Ellentmondásos folyamatok jellemzik az államháztartás gazdálkodását: szeptemberben némileg váratlanul csökkent a hiány, ugyanis a költségvetési gazdálkodásban 234,2 milliárd forintos többlet keletkezett, így a deficit 2624,5 milliárd forintra csökkent. Az egyenleg javulása látszólagos, ugyanis az javarészt egy nagyobb uniós átutalásnak volt köszöntő. Eközben 108 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt adóssága, vagyis az egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, illetve 22 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a költségvetés közel sem stabil, a kormány visszafogja a közintézmények finanszírozását, így azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak.
A szeptemberi kifizetetlen tartozás az elmúlt évek és hónapok tükrében is magasnak mondható, ugyanakkor még messze nem éri el a márciusi 134 milliárd forintos rekordállományt. A csúcs után pluszforrásokkal mérsékelték az intézmények adósságát, de az így sem tudott 79 milliárd forint alá menni, sőt augusztusban és szeptemberben összesen 28 milliárd forinttal nőtt is.
Történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt tartozásaA Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben
a lejárt adósságállomány több mint háromnegyede, 76 milliárd forint az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel.
A kórházak adóssága ennél lényegesen magasabb lehet, ugyanis a nagy adósoknak számító klinikák egyetemi alapítványi fenntartásba kerültek az elmúlt években, így bár az utolsó fillérig közpénzből működnek, mégsem tartják nyilván adósságaikat a költségvetési intézmények között. Ezzel együtt is a 76 milliárdos tartozás arra utal, hogy a kórházak tavaszi adósságrendezése nem oldotta meg a problémákat, az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott:
az egészségügyi intézményi adósság idén márciusban elérte a 90 milliárdos csúcsot, az adósságrendezési eljárás keretében a lejárt tartozások közel felét sikerült eltüntetni.
Júliusban 46,7 milliárdra csökken az lejárt állomány, ez nőtt két hónap alatt 76 milliárd forintra. Látva a dinamikusan növekvő adósságot, a kormány még az idén újabb kórházi adósságrendezésre készül, erről Takács Péter egészségügyi államtitkár beszélt egy konferencián, amiről korábban a Népszava is beszámolt. Sőt az ígéretek szerint visszamenőlegesen havi 12,5 milliárd forint plusz finanszírozást is kapnak a kórházak, ami elegendő lehet az eddig felhalmozott tartozások rendezésére.
Havonta 12 és fél milliárd forintot ígérnek a magyar egészségügynekUgyanakkor nemcsak a kórházak, de a rendvédelmi szervek is pénzhiánnyal küzdenek: szeptember végén a rendőrség lejárt adóssága 22 milliárd forint volt, ez az elmúlt hónapokban is ezen a szinten mozgott, annak ellenére, hogy a költségvetésből több esetben kapott milliárdos kisegítést a rendvédelem. A kincstári adatok alapján úgy tűnik nemcsak a kórházak, de a rendőrség is konszolidációra szorul, és emelni kellene a költségvetési fejezet támogatását is.
A rendőrség is úszik az adósságban, intézményenként már 4-5 milliárddal tartozik a beszállítóiknakA MÁK adatai még a Közbeszerzési Főigazgatóságnál mutattak ki nagyobb tartozásállományt, 3,2 milliárd forint értékben, illetve a kormányhivatalok is 2,8 milliárddal tartoztak adósaiknak. Az elmúlt hónapokban nagyobb adósságállomány keletkezett a büntetés végrehajtásnál is, de szeptemberben itt csak 852 millió forint lejárt számlát nem fizettek ki, míg az állami közoktatási intézményeket felügyelő Klebelsberg Központok 401 millió forintos lejárt adósságot jelentettek.
Egy hónap alatt mintegy 30 milliárd forinttal nőtt az állami fenntartású intézmények adósságaEzekben a hónapokban omlik össze a költségvetés
A magas, 108 milliárd forintos adósságállomány arra utal, hogy a költségvetési folyamatokat a kormány nem tudja teljes mértékben kontroll alatt tartani, és más közlések szerint is arra kell számítani, hogy a helyzet tovább romlik az utolsó negyedévben. Szeptemberben ugyan 234 milliárd forinttal 2624 milliárd forintra csökkent a deficit, de ez javarészt egy nagyobb összegű uniós támogatás átutalásának köszönhető, vagyis nincs arról szó, hogy a költségvetési gazdálkodás kezdene egyenesbe jönni. Sőt egyes várakozások szerint – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt először – a harmadik negyedben csökkent a GDP, vagyis visszaesett a gazdaság, ami a költségvetés bevételi oldalára további nyomást gyakorolhat.
A kormány mindenesetre azzal számol, hogy az utolsó negyedévben drasztikusan nő az államháztartás hiánya, ugyanis év végére a jelenlegi 2624 milliárd forinttal szemben 4790 milliárd forintos deficitet tervez, erről a Pénzügyminisztérium október elején tájékoztatta az Európai Bizottságot a túlzott deficit eljárás keretében. Ez azt jelenti, hogy az október és december közötti három hónapban átlagosan havi 720 milliárd forintos deficit várható. Ha ez a kormányzati előrejelzés valóra válik, akkor azt joggal lehet majd a költségvetési gazdálkodás összeomlásának tekinteni, ami megjelenhet a forint árfolyamváltozásában is. Egyelőre nem látni, hogy miből jön össze az év utolsó három hónapjában közel 2200 milliárdos deficit. Varga Mihály pénzügyminiszter lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy ezt több tervezett kiadás okozza, ezek közül az őszi államadósság lejáratokat és kamatfizetéseket emelte ki.
