Továbbra is igen gyászos képet fest új lakások építési piaca. A KSH friss számai szerint ugyanis az első háromnegyed évben mindössze 8709 új otthon épült, ami drasztikusan, 19 százalékkal marad el az elmúlt év ugyanezen időszakától. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő lakások száma pedig 14 551 volt, ami 2,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A csökkenés mindkét mutatónál várható volt a korábbi adatok alapján, az első félévben az átadott otthonok és a lakásépítési engedélyek száma egyaránt 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - értékelte az adatokat Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A részeteket vizsgálva látható, hogy aligha akad az országnak olyan régiója, ahol ne esett volna vissza az építések száma, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16 százalékkal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában. Ha a településeket vesszük sorba, akkor talán még szomorúbb a kép, hiszen Budapesten 15 százalékos, a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban már-már mellbevágóan, 30, a községekben 16 százalékos volt az elmaradás az elmúlt évhez viszonyítva. Ezen felül a KSH megjegyzi, hogy a főváros határain túl is kifejezetten gyenge volt az építési hajlandóság, hiszen a Pest régió lakásépítéseinek száma 29 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített otthonnal. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka pedig lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre nőtt.
Az a számokból kiderül, hogy a vállalkozói építések uralják a szektort, hiszen az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40 százalék volt, míg bérbeadásra továbbra is csak elvétve, 2,3 százalékot kitevő ingatlan készül. Ebben a helyzetben már talán az is örömtelinek mondható, hogy az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma nem mutatott hasonlóan drasztikus visszaesést, hiszen ezen a területen „csak” 2,3 százalékos elmaradást mért a KSH az egy évvel korábbiakhoz képest. A tavalyi azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (-14 százalék) és a Közép-Dunántúlon (-12 százalék) csökkent leginkább a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52 százalék) és az Észak-Alföldön (51 százalék) regisztráltak.
Kilőtt a lakások iránti kereslet
A lakáspiac keresletben évek óta nem látott élénkülést hozott az idei október, ami általában nem jellemző az őszi időszakban. Ezek a változások a jövőre várható fellendülés előszelének tekinthetők - derül ki az Ingatlan.com friss összesítőjéből. Idén októberben több mint 320 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladásra kínált lakóingatlanokra, ami éves alapon 31, havi szinten pedig 13 százalékos erősödést jelent. Ennél eddig nagyobb keresletre októberben csak 2020-ban volt példa. Hasonló érdeklődési volument legutóbb 2022 márciusában lehetett regisztrálni, de akkor az ukrajnai háború hatásai még nem gyűrűztek be a hazai lakáspiacra. Az oldal adatainak elemzése rámutat, hogy a saját célra vásárlók, és a befektetők is egyaránt megjelentek a piacon. Ennek okát abban látják, hogy az előrejelzések szerint lakásár-emelkedést hozó jövő évi élénkülési hullám előtt meg akarják találni az emberek a megfelelő ingatlant. Ha az országos érdeklődésnövekedés figyelemre méltó, akkor a Budapesti különösen az, hiszen a fővárosban 45 százalékkal nőtt a lakóingatlanok iránti érdeklődések száma. Sőt, a IV., VIII., X., XIII. és XXIII. kerületekben az októberi kereslet legalább 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A fejleményekhez Balogh László hozzátette, hogy az új lakások iránti kereslet idén növekedőben van. Az Ingatlan.com számai szerint ugyanis az idei év első 10 hónapjában 26 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet éves összevetésben. Mindez jelentős fejlődést jelent, ám a bázis nagyon alacsony volt, miután az elmúlt két évben az új lakások iránti érdeklődések száma volt ahol több mint 40 százalékkal esett vissza – magyarázta. Arra pedig megvan minden esély, hogy a kereslet jövőre is erősödő pályán marad. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, 2025-ben az állampapír-piacon a tulajdonosoknak mintegy 1300 milliárd forintnyi hozamot fizetnek ki, aminek egy tetemes része a lakáspiac felé tarthat majd. Ez a friss tőke és a vele érkező keresletélénkülés ráadásul emelheti az új lakások árait, ami miatt a jelenleginél több beruházó láthat fantáziát a lakásépítésekben. Ezen felül pedig, miután a következő évben várható állami támogatások és jegybanki intézkedések is élénkíthetik az új lakások piacát, pozitív fordulat várható a lakásépítésekben – tette hozzá értékelésében a szakember.
A keresletnövekedésnek már vannak kézzelfogható hatásai is. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára november elején például Budapesten 1,38 millió forint volt, ami 6 százalékos drágulást jelent tavaly októberhez képest. A fővároson belül messze a XIII. kerületben a legnagyobb az újlakás-kínálat, több mint 1000 lakóingatlan vár gazdára, mégpedig majdnem 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron. Jelentős még a kínálat a III. és a XIV. kerületben, ahol 1,4 és közel 1,3 millió forintos átlagár a jellemző. A legdrágább fővárosi városrészek közé az I., II. és a XII. kerület tartozik, ahol 2,8-2,9 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi új lakás. Ezen felül öt vármegyeszékhelyen - Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Zalaegerszegen - is már 1 millió forint feletti átlagról beszélhetünk. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr, a maga 999 ezer és 934 ezer forintos átlagáraival.
Tíz megrendelőből nyolc hitelből vesz lakást
Az új lakás építési számok azt mutatják, hogy az idei év rendkívül gyenge lesz, az utolsó negyedévre jellemző nagyobb felfutás ellenére is csupán 15-16 ezer új lakás lesz az országban - fejtette ki Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Népszavának. Ez még a legjobb esetben is 15 százalékos visszaesését jelent majd a 2023 évi teljesítményhez képest. Hozzátette, hogy az építőipari alapanyaggyártók és a kivitelezői szakemberek oldaláról is megvan itthon a kapacitás évi 25 000 ezer új lakás megépítéséhez. Az, hogy ez nem történik meg – szavai szerint – döntő részben a megfelelő finanszírozási háttér hiányával magyarázható. Jelenleg olyan kamatok vannak, amelyeket sem a vállalkozók, sem az ingatlanfejlesztők, sem a családok nem vesznek igénybe, mert tetemesen megdrágítja az építkezést. A statisztikák szerint pedig 10 megrendelőből csak kettő képes arra, hogy saját forrásból kifizesse a projektet, a többi külső forrást, jellemzően kölcsönt venne fel. Éppen ezért a szervezet arra számít, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bankokkal folytatott tárgyalásai révén a jövő év elején megjelenik a lakáshiteleknél az 5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) plafon. Ezen felül az is előremutató lenne, ha a tervezett vidéki otthonfelújítási programhoz gyermekszám és életkor korlátozása nélkül lehetne csatlakozni - tette hozzá Koji László.
