A júliusban bejelentett adóemelések az idei hiányt 506 milliárd forinttal csökkentik, a jövő évi egyenleget pedig további 623 milliárddal javítják, így két évre számolva bő ezermilliárd forintos költségvetési kiigazítást jelentenek. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint mindezekkel az idei hiányt GDP arányosan 0,6 százalékkal a jövő évit pedig 0,7 százalékkal mérséklik. A jegybank értékelése szerint az intézkedések nagyobb része a bevételi oldalt érinti. Augusztus 1-től emelkedtek a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsai, valamint a felső határa, illetve a lakossági illetékmentesség felső határa is. Ugyanekkor az adó- és közigazgatási bírságokat is megemelték, a bankadó esetében pedig szigorodott az állampapír-vásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény.
Emelte a kormány a Mol Nyrt. által fizetendő jövedéki adót, amit a Brent és Ural kőolajtípusok elszámoló ára közötti árfolyam-különbözetre vetnek ki, illetve októbertől kiegészítő tranzakciós illetéket vetnek ki minden devizaváltási ügyletre, ami a lakosságot közvetlenül is érinti. A kormány múlt héten bejelentett egy további, 130 pontos kiadáscsökkentő csomagot is, aminek költségvetési hatását az MNB még nem elemezhette, a Pénzügyminisztérium pedig nem kommunikál az ügyben lapunk megkeresése ellenére sem.
Minden esetre az MNB elemzői szerint az eddig meghozott megszorító intézkedésekkel már elérhetőnek látszik a kormány idei hiánycélja, vagyis ebben az évben további adóemelésre és/vagy kiadáscsökkentő intézkedésekre vélhetően nem lesz szükség. A kormány most épp 3982 milliárd forintos deficittel számol 2024 decemberére, ami az idénre várható GDP 4,5 százaléka. Az első nyolc hónapban már összejött a cél 72 százaléka. A jegybanki elemzők szerint az idei hiány a 4,3-4,7 százalékos sávba várható – de hangsúlyozzák, ehhez az kell, hogy a kormány szigorúan tartsa a kiadásokat. Az elmúlt években a ugyanis hajlamos volt arra, hogy ha a költségvetési mozgástere engedte, akkor december utolsó napjaiban akár több százmilliárd forintot is kilapátolt a büdzséből.
A kormány a jövő évi költségvetést még nem terjesztette be a parlament elé, a jelek szerint azt a MNB-ben sem látták, pedig a kormányfő szavai szerint a „békeköltségvetés már a fiókban van". Emiatt az elemzők csak technikai feltételezéssel élhettek, vagyis változatlan gazdaságpolitikával számoltak. Eszerint az idei 4,5 százalék után jövőre a hiány a GDP 3,2-4,2 százaléka, 2026-ban 2,8-3,8 százaléka lehet. Vagyis az MNB magasabb hiánypályával számol, mint a kormány. Látva a már bejelentett választási ígéreteket, ezzel a piaci elemzők többsége egyetért.
170 milliárdos átcsoportosítás
Miközben az MNB arra biztatja a kormányt, hogy óvatosan bánjon a költségvetési kiadásokkal, egy, a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozat szerint a kormány 177 milliárd forintos kiadási átcsoportosításról döntött a kis-, és közepes vállalkozások (kkv) számára, a Széchenyi Kártya Programon keresztül. Már korábban bejelentették, hogy a gazdasági növekedés mesterséges támogatása miatt a kkv-k az idén többlettámogatásokat kapnak, a határozat ennek a pénzügyi fedezetét teremti meg. Az intézkedés nem növeli a kiadásokat, ugyanis azt egy másik uniós kiadási sorról vonják el.
Nem is úgy van
A kormány július elején több adóemelést is bejelentett, akkor Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter a „háborúval” magyarázta a költségvetési kiigazításokat, ennek jegyében a kormányzati kommunikáció el is nevezte ezeket az adóemeléseket „védelmi hozzájárulásnak”. A múlt héten egy kormányinfón kiderült, hogy Gulyás Gergely nem mondott igazat, legalábbis annak fényében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az egyik „árvízinfón” kérdésre elárulta, hogy valójában nem is a „háború”, hanem az Európai Unió Bírósága (EUB) által kiszabott - 80 milliárd forintos egyszeri plusz napi 400 millió forintos – büntetés miatt volt szükség az adóemelésekre.