Párizsban is csak 40 ezren adták le voksukat az első szavazáson.
Budapest első fővárosi szintű részvételi költségvetése 2020 októberében indult, a beküldött közel 700 ötletből a jogi és megvalósíthatósági szűrőkön végül 53 ötlet jutott át, ennyi került fel a szavazólistára, melyből a július 31-ig beérkezett 13.244 szavazat alapján 15-öt valósít meg a főváros.
Az ötletek céljuk, tematikájuk szerint három kategóriában versenyeztek: a főváros zöldfelületeinek bővítését, fejlesztését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezeti fenntarthatóságot széles értelemben elősegítő ötleteket gyűjtő Zöld Budapestre 250 millió jutott, a társadalmi szolidaritást elősegítő vagy közösségfejlesztő javaslatokat tartalmazó Gondoskodó Budapestre is ugyanennyi, míg az egész fővárost (de legalább 3 kerület lakosságát) érintő ötletek megvalósítására 500 millió forint forrást különítettek el.
A legtöbb szavazat a Gondoskodó Budapest kategóriában szereplő “Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek” elnevezésű ötletre érkezett, összesen 3902. A rendelkezésre álló 50 millió forintból civil szervezeti segítséggel önkormányzati tulajdonú lakások újuljanak meg az érintettek bevonásával, majd számukra történő bérbeadással. Szintén a Gondoskodó Budapest kategóriához sorolt ötlete kapta a második legtöbb szavazatot, ami példamutató közvécéket képzel el a városban. A megvalósítás helyszíneiről később döntenek.
Az Egész Budapest kategóriában az első hazai Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ létrehozását célzó ötlet nyert, ahol az alapszintű oktatásból, továbbképzésből és a felsőoktatásból kikerülő autista fiatalok élethosszig tartó támogatásra és közösségekre találhatnak.
A Zöld Budapest kategória első helyezett ötlete a Városi Erdők címet viseli, amelynek keretében főleg pesti, fásítatlan erdő besorolású területeken, például rozsdaövezeti telkeken ültetnek el fákat, amelyeknek 3 éves gondozása is része a programnak – ismertette a 15 győztes közül a legtöbb voksot kapó ötleteket Le Marietta, a Nyitott Budapest osztály vezetője.
A győztes ötletek megvalósításába az ötletgazdákat és adott esetben a helyi kisközösség tagjait is bevonják.
Az első részvételi költségvetés a városháza értékelése szerint részletes betekintést engedett a budapestiek igényeibe és elvárásaiba, ezért a program folytatódik. Jövőre szintén 1 milliárdos keretösszeggel hirdetik meg.
Kerpel-Fronius Gábor részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón kiemelte: több, mint 13 ezer budapestit mozgatott meg a részvételi költségvetés, így büszkék lehettek a kezdeményezésükre, és elmondható, hogy egy járványidőszakban, ráadásul egy olyan politikai közegben, ahol korábban nem volt példa arra, hogy a döntésekben való részvételt ösztönözzék, sikerült egy új politikai kultúra magvait elültetni, minden budapestinek világos üzenetet küldve: a véleményük, látásmódjuk, ötleteik és kritikáik többé nem közömbösek a városvezetők számára. Ebben a szellemben indul október 1-én a részvételi költségvetés második ciklusa, abban bízva, hogy budapestiek még szélesebb rétegeit tudják megmozgatni, bevonni a város jövőjének megtervezésébe.
