- Vitézy Dávid: Megvannak a magyar demokrácia hiányosságai, de nem gondolom, hogy a Fidesz választáson ne lenne leváltható

Meglepő helyet választott a beszélgetéshez, egy tízemeletes óbudai panelház aljában lévő apró kávézót. Célzatos volt?

Fontos, hogy a belvároson kívül is legyenek olyan helyek ahol meglehet inni egy kávét vagy egy sört. Ideje véget vetni annak, hogy kormány csak a várban gondolkodik, a városvezetés pedig a belvárosban. A panelházakra egyébként is kevesebb figyelem jut a szükségesnél, ezek korszerűsítésére mielőbb új programot kell indítani.

Hohó, máris belecsaptunk a programbeszédbe. Igaz, sűrű hete van: a főpolgármesteri posztra való bejelentkezése óta eltelt néhány napban legalább fél tucat interjúban mondta el, miért is indul az önkormányzati választáson:: elég volt a pártcsatározásokból Budapesten, pfúj Lázár, ki a politikusokkal a fővárosi cégek vezető testületeiből, fejleszteni kell a várost, nyerni fog. Hozzá tud tenni ehhez valami új érvet arra, hogy miért is önre szavazzanak a budapestiek?

Pontos összefoglaló. Ezeket a kérdéseket az első héten tisztázom, azután jöhetnek az érdemi szakpolitikai kérdések, mint például a lakhatási válság kezelése. Erre egész konkrét javaslatom is van: tízezer új szolgálati bérlakást szeretnék felépíteni ápolóknak, rendőröknek, tanároknak, szociális dolgozóknak. Ez könnyítené a megélhetésüket, de javítható lenne a budapesti közszolgálatások minősége is, csökkenthető lenne a létszámhiány, ha Budapesten tarthatnánk őket. Az is fontos, hogy a fiataloknak segítsünk, akik sokszor azért költöznek az agglomerációba, mert még bérlőként is képtelenek megfizetni egy budapesti ingatlant. De kevés szó esik a közrendről is, holott a közösségi közlekedés járművein gyakran alakulnak ki olyan helyzetek, amikor az utasok nem érzik magukat biztonságban, nőket fogdosnak, drogos bandák randalíroznak, messziről bűzlő embereket kell kerülgetni. Ennek kezelésére létrehoznám a BKK rendészetet 200 fővel, amelynek munkatársa a BKK kék villogós autójával 15 perc alatt kiérhet és segíthet a bűzlő, hangoskodó elemek elleni fellépésben.

Ezzel máris sikerül belenyúlni egy politikai darázsfészekbe. A hajléktalanok kriminalizása Tarlós István erősen vitatott találmánya volt, ehhez térne vissza? Jól értem: a BKK rendészek lezavarnák a a másokat zavaró embereket a villamosról?

Ez fog történni. Ki kell mondani, hogy a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló, ez egy közszolgáltatás. Nem azt mondom, hogy a villamosról leszállított hajléktalant bilincsben kell elvinni, segíteni kell nekik, de a szociális ellátórendszer keretei között. A fővárosnak vannak melegedői, esetkocsijai, hajléktalanszállói, a rendészeknek együtt kell működni a szociális szférával. De akik nem tartják be az utazási szabályokat, azokat ki kell zárni az utazásból. Ennek ma nagyon sokszor nem szerez érvényt a BKK, holott sokakat éppen ez tántorít el a közösségi közlekedéstől. A rendőrségnek nincs erre mindig azonnali kapacitása, a fővárosi rendészet létszáma pedig harmadával csökkent a jelenlegi városvezetés alatt. Nem hiszem, hogy a fővárosiak ne értenének egyet azzal, hogy ezt rendezni kell. Ez Bécsben és Amszterdamban is így van, sőt, Londonban külön közlekedési rendőrség is működik.

Honnan lesz erre pénz? A létszámbővítés, de főként a bérlakásépítés komoly extra költséggel jár, miközben a főváros már hitellel indította ezt az évet is.

A rendészet működési költsége a fővárosi parkolási rendszer átalakításából fedezhető. Egységes parkolási rendszert alakítanék ki egész Budapesten. A parkolásüzemeltetést a BKK végezné magáncégek nélkül. Varsó példája nyomán kamerás autókkal ellenőrizhető lenne a díjfizetés, az így felszabaduló parkolóellenőröket átképezhetnénk rendésszé. Nem lenne szükség parkolóautomatákra, ügyfélszolgálatokra, korrupciógyanús szoftver-, illetve üzemeltetői szerződésekre. Az átalakítással a jelenlegi cirka 20 milliárdos fővárosi parkolási bevétel negyede megspórolható lenne. Ez az 5 milliárd elég lenne a rendészetre.

Apró bökkenő, de ehhez törvénymódosításra is szükség lenne. A kerületek pedig nem szívesen mondanának le a bevételről. Egyik sem tűnik könnyen megugorhatónak.

Bármelyik kerületvezetővel vállalom a vitát arról, hogy melyik módszer a hatékonyabb. Az pedig nem változna, hogy a parkolási bevétel – az olcsóbb üzemeltetési költségek levonása után – azé, akié a közterület. A Fővárosi Közgyűlés élve a felterjesztési jogával, javaslatot tehetne a törvénymódosításra az Országgyűlésnek. A jelenlegi közgyűlés a közvetlen köztársasági elnök választás ügyében élt ezzel a lehetőséggel, de szerintem ez az eszköz nem a pártpolitika, hanem a várospolitika terepe. Én ezért a parkolási rendszer átalakítása kapcsán élnék először ezzel az eszközzel. Nem hiszem, hogy a kormánynak ez ellen erős érvei lennének, így ebben a kérdésben el lehetne érni a jogszabályváltozást. Ehhez új alapokra kell helyezni a kormány és a főváros együttműködését, a jelenlegi polgárháborús helyzet nem fenntartható.

Több ezer bérlakás építése nagyságrendekkel több forrást igényelne a parkolóőrök átképzésénél…

Nem vonom kétségbe, hogy Karácsony Gergely mozgásterét jelentősen beszűkítik az általam is hibásnak tartott kormányzati elvonások. De azt már vitatom, hogy a városvezetés számára nem marad más, mint a panaszkodóverseny. Jó példa erre az a kelenföldi ingatlan, amelyet a főváros évek óta árul sikertelenül, miközben ezer bérlakás épülhetne ott. A modellt sem kell hozzá kitalálni, mert Pozsonyban, Varsóban, Prágában, Bécsben már kipróbálták: a város adja a telket, magánfejlesztő pedig felépíti a lakásokat és azután üzemelteti is, amihez a főváros lakbértámogatást ad.

De a modell alkalmazható lenne méltó idős kort szolgáló apartmanházakra, diákoknak kollégiumi férőhelyekre. Ilyenből rengeteg fel lehetne építeni, nem kell hozzá indulótőke. A kormánnyal semmilyen kapcsolatban nem álló magyar ingatlanfejlesztő cég is akadna rá, hiszen van, amelyik már most is ezt csinálja külföldön. Ezzel a főváros versenyképes ajánlatot tehetne a leszakadó vidéki régiókból Bécs felé indulóknak is.

A bérlakásokat javarészt rozsdaövezetekben építené. Ezek közül a kormány éppen most nyúlja le a legnagyobbat, Rákosrendezőt. Megakadályozhatja ezt még bárki?

Bőven van még ezenfelül is rozsdaterület Budapesten. A józsefvárosi pályaudvart is elkérhetné erre célra a városvezetés, nem hiszem, hogy a kabinet ellenállna egy olyan fejlesztésnek, amivel a saját érdekkörébe tartozó közszolgáltatásokban – egészségügy, rendőrség – dolgozók életkörülményeit javíthatnák. Rákosrendező ügyében szerintem még sok kör lesz, hiába esett neki Lázár János minisztériuma gőzerővel a terület megtisztításának, évekbe telhet a kármentesítés. Másrészt aligha hiszem, hogy 130 hektáron építene az arab befektető luxus negyedet, marad még ott hely másra is. Ezzel együtt az egész konstrukciót elhibázottnak tartom, erről 9 oldalas szakvéleményt küldtem a tárcának, amelyben leírtam, hogy megfizethető lakásokra, legalább 25 hektáros közparkra és jelentős közlekedési fejlesztésekre lesz szükség, választ persze nem kaptam. A fővárosnak következetesen érvényesíteni kell az érdekeit a jelenlegi és a 2026-ban hivatalba lépő következő - akárki alakítja majd meg - kormánnyal szemben. Azt nem ígérhetem, hogy ha egy kétharmados hatalom el akarja tiporni a főváros jogait akkor azt főpolgármesterként egyedül megakadályozhatom, de küzdök a végsőkig. Baráti viszony nem lesz, de mindkét fél számára hasznos érdekviszony kialakítható, ahogy azt Szeged vagy Ferencváros példája mutatja.

Mindenütt hangsúlyozza, hogy együtt fog működni a jelenlegi és a következő, bármilyen összetételű kormánnyal. Elképzelhetőnek tartja, hogy a következőt nem a Fidesz állítja ki?

Nyilván megvannak a magyar demokráciának a mindenki számára látható hiányosságai, de én nem gondolom azt, hogy a Fidesz választáson ne lenne leváltható. Az pedig, hogy a választók 2026-ban hogyan döntenek, megjósolhatatlan.

Sokan még ma is Orbán Viktor által protezsált kádergyereknek tartják, amit erősen táplál, hogy az összes eddigi kinevezése – BKK-vezér, BFK-igazgató, államtitkár – a Fidesz farvizén jött. Ki tud bújni a Fidesz köpönyegéből?

A BKK-vezérigazgatói kinevezésemkor, még 2010-ben nagyon sok kritikát kaptam, hogy túl fiatal vagyok és pártnyomásra kerültem oda. A következő négy évben bizonyítottam, hogy Budapest érdekében dolgozom és nem politikai, hanem szakmai munkát végzek. Menesztésemkor éppen a korábbi leghangosabb kritikusaim marasztaltak leginkább, a többi között Karácsony Gergely is. Bízom benne, hogy most is el tudok érni egy ilyen fordulatot már a kampány alatt. A budapestieknek is érdemes arra felkészülni, hogy három érdemi ajánlat közül kell választaniuk: a Gellérthegy tetejéről gyurcsányozó kormányszóvivőé, a permanens miniszterelnöki kampányt folytató főpolgármesteré és az enyém, aminek a középpontjában Budapest fontos ügyei állnak.

Tarlós István kicsit „sötétbe került” a jelölése miatt, Szentkirályi Alexandrának szerinte több rálátása van a fővárosi önkormányzatra. Azt is tisztázta, hogy soha nem utálta, de különböző okok miatt idegenkedett. Mik lehettek ezek az okok?

Nem találgatnék. Tarlós Istvánnak mindmáig hálás vagyok azért, mert lehetőséget adott a BKK létrehozására és vezetésére. Szomorúan, de tudomásul veszem, hogy a volt főpolgármester nem rám, hanem Szentkirályi Alexandrára szavaz majd. Az pedig, hogy ki ismeri jobban a város működését az általam kezdeményezett főpolgármester-jelölti vitában kiderülhet.

A Népszava ezt a kezdeményezését megelőlegezve már kedden megkérdezte a főpolgármestert, hogy részt venne-e egy ilyen vitán, akkor azt mondta, hogy örömmel. Szerdán már úgy fogalmazott, hogy ehhez előbb Szentkirályinak vagy önnek vissza kell lépnie. Mit szól ehhez?

Nagyon nem szeretném a x„vita a vitáról” magyar közpolitikai darabot színpadra állítani. Én bármikor, bárhol, ketten-hárman-négyen-öten kész vagyok kiállni. Ezt a visszakozást nem tudom másként érteni, minthogy Karácsony Gergely Tarlós István 2019-es kampányát játssza újra, aki akkor azt mondta, hogy előbb dőljön el, hogy Puzsér Róbert vagy Karácsony Gergely az igazi kihívója. Remélem lesz vita, így tisztázódna, hogy miért nem teljesített az előző kampányban tett 135 ígéretéből 93-at.

Azt mondta teljesítené ezeket. Miért Karácsony ígéreteit, nincs saját, nincs aktuálisabb?

Azért nem az összeset, de kétségtelenül van köztük több jó is. A rakpart rendbetételét, vagy az autók kisöprését a Városháza udvaráról például átvállalom. De igazából egyet emeltem ki, ami jól mutatja, hogy a sikertelenség nem feltétlenül pénzkérdés. Az semmibe nem került volna, hogy a fővárosi cégek igazgatóságainak és felügyelőbizottságainak legalább a harmada nő legyen – ez volt az ígéret. De ez sem sikerült, az öt legnagyobb önkormányzati cég hétfős igazgatóságban egy-egy nő ül. Értem persze, hogy helyet kell csinálni a pártpolitikusoknak, csak éppen nem fogadom el. Ha főpolgármester leszek, akkor az összes cég igazgatóságának legalább az egyharmada nő lesz. Az általam vezetett szervezeteknél, tervpályázati zsűrikben az 50 százalékos arányra törekedtünk.

A programját a fővárosiakkal közösen írná. Nincs ehhez kicsit késő, másrészt annyira nincs saját ötlet, hogy a választóktól gyűjtené be ezeket?

Nem erről van szó. Több mint 25 kiváló, többek között urbanisztikai, szociális, egészségügyi szakértő segítségével készül a szakmai program. De hiszek abban, hogy a budapestiek nélkül nem lehet jó programot írni. Olyan fókuszokat találhatunk, ami a szakértőknek nem jut eszébe. Már érkezett is olyan javaslat, ami bekerül a programba: péntek-szombat éjjel járjon a metró. Ez Tarlós idején egyszer már kiharcoltuk, de a járvány alatt érthető módon eltörölték és azóta se állították vissza. Nem százoldalas programokat várok, hanem jelzéseket arról, mi bosszantja legjobban a fővárosiakat, hol várják a várostól, hogy beavatkozzon. Már a bejelentkező videómra is sok visszajelzés érkezett, így például arra, hogy a körúton kívüli városrészeket magára hagyta a kormány és a városvezetés is, holott a budapestiek háromnegyede ott él. Nagyon sokan örültek, hogy valaki végre a budai Vár és a Lánchídon túli világra is figyelne. Az biztos, hogy a Clark Ádám teret nem építjük át, mert nem a vár tövében kell elkölteni az uniós forrásokat, hanem a Kökin, az Ecseri útnál vagy az Örs vezér téren.

Ebben a videóban öt fővárosi problémát azonosított, de hogy került ezek közé a romló egészségügyi ellátás? A fővárosi önkormányzatnak egyetlen kórháza sincs évek óta…

Nem azonosulok azzal a látásmóddal, hogy a főpolgármesternek nincs dolga azzal, ami nincs benne a hatásköri jegyzékében. Négy ponton is lehetségesnek tartom a beavatkozást az egészségügybe. A megelőzés érdekében akár minden hétvégén szűrőbuszok lehetnének a város forgalmas csomópontjain. Folytatnám Karácsonyék kormánnyal közösen indított MR-CT programját és kiterjeszteném a PET-CT vizsgálatokra is a rákbetegségek korábbi felismerése érdekében.

Most 6-7 órát kell várni a centrumkórházakban hétvégenként, ami nem elfogadható. El kell törölni a területi ellátási kötelezettséget, ami alapján Pestről elküldik a budaiakat és fordítva, és napirendre venni a centrumkórház fejlesztéseket, amelyeket leállított a kormány. A fővárosnak nyomást kellene gyakorolni a kormányra ebben az ügyben.

Lehet más a politika Budapesten, ha az Orbán-kormány a szolidaritási hozzájárulással és a többi elvonással gyakorlatilag kivérezteti a várost?

Nem értek egyet a kormány Budapest-ellenes politikájával sem az elvonások mértékével, de nagyon zavarosnak találom a főpolgármester kommunikációját a főváros pénzügyi helyzetéről. Nézzünk néhány tényt: 2021-ben 122 milliárd forint maradt az iparűzési adóbevételből a szolidaritási adó befizetése után, míg 2024-ben 228 milliárd. A budapesti gazdaság teljesítménye bőven az infláció feletti mértékben nőtt, bővítve a főváros mozgásterét. Kérdés az is, hogy a városvezetés miért nyelt be a Budapest-bérlet megállapodással 10 milliárd forintos bevételkiesést. Ezzel valójában a fővárosi adóforintokból támogatja az agglomerációból ingázókat. A főváros költségvetési előterjesztése szerint Tarlós az első ciklusát reálisan rosszabb pozícióban kezdte, mint Karácsonyék az idei évet. Lehetne ezt jobban csinálni. Ehhez persze fel kellene adni a permanens ellenállási pozíciót. Nem gondolom azt, hogy főpolgármesterré választásom esetén a kormány hirtelen megszeretné Budapestet és a mezőhegyesi ménesbirtokról Lázár János átcsoportosítaná a forrásokat a fővárosi önkormányzatnak. Nem ígérhetek több pénzt, de új fejezetet lehet nyitni a kormánnyal való tárgyalásokban, ha nem Városháza nem egy folyamatos ellenzéki kampány színtere.

Lázár Jánossal finoman szólva sem kedvelik egymást, márpedig jelenleg ő az uniós pénzcsapok őre és a beruházások ura. Hogyan oldaná fel ezt az ellentétet?

Nem Lázár János vidékbarát víziójához akarom igazítani a főváros politikáját. Lázár János nem teheti meg, hogy Budapest főpolgármesterével nem ül le tárgyalni. Másrészt nem ő lesz örökké az építési és közlekedési miniszter, az sem bizonyos, hogy ebben a ciklusban végig az lesz, az pedig végképp nem, hogy 2026-ban is kormánytag lesz. Ilyen formán nem lenne szerencsés hozzá igazítani az évtizedes Budapest-fejlesztési terveket.

A jelenlegi pénzügyi helyzet már az Állami Számvevőszék szerint sem fenntartható, miközben az új tarifarendszerrel további milliárdok folynak ki a fővárosi kasszából. Honnan lesz több pénz?

Mindenképpen szükség lesz ehhez egy gazdaságfejlesztési programra. Ennek most két elemét emelném ki. Létrehoznánk egy budapesti gazdaságfejlesztési központot, ami hasonló eredményorientáltsággal működne, mint az állami HIPA, de amíg az autó-, akkumulátorgyárakat hoz vidékre, addig a főváros magas hozzáadott értékű, jelentős innovációs értékkel bíró, az egyetemi szférára támaszkodó befektetőket hívna. Ebben Tallinnal, Béccsel, Varsóval kell versenyeznünk, de Budapest most meg sem jelenik ezen a pályán. Azokon a befektetői fórumokon, ahol Wrocławnak már akkora standja van, mint Londonnak, Budapest ott sincs. Egyszerűen nem vagyunk láthatóak ezen a piacon. Ahelyett, hogy a cipőnk orrát nézzük és azon kesergünk, milyen nehéz itt minden, fel kellene emelni a tekintetünket. Ezenfelül szeretnénk összerakni egy Made in Budapest programot, amely az itt működő kis és középvállalkozásokat támogatással segítené abban, hogy a jó minőségű termékükkel kilépjenek az európai piacra.

A következő főpolgármesternek a jelenlegi nagyon kényelmes többségi támogatás helyett egy erősen szétszabdalt fővárosi közgyűlésben kell elérni a céljait. Mennyire lehet így hatékony a döntéshozatal?

A Mi Hazánk és a Fidesz úgy alakította át a választási rendszert, hogy a következő közgyűlést több vita feszítse szét, ez a listás rendszer következménye. A kerületi polgármesterek sokkal érdekeltebbek az együttműködésben, mint a pártlistákról bejutó politikusok. politikusok. Jó eséllyel egyik nagy tömbnek se lesz többsége. Ezért lesz ott a nevem mellett az LMP logója, mert egyedül magányos harcosként ez nem fog menni. A közös lista 70 százalékát viszont az én egyesületem delegálja majd, ők mind szakemberek lesznek és nem pártpolitikusok. Ez a nehezebb út, nem könnyű meggyőzni őket. hogy segítsenek a város talpra állításában. Biztosan együttműködési kényszer lesz a közgyűlési frakciók között. De olyan mértékű a csalódottság a két meghatározó politikai tömbben Budapesten, hogy az ehhez képest alternatívát nyújtó erők jelentős szerephez juthatnak. Itt nemcsak magunkra gondolok, hanem a kétfarkú kutyákra is.

Az LMP-t kizárással fenyegette meg az Európai Zöld Párt, ha Önt indítja. Nem ómen ez?

Karácsony Gergely az Európai Zöld Párt kongresszusának folyosóin megpróbált mindenkit meggyőzni arról, hogy véget ér a világ, ha az LMP engem indít. Én nem látom, hogy sikeres lett volna ez az akció. Kaptam meghívást a párttól, hogy mutassam be a programomat. Meglepetéssel fogják tőlem azt hallani, hogy Karácsony zöld főpolgármesterként járatritkítást tervezett.

Magyar Péter is külön utas politikát hirdetett. Akár támogathatják is egymást. Tárgyalnak?

Nincs ilyen együtt működés jelenleg, jövőbeli tárgyalásokról pedig nem érdemes beszélni, amíg nincs konkrétum.