Januárban, egyetlen hónap alatt 29,5 milliárd forinttal 44 milliárd forintra emelkedett a költségvetési intézmények lejárt tartozása, ennyivel tartoznak a beszállítóknak. A lejárt adósság közel fele 21,5 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél keletkezett. A mintegy 30 milliárd forintos egyhavi ugrás minden idők második legrosszabb adata, ami arra utal, hogy a decemberi költségvetési konszolidáció után újra gyorsan emelkednek a ki nem fizetett számlák. A január amúgy sem volt egy fáklyás menet a költségvetés számára: az első hónapban rögtön 144 milliárd forintos hiány keletkezett, holott az év első két hónapjában még rendre többlettel tud gazdálkodni a költségvetés.
A probléma általánosabb annál, hogy szimplán csak a kórházi avagy egészségügyi intézményekről beszéljünk a nemfizetés esetében.
Ezt jól példázza, hogy a legnagyobb mértékben, 3 milliárd forinttal a a Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóság lejárt tartozásai nőttek. Ez a költségvetési intézmény bonyolítja a központosított beszerzéseket. A Magyar Államkincstár soha nem közöl részleteket a konkrét tartozások ügyében, így nem lehet tudni, hogy a nemfizetés mögött elszámolási vita, más technikai ok vagy likviditás-menedzsment megfontolások (magyarán nincs fedezet) húzódnak meg. Ezt követően helyreáll a „rend” és jönnek a kórházak: a Szent Borbála Kórház 1,5, a MH Egészségügyi Központ – vagyis a Honvédkórház 1,3 milliárd forinttal növelte kifizetetlen adósságait. A Készenléti Rendőrség tartozásai januárban 787 millió forinttal nőttek és a Budapesti Műszaki Egyetem is 767 millió számlákat nem tudott kifizetni, így a lejárt adóssága megközelítette az egy milliárd forintot. Látványosan nőtt az egyes tankerületek tartozása is, így ha szűkíteni akarjuk, hogy mely szféra küzd fizetési gondokkal, akkor az az egészségügy mellett, a rendőrség és a közoktatás. Alapvető szabály, hogy egy hónap folyamataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de az az elmúlt években is ezek a közintézmények szerepeltek rendre a nem fizetők listája élén, vagyis a finanszírozási problémák állandóak.
Legnagyobb tartozást görgető közintézmények (millió forint)
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 3 042
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2 033
Szent Borbála Kórház 1 626
MH Egészségügyi Központ 1 436
Országos Rendőr-főkapitányság 1 110
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 970
Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő 948
Bács-Kiskun M-i Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza 818
Készenléti Rendőrség 787
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 704
Forrás: Magyar Államkincstár, Népszava-gyűjtés
Mind a magas januári hiány, mind a közintézmények hirtelen megugró adóssága arra utal, hogy nincs rendben a 2023-as költségvetés – nem véletlen, hogy a parlament jelenleg is tárgyalja annak módosítását. A gondot csak kisebb részben okozzák a az elszaladt energiaárak, ugyanis a 44 milliárdos adósságból „csak” 15,5 milliárdot tesz ki a közüzemi tartozás. A fő probléma az alulfinanszírozás, ugyanis a közintézmények már az alapvető beszállítókat sem tudják kifizetni, így például az áruszállítóknak 23 milliárd forinttal tartoznak a közintézmények.
ING: van mit rendbetenni
A magyar kormány kellően elkötelezett a költségvetési politika rendbetétele és a hiánycsökkentés mellett – írták legutóbbi elemzésükben az ING Bank elemzői. Virovácz Péter, Szőnyi Dávid és Frantisek Taborsky szerint az államháztartás hiánya így a GDP 6,1 százalékáról az idén 3,9 százalékra csökkenhet, ami szükséges is, mert csak így kerülheti el a kormány a további leminősítéseket. Emellett szigorú költségvetési kontroll kell ahhoz is, hogy a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege javuljon – írták.
Mint arról többször beszámoltunk a költségvetés nominális hiánya tavaly 4753 millliárd forint volt, a kormány ezt szeretné 3400 milliárd forintra csökkenti, s ennek megalapozását szolgálja a 2023-as költségvetési törvény módosítása, amely jelenleg is a parlament előtt van.
Az ING elemzői szerint a szigorú fiskális és monetáris politika – a viszonylag magas energiaárakat kiegészítve – kellően visszafogja a belső keresletet ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a 2022-es közel 8 százalékos hiány után 2023-ban 4,5 százalék körül alakuljon.
