A jövedelem, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, illetve az általános és politikai klíma az, ami arra sarkall embereket, hogy máshol képzeljék el az életüket. Ez derült ki az Egyensúly Intézet és a VOSZ felméréséből.
A kutatás szerint egy viszonylag vékony réteget lehet hazacsábítani, és az ő motivációik is nagyon eltérőek. A legalább tíz éve külföldön dolgozók szólíthatók meg a leginkább, és azok, akiknek már felnőtt gyerekeik vannak, valamint a nyugdíj előtt állók.
Apa karácsonyra
Fekete Valér (Sior) történelem–francia szakos tanár, graffitiművész hét éve költözött családjával a skóciai Edinburghba. Szintén pedagógus feleségével három gyermeket nevelnek. Elsősorban őket menekítették ki a magyar oktatási rendszerből, és az Orbán-kurzust is szívből megutálták. Valér a minap (mint általában) közéleti tartalmú festményt posztolt, de ezen most a jövőbe vetett remény állt: „Ha ezek elmennek, hazajövök! Lesz ingyenkép!”
De vajon komoly a szándék?
A férfi és családja szépen él Skóciában, de ehhez sokat kell dolgozni. Valérnak legalább nyolcféle munkája van. Három napot dolgozik konyhán (beszélgetésünkkor éppen csirkét aprított), emellett kertészkedik, magas fákat fűrészel, szórólapot visz, építkezésre jár, és ha kell, szobafestőként működik. Emellett beindultak a dekorációs munkái, amelyek már értékelik a művészi tehetségét, éttermek portálját díszíti, nemrég az UNICEF-nek festett). És mindemellett galériában is árulják a képeit, utóbb már 800 fontért kelt el egy.
– Mindemellett gondoskodunk a gyerekeinkről, és még sportolok is. Igyekszem élni az életet rendesen – mondja egy szuszra Valér. Nem csoda, ha a gyerekek karácsonyra azt kérték, dolgozzon kevesebbet. – Éppen tizenvalahány napja csinálom megállás nélkül, de a sokfajta munkával kikerülöm a monotóniát. Így nem olyan terhes vagy lélekölő. Szeretem. Nincs bennem az a trauma, hogy már megint a munkában vagyok, és szopok, így nem kellemetlen.
Magyar Péter felbukkanásáról egy történet jutott eszébe. Nemrég bement a munkahelyére egy magasan kvalifikált ember, és észrevette a pulóverén a magyar feliratot: „Keleti blokk”. Beszélgettek, Valér megmutatta neki a közösségi farmházat, megváltozott munkaképességűekkel, szabóműhellyel, galériával, biciklibolttal. A férfi, aki 1998 óta kint él, azt mondta, irritáló neki Magyar, mert azt gondolja róla, hogy olyan, mint Orbán kicsiben.
Graffitik és a pillanat bűvöletében: Sior, „a magyar Banksy” Skóciában– Azt mondtam, hogy én hiszek az emberi jellem megváltozásában – meséli. – A saját életemben is személyesen láttam olyan emberi sorsfordulókat, amikor – hogy is mondjam – csintalan fiatalok társasága, magasan átugorva az állami által előírt törvényességi normákat, megváltoztak, és ma Krisna-hívőként százakat etetnek Egerben. Más önpusztító életmódból karatemester lett vagy elismert sportoló. Százszámra ismerek meghökkentő történeteket. Én ugyan a Kutyapárttal szimpatizálok, mert ismerem őket, jó emberek, és fantasztikusan csinálják, de ha ez így marad, akkor én valószínűleg rászavazok erre az emberre.
Nincs több időm. Ötvenegy vagyok. Ha ő nem válik be, akkor nekem el kell engednem a tanárkodást, a középosztálybeli, művelt magyar énképét, és el kell fogadnom, hogy én egy munkás lettem, egy művész-munkás, aki ki van szolgáltatva egy másik ország munkaerőpiacának.
De nem érdekel, mert nem fogják elrontani a kedvemet. Van munkám, szépen élünk, büszke vagyok a gyerekeimre. De ha Magyar Péter megdönti a rendszert, akkor ez egy jel lehet, és el lehet gondolkodni a hazatérésen. Valér tapasztalatai szerint nincs, aki ne hallott volna Magyar Péterről. Számos magyaron látja, hogy elgondolkodtak. – Sokan nem azért vannak Skóciában – mondja –, mert itt annyira jó. Itt persze jó, de mégis megfontolják, hogy hazamenjenek. Egy normális államot persze nem lehet egy perc alatt létrehozni, de ha Orbánt és a rablóbandáját kirugdosnák, akkor a szövetségi rendszer olyan összegekkel támogatná Magyarországot, hogy megérné gazdaságilag leválni Putyinról meg a Ferencváros körül ólálkodó Gazpromról.
Egy okos fideszes
A közösségi média is mutatja, fellángolt a remény a kivándoroltakban. Sokan látnak fantáziát a Talpra Magyarok Közössége mozgalomban és Magyar Péter Tisza Pártjában. Amibe belefér az is, hogy nem a tökéletes katarzist várják tőle, hanem a lehetőséget, hogy a közösségi erő (sok millió magyar normális életre vágyása) meghaladja a mérgező orbáni autokráciát.Eva Cartwright, aki a nevét férje után írja angolosan, 52 éves, tavaly óta dolgozik Brüsszelben az EU-s szakmai érdekképviselet vámszakértőjeként, és egy somlóibor-boltot is vezet. – Igen, elgondolkodtam a hazatérésen, mert minden vágyam, hogy Magyarországon élhessek, és lehessek hasznos, amíg még tudok. De mivel már többször megégettem magam, Angliából kétszer is „hazajöttem”, felkészültem arra is, hogy az én életemben már nem lesz újra élhető ez az ország – sajnálkozik Eva.
Ő is elképzelhetőnek tartja, hogy éppen egy volt NER-lovag dönti meg a rendszert.– Szerintem ehhez ma már nem kell túl nagy képzelőerő – mondja.
– Magyar Péter két hónap alatt alapjaiban rengette meg a NER-t. Nem csak én várom lélegzet-visszatartva, hogy az első dominó eldőljön, valamelyik most következő percben…
Eva az első Orbán-kormány óta újra és újra rácsodálkozik, ahogy értelmes embereknek „bejön a Fidesz-sztori”, úgyhogy zsigeri volt benne a kezdeti szkepticizmus. A buborékjában nem párosult ilyen szintű intelligencia a Fidesz szavazóival. Ő volt a legjobban meglepődve, hogy ezek után elég volt a március 15-i beszédet meghallgatnia. – Engem ott és akkor meggyőzött, éspedig úgy, hogy nem értettem vele egyet mindenben, de elfogadtam az érvelését – emlékszik Eva. – Évtizedek óta várok egy okos fideszesre, akinek vannak érvei, és el tudom fogadni azokat. Azóta folyamatosan visszahallgatom a riportjait, az országjáró élőit. A klubrádiós, Ukrajnával kapcsolatos – azóta okosan korrigált – megbicsakláson kívül továbbra sem tudok benne kenyértörős hibát találni. Az összes magas lovamról leszálltam, minden libsibuborékom kipukkadt, és azon kapom magam, hogy esténként magyar zászlós posztokat írok, bőgve. Benne vagyok több új Facebook-csoportban is, és bár némelyikben a hírfolyam leginkább egy exfideszes csoportterápiára emlékeztet, de napi több „fideszes voltam, de már nem akarok az lenni” coming outolást lájkolok rendületlenül, önként és szívesen. Azért tudok túllépni a különbségeken, mert ahogy M. P. is mondja: nincs hova hátrálni. Túltoltak minket, mindkét oldalon, és a végtelenségig jólesik azt mondani, hogy nincs jobb meg bal, csak magyar.
Eva úgy látja, az M. P.-jelenségnek a hittitka, és egyben a NER legnagyobb taktikai hibája is az, hogy Orbánék túltolták a gyűlölet- és félelemkeltést. – A magyarok az egész világon ki vannak éhezve a normális emberi létre. A külföldön élők utálják azt, hogy utálják őket, az itthoniak pedig minden NER-es erőfeszítés ellenére még mindig nem teljesen vagy nem elegendő számban hülyék. De mindig kifelejtik a tervezésből, hogy Kelet-Közép-Európában több száz éve az aktuális rendszer leszarása a biztos túlélés záloga. És hogy a magyaroknak mostanra saját fejlesztésű, hülyének nézés elleni kromoszómája nőtt.
Én azt várom a Tisza Párttól, hogy ledöntse az első dominót, ami az Orbán-rendszer gyors és látványos összeomlásához vezet, után pedig a NER oda kerül végre, ahova való:
a magyar történelem legsötétebb, legmélyebb feneketlen bugyrába, a tatárjárás, a holokauszt meg a Rákosi-rendszer mellé.
Csontig rohadt rezsim
A. tíz éve Barcelonában él a családjával, 54 éves, és egy multicégnél elemző.– Két gyermekkel, a férjemmel mindketten multicégnél, jó fizetéssel voltunk, mégis alig jutottunk a hó végére, albérletben laktunk, és reményt sem láttunk arra, hogy saját lakásunk lehessen. Itt 2020-ban, öt év ittlét után saját lakást tudtunk venni – mondja. Nem tudja, mi lesz a konkrét hazaváró csomag, de az otthoni ingatlanárakat elnézve úgy gondolja, ez a legnagyobb akadálya a hazaköltözésnek. Ő jönne. – Hiányzik a hazám, a lányom egyetemre készül, biológia szakra, kutató szeretne lenni, és otthon, magyar egyetemen, az anyanyelvén szeretne tanulni.
Hitelesnek tűnik számára Magyar Péter. Úgy gondolja, mindenki téved, többször is élete során. Az igazi nagyság abban mutatkozik meg, ha valaki képes legyőzni a büszkeségét, és beismerni a tévedést.
– Érdekes volt nekem a felbukkanása, mert egy jó ideje pont azon a véleményen voltam, hogy ha egyszer valaki/valakik megdöntik ezt a csontig rothadt rendszert, azok belülről fognak jönni.
Szóval úgy érzem, jó volt a megérzésem…
A. szerint Magyarország nem „balos” ország, mint ahogy egyik exszocialista ország sem az. Még vannak, vagyunk, akik emlékeznek a régi rendszerre. Ráadásul az európai baloldal nagyon elment szélsőséges irányba sok téren, ezt például itt mi, Spanyolországban, ahol a szocialisták kormányoznak egy ideje, a saját bőrünkön is érezzük. Eddig Magyarországon nem volt alternatíva egy jobb vagy jobbközép pártra, ezért sokan nem is szavaztak évtizedek óta. Most végre, úgy tűnik, van egy lehetőség megfogni ezeket a szavazókat, közöttük engem is.
Egyelőre nincs olyan ügy, amiben A. ne értene egyet Magyar Péterrel. Annyit szeretne csak, ha Magyarország nem menne bele mindenbe vakon az EU-ban az illegális migráció kérdésében például, ami mára komoly probléma Európa déli részén.
Közboldogtalanság
Nikl Ágnes 48 éves, Szegeden végzett biológus, tanár. Négy gyermekével és férjével él Oxford közelében. A 2000-es évek elején au-pairként érkezett a szigetországba. Ő is elgondolkodott a hazatérésen. Az oktatási rendszer finom érzékkel történő átalakítása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy újabb „magyar kalandozásokra” vállalkozzanak. – Szeretném azt gondolni, hogy a gyermekeim is részesei és aktív résztvevői lesznek egy magyar nemzeti megújulásnak. Kettős identitásuk révén, kétnyelvűen, magabiztosabban és otthonosabban mozognak Európában, mint azt mi tettük. Ők azok, akikre lehetőségként és nem tehertételként kellene tekintenünk, akik szabadabb szellemben képesek továbbvinni az ország ügyeit.
És hogy Magyar Péter mozgalmától mit vár? – Egy szóval azt válaszolnám, hogy mindent. Mindent, amit az elmúlt harminc évben az ország vezetői, és mi, az ország népe elsinkófáltunk. Véleményem szerint az Orbán-jelenség nem létezhetne a magyar nép hathatós asszisztenciája nélkül. Mi hoztuk össze mindnyájan ezt a magyar „közboldogtalanságot” – ki többet, ki kevesebbet tett hozzá, erejéhez és tehetségéhez mérten. Így logikusan együttesen is kell lebontanunk ezt a neofeudális társadalmi-gazdasági-szellemi és lelki tákolmányunkat, és helyette egy sokkal jobbat építenünk.
