Fúj a szél, durvul a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon

Immár kijelenthető, hogy nem sikerült lokalizálni itthon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) betegséget. Az első, március elejei kisbajcsi eset után a múlt héten Levélen, tegnap pedig Dunakilitin és Darnózselin is azonosította a kórt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ebbe a munkába immár a honvédség is bekapcsolódik. Mindezek mellett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is hatékony és sürgős lépéseket vár el az Orbán-kormánytól a betegség megfékezésére érdekében.

A Nébih tájékoztatása szerint a fertőzöttséget tegnap reggel, azaz szerdán igazolták a laboratóriumi vizsgálatok a Győr-Moson-Sopron vármegyei településeken. A mostani eset az első helyszíntől – akárcsak a levéli – szintén Észak-Nyugatra található. Egyébként március 11-én és 21-én is még negatív laboratóriumi eredményei voltak a most fertőzéssel regisztrált két szarvasmarha-állománynak. A darnózselii telepen 1000, míg a Dunakilitin található gazdaságban 2500 szarvasmarhát tartanak. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. A járványügyi nyomozás is elindult. Ennek során a hatósági szakemberek kiderítik, hogy a fertőzött telepekkel milyen más gazdaságok álltak kapcsolatban, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják.

A szaporodó esetek miatt a helyzet a hazai húsexportot illetően rendkívül súlyos és érzékeny - mondta lapunknak Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Eddig már mintegy 30 ország jelentett be importkorlátozásokat a magyar hús- és élőállat szállításokkal kapcsolatban. Ez európai eljárásrend miatt az unió irányába valahogy még kezelhető, de a kedvezőtlen hatások minden bizonnyal így is érezhetőek lesznek. Magyarországnak ugyanis az RSzKF betegségeket késedelem nélkül jelenteni kell Brüsszel felé, de egyben azt is, hogyan határolja el az érintett területeket, milyen lépéseket tervez és mely területeket tart fertőzésmentesnek. Ezt a jelentést az Európai Bizottság fogadja el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tagországok csak a fertőzéssel érintett területekről (így jelenleg Győr-Moson-Sporon vármegyéből) tilthatják meg a magyar kivitelt saját területeikre. A tisztának minősített helyekről az uniós jog szerint ezt nem tehetik meg. Jelen esetben így például Békés vármegyéből mehet sertésexport Romániába. Ez azért is lényeges mert jelenleg a szomszédos állam a hazai sertéshús-export első számú felvevőpiaca, s Bukarest múlt héten már bejelentette a korlátozásokat a magyar áru esetében.

A nemzetközi húskereskedelmi normák szerint ugyanis az exportszállítások mellé csatolni kell egy állategészségügyi exportbizonyítványt, amely igazolja, hogy az ország teljes területe 12 hónapja mentes a betegségtől. Nos, ezt a kisbajcsi eset óta nem tudjuk bemutatni. Ennek megfelelően Dél-Korea például már akkor kijelentette, hogy egy éven keresztül nem fogad semmilyen magyar szállítmányt. Koncz Máté szerint két megoldás marad: vagy kivárjuk az egy évet, vagy jön az agrárdiplomácia és egyéni megállapodásokkal próbálja újraindítani az exportot.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss, 2024-es statisztikai jelentése szerint egyébként az élőmarhaexport főleg az EU-ba került, Horvátországba (10,4 ezer tonna) 32,7 millió euró, és Ausztriába (7,3 ezer tonna) 24,9 millió euró értékben. Az EU-n kívüli európai országok közül Koszovóba szállítottunk a legnagyobb volumenben. Ennél sokkal jelentősebb probléma körvonalazódik a sertés esetében. Már csak azért is mert fogékony állatként szintén a korlátozás alá esik és a sertéshús és a baromfihús rendszerint a hazai húskivitel értékének 85-90 százalékát adja. A sertéshús kivitt mennyisége az AKI jelentése alapján tavaly csaknem 13 százalékkal emelkedett éves szinten, így elérte 167 ezer tonnát, ami mintegy 487 millió euró tett ki. A harmadik országokba intézett szállítások értéke mintegy 100 millió euróra tehető.

Az intézet szerint az élősertés-kivitel 79,6 százaléka, 30,6 ezer tonna az EU belső piacára került 2024-ben, mintegy 20 százalékot viszont unión kívülre szállítunk. Ez utóbbi irányba most szinte teljes zárlat van. Az AKI számai szerint az EU-n kívüli európai partnereink elsősorban a déli államok voltak. A sertéshús legfontosabb piaca Románia, tavaly az árbevétel 38,3 százalékát (69,3 ezer tonna, 186,5 millió euró) adta az ide irányuló export. Ezt követően Olaszország és Horvátország részesedése a legnagyobb a magyar szállításokból, 14,4, illetve 11,2 százalékos aránnyal. Az unión kívüli piacok esetében megfigyelhető, hogy az említett Dél-Koreába és Vietnámba 2023-hoz képest sokkal nagyobb mennyiségben (1,1 és 1,5 ezer tonna) vittünk sertéshúst.

Összességében a teljes előállat és hússzállításból jelentékeny rész megy ugyan az unióba, de az érdemi unión kívüli piac miatt nagyon komoly exportárbevétel kiesés réme fenyeget - jelentette ki egy neve mellőzésé kérő másik hazai agrárpiaci szakember.

Koncz Máté kitért az exportkorlátozások miatt az országban ragadó készletekre is. Úgy vélte azok nem tudják kiváltani az import termékeket, nem tudnak azok helyére benyomulni, emiatt rövidtávon csökkenhetnek az  élőállat felvásárlási árak. Ezt az állattartókkal szemben még kedvezőnek is tarthatják majd a fogyasztók. Ugyanakkor középtávon az árcsökkenés veszteségbe löki a tenyésztőket, ami gazdaságok megszűnését és az állatállomány csökkenését okozhatja. (2024. decemberében a szarvasmarha-állomány 861 ezer volt, ami szinten maradt éves szinten. A sertések száma összességében 7,5 százalékkal 2,8 millióra nőtt.) Mindez viszont ilyen távlatban már inkább áremelkedést okoz, amit vélhetően a fogyasztók is megéreznek majd.

Aggódnak a kór terjedése miatt

Traktor áll keresztbe a darnózselii állattelep előtti kis úton. Rendőr híján egyelőre így zárták le a telepet, ahol a hírek szerint Kisbajcs, Levél, és Dunakiliti után felütötte fejét a rettegett a vírusos száj-és körömfájás. Friss lehet a felfedezés, mivel hatóságnak egyelőre se híre se hamva, csak a bevezető úton, a traktor mellett egy felirat volt kifüggesztve, hogy „járványveszély miatt ideiglenesen lezárva". A háttérben a telepen még ott legelésztek a tehenek a szabad ég alatt. Körülöttük madarak rebbennek fel, vadgerlék, a szél – mint általában a mosoni síkon – folyamatosan fúj. Más szóval nagyon úgy fest, hogy minden adott a fertőzés terjedéséhez.

A szigetközi állattelepeken is csak a bevezető úton találkoztunk rendőrökkel. Így volt ez a Hegyeshalom melletti Levélen is. A távolban láthatóan dolgoztak az állatorvosok, a fehér ruháik szinte világítottak messziről. A telepet magát 200 méterre közelíthettük meg. A földútról látható volt, ahogy a munkagép kanala felemelkedik, benne két döglött tehénnel.

A fejük kilóg az erőgép vaskanalából, nyelvük a betegség tüneteként kilóg a szájukból. A gép döccen, majd belezúdítja az Atev dögszállítójába. A szél itt is folyamatosan fúj, az úton érezni az állattrágya szagát. Nem messze, pár száz méterre a teleptől a mezőn őzek legelésznek, ahogy haladunk, az út mellett vadnyulak ugranak meg.

– tesszük  fel a kérdést az egyik ott posztoló rendőrnek, mire gondterhelt fejcsóválás a válasz.

Hegyeshalomra beérve érezhetően feszült a hangulat. A helyi pékségben kérdésünkre, hogy kellett-e a városkában háziállatot leölni, a válasz nem, úgy tudják, hogy a környéken a háztájit még nem ítélték elpusztításra az állatorvosok, azonban ki tudja. Nem kéne – mondja az egyik vevő: nem messze onnan a szabad ég alatt lovaik vannak. Mint mondják, aggódnak, figyelik a híreket és bizakodnak, hogy megáll a fertőzés a telepeken.

Utunk az osztrák határ közvetlen közelébe Csemeztanyára vezet. A poros földutak között messziről látható hatalmas földhalmok emelkednek az egyik szántóföldön. Mellettük munkagépek, a tövükben a fehér ruhás állategészségügyisek. Közel nem mehetünk, a rendőrség lezárta a területet. A nagy, ötvenszer ötvenméteresnek tűnő, négy méter mély gödörhöz folyamatosan érkeznek a dögszállító autók, majd öntik a gödörbe a leölt állatokat. A földúton két helyi nézi aggódva az érkező autókat. Egyelőre annyit mondtak nekik, hogy háromezer állatot fognak itt elföldelni. Azonban ki tudja, hogy végül mennyi telepen kell leölni az állatokat. Mint mondják: az eddigi „elesett” állattelepek egymástól légvonalban 15-20 kilométerre voltak, elzárt, fákkal körülvett területeken, mégis bejutott oda a kórság. A környéken még megannyi állattelep üzemel, rengetegen tartanak odahaza állatot, birkát, disznót. Szerintük szinte kizárt, hogy sikerül lokalizálni a fertőzést és ki tudja még hány ezer állatot hoznak majd ide.

A területről kifelé tartva a bekötő útnál áthaladunk egy, az útra helyezett kerék-fertőtlenítőn. Ez egy gumírozott felület, amire felülről fertőtlenítőt öntenek. Ottjártunkkor éppen két fehérruhás egészségügyis foglalatoskodott, két jókora, 20 literes marmonkannából öntötték a felületre a fertőtlenítőszert, így az autónk kereke már nem viszi tovább a fertőzést. Elvileg. A Szigetközben másutt már ilyen fertőtlenítőt nem látunk, Darnózselihez hasonlóan a dunakiliti-i állattelepnél is csak egy feliratot tájékoztat, hogy fertőzésveszély miatt lezárták a területet – úgy 60 méterre a bejárattól, ám ezen kívül egy moccanást sem láttunk egyelőre a telepen.