;

futball;Magyarország;támogatás;Orbán Viktor;Nemzeti Sport;élsport;párizsi olimpia 2024;

- Orbán Viktor az olimpiáról: Amit most tudunk, kevés, csak a folyamatos hátrasorolódáshoz elegendő

A miniszterelnök hazánk olimpiai szereplését értékelve leszögezte, a magyarok helye az első tízben van. Szerinte a sport akkor fejlődik, ha az „elégedetlenség keresztény hagyománya” van többségben az országban, és úgy véli, bőven vannak ki nem használt lehetőségeink.

„Szerintem a mi helyünk az első tízben van. Minden olimpián az első tízben, és összességében, az olimpiák történetét nézve is az első tízben. Nem érdemes kisebb célt kitűzni” – jelentette ki Orbán Viktor abban az interjúban, amelyet szombaton közölt a miniszterelnök kedvenc lapja, a Nemzeti Sport.

A kormányfő megjegyezte, a sport nem matematika, a formaidőzítés, a váratlanul megjelenő új kihívók – mi is okoztunk meglepetést tekvandóban – befolyásolják az eredményeket, nem lehet úgy elvárni a sporttól a sikereket, mint régen a termelési mutatókat a szocializmusban.

„De valahogy mégiscsak meg kell fogalmazni, hogy nagyjából hol van a mi helyünk a világban. És az csak részben a helyzet jó fölmérésén múlik, nem elfogadni kell azt, ami realitásnak tűnik, hanem lehet azon változtatni is”

– szögezte le a miniszterelnök.

„Ez a hat, ez derekas helytállás. Ha a jelent nézzük, akkor elfogadható, és azt lehet mondani, hogy szépen helyt álltunk, tartjuk magunkat. Ha a jövő felől nézzük és a mostani olimpiát arra használjuk, hogy megértsük a következő olimpiákat, akkor az, amit most tudunk, kevés, csak a folyamatos hátrasorolódáshoz elegendő. Kanada, Dél-Korea, Új-Zéland, a közép-ázsiai küzdősportok országai elmennek mellettünk. Ráadásul mindegy, hogy tetszik nekünk vagy nem, a klasszikus sportágak mellé jönnek új sportágak is, nem lehet kimaradni az új sportágakból” – tette hozzá.

Libsi elégedetlenség, jóféle elégedetlenség

A kormányfő az interjú során azt is közölte, hogy „a magyar törekvő fajta”, mindig többet és jobbat akar, nem mindegy azonban, hogyan vagyunk elégedetlenek. Szerinte ugyanis

  • van egy „libsi elégedetlenség”, ez „nyegle, semmi se jó, ez is rossz, az is rossz”, és mindig valaki más tehet arról, hogy az rossz,

  • valamint létezik az elégedetlenség keresztény hagyománya.

Ő maga pedig természetesen az utóbbihoz tartozik. „Állandóan elégedetlen vagyok: ez is jó, mert hat, az nagyon jó. De lehetne hét is, nem? Meg lehetne nyolc. És akkor azt kérdezem, hogy mit tudok én azért tenni, hogy a hatból hét, a hétből pedig nyolc legyen?” – fejtegette a kormányfő. Majd úgy összegzett, ha a „jófajta elégedetlenség” van többségben Magyarországon, akkor a sport fejlődik. Ám ha nyegle korszakba jutunk, és egy liberális elégedetlenség uralkodik, aminek soha semmi nem jó, és a maga felelősségét sosem ismeri el azért, hogy az állapotok nem kielégítőek, azt a sport azonnal megszenvedi.

Kihasználatlan lehetőségek, férfiszerű ellenfél, keserédes megjegyzés

„Olyan sportolónk, aki kettő vagy akár három aranyat is hoz, ami a mi érmeink számán sokat lendíthetne, most éppen nincsen” 

– állapította meg Orbán Viktor.

Értékelése szerint azonban vannak ki nem használt lehetőségeink, és a sportvezetés feladata, hogy ezt észlelje. Például különleges dolog, hogy kerékpárban ilyen jól szerepeltünk, az meg hiba, hogy a pályakerékpárból kiszálltunk. A velodromok építése része volt a magyar sportágfejlesztési terveknek, de aztán pénzhiány okán elmaradt. A miniszterelnök közölte, legalább kettőt, de inkább hármat kellene építeni, egyet keleten, egyet nyugaton, egyet meg Budapesten. Kiemelte azt is, hogy úgy véli, a küzdősportokban is van keresnivalónk.

A magyar bokszban valami megmozdult – mondta a miniszterelnök.

„Közel voltunk, ha nem egy férfiszerű ellenféllel kell verekednie, megküzdenie a mi lányunknak, Hámori Lucának, akkor ott éremközelben, sőt a dobogó tetején is állhattunk volna”

– jelentette ki, megjegyezve, bízik az olimpiai mozgalomban, hogy erre a kínos problémára megnyugtató megoldást talál.

„És hát a kajak-kenu, ami nem hozott aranyat. Ezért van egy ilyen keserédes megjegyzés a mondat végén, sok szép érem, de arany nem volt” – tette hozzá.

„Zseni, akin nem lehet eligazodni, és nem is kell”

Orbán Viktor az interjú során Milák Kristófról is beszélt, kiemelve, épp a napokban beszélgethetett vele, ami remek volt. „De világossá vált számomra, hogy olyan zseni, akin nem lehet eligazodni, és nem is kell” – mondta a kormányfő. Majd megállapította, vannak öntörvényű zsenik, ahol a legtöbbet akkor használunk, ha nem szólunk bele, hogy ők hogyan csinálják.

„Magyarországon mindig lesznek olyan zsenik, akiket egész másképp kell kezelni. A futballban volt Varga Zoli, az úszásban van Milák Kristóf, az öttusában volt Balczónk. Nem tudjuk egy kaptafára felhúzni őket, ők született zsenik. Nagyon büszkék vagyunk rájuk. De nem kell minden magyar géniusz teljesítményét megértenünk. Egyszerűen csak örülnünk kell, hogy van. A vezetők ilyenkor ne akarják visszasámfázni őket abba a modellbe, ami egyébként tízből kilenc embernek sikeres” – fogalmazott.

„Aki győzni akar, azt semmi nem zavarhatja meg, főleg nem pszichologizál”

A kormányfő kifejtette azt is, szerinte a klasszikus csapatsportágak mindegyikében ott kellene lennünk az olimpián, de legalábbis a vízilabdán és a kézilabdán túl is fociban, a kosár- és röplabdában is folyamatosan nyitva kellene legyen az esély. Ami a pólót illeti – folytatta –, nem hiányt érzünk, hanem csalódást.

„Négy vereséget szenvedni egy olimpián, egy magyar vízilabda-válogatottól az ember nem ezt várja” 

– jelentette ki. A miniszterelnök egyébként úgy véli, vízilabdában is jól játszottunk, mert sok jó játékosunk van, fantasztikus dolgokat csináltunk, ám hiányzott a csapatból a győzelemhez szükséges többlet.

Gulyás Michelle aranyérmét úgy kommentálta, „a győzelem egy tudás, és ő fantasztikus példát adott nekünk ebből”. Rasovszky Kristófról pedig megjegyezte,

„ott, abban a Szajnában, aminek először is áramlása van, másrészt a fene se tudja, hogy mi van benne, ahogy az élre áll, és mindegy, mi történik, ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is megnyeri!”

„Aki győzni akar, azt semmi nem zavarhatja meg, főleg nem pszichologizál, hogy teher van rajta, meg mit fognak gondolni. Teljesen mindegy, ha a Föld összeér az éggel, akkor is nyerni fogok. Ez az, ami a bajnokot megkülönbözteti mindenki mástól” – szögezte le a miniszterelnök.

„Maradhat”

Orbán Viktor elmondta, hogy amikor az olimpia zárónapján Gulyás Michelle befutott, és megnyerte a viadalt, a gyorsértékelést elküldte a sportállamtitkárnak SMS-ben. Ez egy szóból állt, így hangzott: „Maradhat.” Ezért azt biztosan tudja mondani – folytatta –, hogy a következő olimpiai periódusnak a mostani sportállamtitkárral, Schmidt Ádámmal vágunk neki.

„És már a napokban dolgozom vele, épp az olimpia értékelésének a módszertanát tekintjük át. Küszöbön áll újabb sportágfejlesztési megállapodások láncolata, amit az államtitkár úrnak kell tető alá hozni”

– jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy semmilyen pazarlás nem fogadható el, ugyanakkor minden forintnak rendelkezésre kell állnia, amire szükség van. Ugyanis minden fölöslegesen elköltött forint kétszeresen fáj, mert egyfelől pazarlás, másfelől meg hiányzik valahonnan. Ezért feszes, fegyelmezett, de a munkához szükséges minden feltételt biztosító finanszírozásra van szükség.

„Ezt az olimpiát Budapesten kellett volna megrendezni”

A kormányfő azt is közölte, nem zárkóznak el attól a felvetéstől, hogy a MOB-nak nagyobb szerepet, büdzsét kellene adni a sportirányításban. „És akkor itt egy fájdalmas, keserédes félmondatban emlékezzünk meg arról, hogy ezt az olimpiát Budapesten kellett volna megrendezni” – jegyezte meg a kormányfő. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Gyulay Zsolt MOB-elnök azt mondta, százszor jobb olimpiát tudnánk rendezni, úgy reagált:

„a százas szorzó talán túlzás, ha nem is óriási”.

„Nyilvánvaló, hogyha a budapesti városvezetés nem támogatja a budapesti olimpiát, akkor nem lesz olimpia. A kormány megfeszülhet, akkor sem. Annyit tehetünk, hogy az olimpiai bizottság számára minden feltételt rendelkezésre bocsátunk, hogy az olimpia rendezésére fölkészülhessenek. Ha az olimpiai bizottság úgy dönt, hogy akarunk olimpiát, és Budapest mellé áll, akkor nincs kétség, a kormány ezer százalékkal támogatja. De mi nem tudjuk a hiányzó akaratot, elszántságot és szándékot pótolni. Ez egy budapesti ügy és egy budapesti döntés” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő leszögezte, van itt egy ország, amelyik nemcsak a létesítményeiben, hanem lelkiállapotában is alkalmas arra, hogy olyan helyszín legyen, ahol a világ jobbá tételében hívő világ tagjai – a sportolók mind ilyenek – otthon tudják magukat érezni. „Nem voltunk még ilyen helyzetben sosem. Nyitva van az aranykapu ” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor az interjú során azt is közölte, szerinte

  • nekünk az egész régió felemelkedése kell, az összes szomszédunké, ugyanis ez vezet el bennünket oda, hogy lehessenek újra közép-európai bajnokságok.

  • a magyar győzelmek azért érnek különlegesen sokat, mert a magyarok általában hátrányos elbánásban részesülnek. „Ritka az a pillanat, és ritka az a sportág, ahol olyan szinten tudjuk magunkat képviselni, hogy fair elbánásban legyen részünk, esetleg kedvező közegben lépjünk pályára.”

  • „Muszáj patriótaként kiállnunk a hazánk és a nemzeti identitásunk mellett, mert egyébként felemésztik a támadások. Ugyanez a helyzet a nemi identitás kérdésében is. Én még abban a világban születtem, és Magyarország még abban a világban is van, ahol úgy tudjuk, hogy az ember vagy férfi vagy nő. Nyugaton már úgy gondolják, hogy az ember nem bináris lény… Hanem akkor micsoda? Itt óriási bajok vannak, kérem.”

  • „Szerintem nagyon kell utálni a kormányt, nagyon kell utálni a magyar labdarúgást, talán még a saját hazáját is annak, aki azt akarja mondani, hogy nincsenek pozitív változások ebben a sportágban is. Épelméjű ember ezt nem mondhatja.”

Szöllősi György NS-főszerkesztő a Duna Arénában készített interjút a miniszterelnökkel, ami pedig az úszást illeti, arról a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka is beszélt a Eurosportnak. Ő a többi között úgy nyilatkozott, az úszás nem fejlődött annyit Magyarországon, mint amennyit pénzt áldoztak rá, és kitartott amellett, hogy a Magyar Úszó Szövetség csak ártott Milák Kristóf párizsi olimpiai szereplésének. 

Magyarországon 2011, vagyis a második Orbán-kormány első teljes éve óta 4,5 ezer milliárd forintot költöttek sportra. Bár a NER szeret sütkérezni a magyar élsportolókra eső dicsfényben, az ő sikerük nem a politika érdeme, másrészt kétséges, hogy a befektetett pénz megérte-e, miközben az oktatást és az egészségügyet hagyták leépülni.

A legnagyobb számban az általános iskolai tanárok száma csökkent, a sajátos nevelési igényű, köztük tanulási zavaros gyerekek viszont egyre többen vannak.