A nukleáris felügyeleti szerv a jogszabály végrehajtására kiadott elnöki rendelet meghatározott eseteiben, soron kívül jár el – derül ki az atomenergia-törvény parlament előtt fekvő módosításából. Bár a törvény mindeddig nem biztosított a hatóság számára soron kívül ügyintézési lehetőséget, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint többek között a „soron kívüli” eljárások vezettek a Paksi Atomerőmű 2003-as, nukleáris szennyezéssel is járó üzemzavarához - hívták fel a figyelmünket szakértők.
A tervezett módosítással az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) egyet ért – szögezte le megkeresésünkre a hatóság. A „soron kívüli” eljárást már egy 2011-es kormányrendelet lehetővé tette – hívták fel a figyelmet. Eszerint a nukleáris hatóság soron kívül jár (illetve, a 2012-es módosítás óta, járhat) el az engedélyköteles ügyekben, ha ezzel egy kedvezőtlen biztonsági állapot szünthethető meg. A soron kívüli eljárás nem gyengítheti a követelményeket és a nukleáris biztonságot, ami fölé más szempont nem helyezhető - fogalmaz a jogszabály. Az OAH egy 2022-es rendelete ezt erősíti meg, kiterjesztve a lehetőséget a bejelentésköteles eljárásokra is. A soron kívüliség nem jelenti a határidők lerövidítését - szögezték le. Ehelyett, a hatóság, a határidőn belül, a kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetése végett, a beadványnak elsőbbséget biztosítva, a lehető legrövidebb időn belül, dönt – tették hozzá. A mostani javaslat hiánypótló, amennyiben törvényi szinten is rendelkezik a soron kívüli eljárásról – rögzítette az OAH.
Meghibásodás történt péntek hajnalban a paksi atomerőmű kettes blokkjánBár a 2011-es kormányrendelet szerint az ellenőrzöttek részéről bizonyos, a nukleáris biztonsági szabályzatokkal kapcsolatos útmutatók felülvizsgálata is soron kívül kérhető, a hatóság lapunkak küldött levele szerint az útmutatók jogi erővel nem bíró ajánlások, amiket így „súlyos tévedés összemosni” az engedélyezések soron kívüliségével. (Egyébként a nukleáris biztonsági szabályzatok felülvizsgálata a legkevésbé sem lényegtelen: például, az ellenőrzött cég ezen az eljáráson keresztül javasolhatja a hatóságra vonatkozó határidők rövidítését, amiként ez már több esetben meg is történt – hívták fel lapunk figyelmét szakértők.)
Arról, hogy 2011 óta hány esetben döntöttek soron kívül, nem kaptunk adatot.
Bár ezek után nem zárható ki, hogy egy „engedélyes” – akár az új blokkok ügyében eljáró, állami Paks II Zrt. - részéről megszaporodnak a soron kívüli kérelmek, erre érdemi szükség leginkább működő üzem közben lehetséges – vélekedtek lapunk megkeresésére hozzáértők. Így a soron kívüliség most leginkább a mintegy négy évtizede működő, jelenlegi paksi blokkok esetében válhat szükségessé, mégpedig ha az tényleg egy bizonsági veszély elhárítását szolgálja – tették hozzá.
Nem ez az első fura, bár a nukleáris hatóság által elfogadott kormányjavaslat az engedélyezések gyorsítására. Egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás szerint például egyes, 2. és 3. osztályba sorolt (de ettől még rendkívül fontos) nukleáris biztonsági berendezések gyártását, illetve beszerzését elegendő csak bejelenteni a hatósághoz, ami egyéb visszajelzés nélkül 15 munkanap után elfogadottnak tekintendő.
A sok soron kívüliség is okolható a radioaktív szennyezésért
A Paksi Atomerőmű jelentős számú engedélyezési beadványt jelöl meg „soron kívüli”-ként, ami az OAH számos kötelezettsége miatt a hatóság tevékenységét nagyon passzívvá teszi és megnehezíti az engedélyesek ellenőrzését – szögezi le a Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én bekövetkezett, üzemanyag-tisztítással összefüggő üzemzavarról szóló, az OAH és a cég beszámolón alapuló, 2003-as NAÜ-jelentés. Mivel a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok jogi hatállyal bírnak és azokat a módosítások végrehajtása előtt kell kiadni, a határidőn belüli végrehajtás miatt az OAH időzavarba került és ez akadályozta, hogy a hatóság a biztonság szempontjából jelentős beadványokra összpontosíthasson – fűzték hozzá. Az OAH vizsgálati jelentése szintén többször, elmarasztalóan hivatkozik a soron kívüli beadványok nagy számára. Az anyag az engedélyest, vagyis a Paksi Atomerőművet, arra kérte, hogy a beadványok jobb ütemezésével igyekezzen csökkenteni a soron kívüli kérelmek számát. A paksi atomerőmű kettes blokkján 2003. április 11-e éjjel történt súlyos üzemzavar. Egy több szempontból is hibásan megtervezett tisztítótartályban összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. Az esemény a 7 fokozatú nemzetközi nukleáris skálán 3-as besorolást kapott. Ezzel a paksi üzemzavar számított a 7. fokozatú csernobili baleset utáni legsúlyosabb eseménynek.
