;

Európai Unió;Magyarország;infláció;drágulás;sör;áremelkedés;

Képünk illusztráció!

- A sör is Magyarországon drágult leginkább az EU-ban

Több, mint háromszorosa az uniós átlagnak.

Tavaly decemberhez képest is brutális mértékben drágultak a sörök Magyarországon, ezzel 2023 januárjában a folyékony kenyér áremelkedése is hazánkban volt messze a legnagyobb az egész Európai Unióban - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

Az emelkedés mértéke akkora, hogy a második legnagyobb drágulást elkönyvelő Litvániához képest is majdnem duplája. A bolti árak gyakorlatilag egyik napról a másikra ugrottak meg, egy átlagos, korábban 280-300 forintba kerülő sörért hirtelen 400-at, vagy annál is többet kellett fizetni. A lap megjegyzi, hogy még egy olyan kép is bejárta az internetet, ahol a bolt egy szöveges üzenet keretében jelzi a 70-100 forintos áremelkedést, hozzátéve, hogy a sörgyárak döntöttek az emelésekről, ezért a dühös vásárlók legyenek szívesek ne rajtuk töltsék ki a haragjukat.

A tisztánlátást megnehezíti, hogy a KSH épp most tartotta időszerűnek, hogy a sörök esetében változtasson a statisztika elkészítésének szempontjain, átszabva a vizsgált termékkategóriákat, így a legtöbb, korábban megfigyelt sörcsoport átlagárait nem lehet nyers formában vizsgálni. Ennek ellenére a kizárólag árváltozást mérő árindex segítségével időben összehasonlíthatóvá lehetett tenni a sörök árainak átlagos alakulását Magyarországon - jelezték.

Az árindex változások 8-13 százalékos növekedést mutattak egyetlen hónap alatt, ami alól csak a vendéglátóhelyeken árult dobozos vagy csapolt sörök jelentettek kivételt (igaz, ezek árai eddig is növekedtek - a szerk.). Az éves árindexek alapján pedig a portál azt állapította meg, hogy egy év alatt körülbelül 30-40 százalékos drágulást lehetett elkönyvelni a söröknél.

A Pénzcentrum összesítve egy év alatt 37,8 százalékos sördrágulást jelzett. Ez a litvániai - második legnagyobb mértékű drágulást jelző - adatoknak is mintegy duplája, a balti országban ugyanis 19,8 százalékos volt az áremelkedés az Eurostat szerint. A harmadik legnagyobb drágulás Belgiumban jelentkezett (13,1 százalék), miközben olyan uniós tagállam is akadt, ahol még csökkentek is az árak (Cipruson 6,6 százalékkal). Az Európai Unió áremelkedési átlaga 11,3 százalékos, vagyis kevesebb mint harmada a magyarországi adatnak.

A Világgazdaság szerint a második hónapja tartó árcsökkentési hullám nem ért a végére, felkészül a száraztészta.