- Drágán add a békédet – Sok a kérdőjel az orosz-ukrán háború lezárása körül, az amerikaiak politika áldozatokat kérnek

A megválasztott republikánus elnök kampánya során azt ígérte, hogy a győzelme után 24 órán belül véget vet a harcoknak Ukrajnában. Bárki, aki kicsit is ismeri Donald Trump vásári kikiáltókat idéző retorikai túlzásait, nem indított stoppert a 270 elektori mandátumszám megszerzése után, hogy mikor hallgatnak el a fegyverek az orosz Kurszk-régiótól az ukrán Odesszáig tartó frontvonalon. Bombasztikus bejelentéseivel Trump szinte soha nem az igazságot mondja, inkább egyfajta gondolkodási irányt vázol fel, amelyet követve cselekedni fog a jövőben. Ez a cselekvés pedig az Ukrajnában zajló harcok beszüntetésére irányul.

Az Oroszországban betiltott Meduza hírportál interjút készített Kurt Volker volt budapesti NATO-nagykövettel, aki 2017 és 2019 között az első Trump-adminisztráció Ukrajnáért felelős különmegbízottjaként dolgozott az országban. Volker szerint Vlagyimir Putyin csak és kizárólag az erőből ért, így a vele szemben felsorakoztatott nyugati csapásmérő erőnek egységesnek és mindent elsöprőnek kell lennie. Reményei szerint Trump egyértelművé teszi Putyin számára, hogy be kell fejeznie a háborús agressziót, mert amennyiben nem teszi, Ukrajna még több pénzt kap majd a nyugati szövetségesektől, annyi pénzt, amellyel hosszú távon Moszkva sem gazdasági és hadiipari termelőkapacitás terén nem tudja tartani a lépést.

Volker az interjúban ugyanakkor bírálta a Biden-adminisztrációt, amiért Washington mesterséges gátakat emelt maga elő az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás mértékét illetően. A november közepén Biden elnök bejelentette, hogy feloldja Kijev számára a nagy hatótávolságú ATACMS rakétarendszer használatára vonatkozó tilalmat a nemzetközileg elismert orosz területen belüli célpontok ellen, majd napokkal később amerikai gyártmányú gyalogsági aknák Ukrajnába szállításáról is döntött. A Meduza újságírója felveti, hogy az ukrán hadsereg soraiban sokan elégedetlenek voltak a Biden-kormány szakaszosan érkező katonai segélyeivel, így bizakodva várják, mit hoz számukra Donald Trump elnöksége. „Lassú halálként jellemzik” – utalt Volker a demokrata elnök eszkalációtól tartózkodó Ukrajna-politikájára.

A megválasztott elnök Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot választotta különleges megbízottjának az orosz-ukrán konfliktus rendezésére november végén. A 80 éves Kellogg korábban kabinetfőnökként szolgált első Trump-kormány nemzetbiztonsági tanácsában és az akkori alelnök, Mike Pence nemzetbiztonsági tanácsadójaként is dolgozott. Kellogg idén áprilisban a Trumphoz közeli America First Policy Institute nevű agytröszt által kiadott tervezetben vázolta az Ukrajnában zajló háborút lezáró béke körvonalait.

Kellogg az elnök január 20-i hivatalba lépése után is fegyverekkel támogatná Ukrajna honvédő háborúját Oroszország ellen, ugyanakkor a támogatás feltételéül szabná Kijev számára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a orosz féllel. Vlagyimir Putyint pedig azzal az ígérettel bírná rá békéről való egyeztetésre, hogy a NATO-tagállamok határozatlan időre felfüggesztenék Ukrajna csatlakozását a transzatlanti szövetségbe.

Ne feledjük: az idén júliusban ülésező NATO a szövetség 75. születésnapján Washingtonban közös nyilatkozatot fogadott el, amely kimondta, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útra lépett a tagság felé. Ha Kellogg szavait tettek követik, Ukrajnát mégis visszafordíthatják ezen az úton. Ezen felül Oroszország mentesülhetne egyes gazdaságát fojtogató nemzetközi szankciók alól, amennyiben békeszerződést ír alá Ukrajnával. Trump megbízott tárgyalója azt is javasolta, hogy az orosz energiahordozókra kivetett büntetővámokból befolyó pénzt a lerombolt ukrán infrastruktúra újjáépítésére fordítsák.

November elején a Wall Street Journal Trump kormányzati átadás-átvételéért felelős csapatának illetékeseire hivatkozva azt írta, hogy Washington valóban „telepumpálná” fegyverrel Kijevet, cserébe kimondaná Ukrajna katonai semlegességét. A háborús felek közötti de facto határ a front befagyasztásával jönne létre, ennek biztosítására pedig egy közel 1300 kilométer hosszú demilitarizált övezetet hoznának létre Ukrajna és Oroszország között. A határsáv védelmét azonban nem amerikai katonák vagy egy USA által finanszírozott nemzetközi szervezet (mint az ENSZ) békefenntartói látnák el. „Mi vállalhatjuk a kiképzést vagy más támogatást, de a puskacső végén az európaiak állnak majd” – fogalmazott a neve elhallgatását kérő tanácsadó. Nem fogunk amerikai férfiakat és nőket Ukrajnába küldeni, hogy őrizzék a békét. És nem is fizetünk majd ezért. Oldják ezt meg a lengyelek, a németek, a britek vagy a franciák.” - szólt a értékelés.

Ez az álláspont egybecseng a megválasztott republikánus alelnök, J.D. Vance egy szeptemberi interjúban tett nyilatkozatával, amelyben egy alaposan megerősített demilitarizált zóna szükségességéről beszélt, amely garantálja, hogy az oroszok ne indítsanak újabb támadást. Vance szerint az oroszok a már megszerzett területet megtarthatnák, a meglévő Ukrajna semlegességét azonban garantálniuk kell. Az alelnök szavai azonban kevéssé lehet megnyugtató azok számára, akiknek túl jó a memóriája. 2022-ben öt nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió megindulása előtt Vance még ohiói szenátorként beszélt Steve Bannon populista provokátor War Room című podcastműsorában a Kijev és Moszkva közötti feszültségről. – Bárhogyan is végződik, nem igazán érdekel mi történik Ukrajnával – legyintett a későbbi alelnök.

Marco Rubio külügyminiszter-jelölt bár a Ronald Reagan által képviselt „béke az erő eszközével” politika híve. Kínát illetően a washingtoni héják közé tartozik, mégis egyike volt annak a republikánus szenátoroknak, aki áprilisban nemmel voksolt az Ukrajnának nyújtott újabb segélycsomagra.

Mike Waltz, az új Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsadói jelöltje egyelőre óvatosan nyilatkozik a béketerveket illetően, bár méltatta Kellogg kinevezését az ukrán-ügyi különmegbízotti posztra.

Ric Grenell, Trump egykori Németországba delegált nagykövet (akiről Berlin lesújtó véleménnyel volt) egy Ukrajnán belül kialakított „autonóm régiók” ötletét dobta be a közös diplomáciai ötletelésbe. Ezen autonóm régiók kialakításának részleteiről Grenell még nem nyilatkozott, így ezek nagy valószínűséggel örökre a fiókban maradnak.

Versenyfutás a fronton

Az Ukrajnában zajló háború jelenlegi dinamikája sokakat a „székfoglaló” nevű gyermekjáték felnőtt és véres változatára emlékeztetheti. Kijev és Moszkvai is igyekszik minél előnyösebb tárgyalási pozícióból várni Trump január 20-i hivatalba lépését, amely több szakértő szerint a jelenlegi frontvonal befagyasztását hozhatja. Ezért ki-ki diplomáciai vagy katonai úton, de igyekszik rövid határidőn belül előnyt kicsikarni magának a konfliktusban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten a Skynews hírcsatornának adott interjújában már revideálta korábbi öt pontos „győzelmi tervét” és hajlandó lenne engedményeket tenni egy tűzszünetért cserébe. Zelenszkij ajánlata szerint Ukrajna átmenetileg lemondana saját orosz ellenőrzés alatt álló területeiről azért cserébe, hogy a NATO szövetség azonnali katonai védernyőt bocsásson az ország még szabad területeire. Ezen kívül ahhoz is ragaszkodna, hogy a NATO szövetségesek erősítsék meg Ukrajna nemzetközileg elismert határait, beleértve a megszállt régiókat és a Krím-félszigetet is. Zelenszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy az átmenetileg orosz kézen lévő területeket később diplomáciai úton csatolná vissza az országhoz.

Az utóbbi terv Vlagyimir Putyin birodalmi logikája és az egyes becslések szerint már a 400 ezer halottat is meghaladó orosz veszteség ismeretében belátható időn belül nem tűnik megvalósíthatónak. Moszkva a napokban fogadta el a 2025-ös évre előirányzott költségvetését, amelyben rekordösszeget szán katonai kiadásokra. Az idei büdzsé 28,3 százalékos védelmi kiadásai után jövőre már 32,5 százalék, euróban számolva összesen 137 milliárd jut majd a háborús erőfeszítésre a Euronews jelentése szerint. Ezen kívül 300 ezer frissen kiképzett orosz katona vár bevetésre – idézi a The Kyiv Independent Ivan Buvalcev, az orosz fegyveres erők kiképzési részlegéért felelős vezető szerint, tudósít a . Ha mindehhez hozzáadjuk az Észak-Korea által Ukrajnába küldött mintegy 100 ezer harcoló egységet, az kevés kétséget hagy Moszkva tervei felől: január végéig a lehető legrövidebb időn belül a legtöbb területet vonnának ellenőrzés alá. A fronton élőerőben elszenvedett veszteségek – ahogy eddig is – másodlagosak lesznek Vlagyimir Putyin számára. Hogy Trump eljövetele mit hoz, azt még Moszkvában sem tudják. Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy az orosz csapatok csak úgy varázsütésre leteszik a fegyvert, amint Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét.