A jelentős mennyiségű bérlakástömeg hatalmas előny Bécsnek a különféle krízisek átvészelésében – így buzdított bérlakásépítésre az osztrák főváros brüsszeli irodájának vezetője egy keddi, budapesti lakhatási konferencián. A Szociális Demokráciáért Intézet és az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának közös eseményén Michaela Kauer azt is hangsúlyozta, hogy nem csupán humánus szempontok miatt, hanem gazdasági előnyökért is érdemes bérlakásokat építeni. Ez ugyanis sokkal ellenállóbbá teszi a várost, rugalmasabbá teszi a munkaerő-áramlást, oldja a feszültséget a generációk között és jelentős energiamegtakarítás érhető el ennek révén.
Budapesten a rendszerváltozás után a tanácsi bérlakások javát értékesítették, de az önkormányzatok azóta is adogatják el a megmaradt ingatlanokat, így a hazai bérlakásállomány alig 4-5 százalék. A gyarapítók kevés kivételei közé tartozik a XIII. kerület, ahol az elmúlt két évtizedben 667 bérlakás épült 34 ezer négyzetméteren 18 milliárd forintból. Ez 1500 családnak jelentett megoldást a lakhatási gondokra. Angyalföldön ugyanis az új bérlakásra pályázóknak le kell adniuk a korábbi önkormányzati lakásukat, ahová azután másik család költözhet – ismertette a főbb számokat Hiszékeny Dezső. A kerület szocialista országgyűlési képviselője szerint az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy megéri környezettudatos, energia hatékony bérlakásokat építeni, mivel ez az önkormányzatnak és a benne élőknek olcsóbbá teszi a működtetést: egy családnak évente átlagosan 100 ezer forint körül alakul a lakbér felett fizetendő rezsije.
Hiszékeny fontosnak tartja, hogy a fogyatékossággal élőknek is épüljenek lakások. A legutóbb átadott épületben két lakást is kialakítottak számukra, hiszen az ő érdekérvényesítő képességük általában gyengébb. Az MSZP-s képviselő úgy véli, hogy a lakhatási válság kezelése elsősorban állami feladat, amelynek szervezésére és finanszírozására létre kell hozni egy központi alapot, ahol nem csupán a pénz gyűlik, de tervek és jó megoldások is. A bérlakások működtetését viszont az önkormányzatokra kell bízni, mert ők tudják ezt már csak „közelségük” miatt is a leghatékonyabban működtetni.
Az pedig a bérlő pénzügyi lehetőségeinek ismeretében dől el, hogy piaci vagy kedvezményes szociális lakbért fizet. A tömeges szociális bérlakásépítés szegregációhoz vezet – tette hozzá.
A konferencián felszólaló politikusok, külföldi és hazai szakértők kiemelték, hogy a lakhatási kérdésekkel minél magasabb kormányzati szinten kellene foglalkozni. Z. Kárpát Dániel (Jobbik), az egységes ellenzék lakhatási ügyekkel megbízott felelőse szerint egyelőre államtitkárságban gondolkodnak, de a „labda még nincs leütve”.
A konferencián elhangzottak szerint a lakhatási válság a magyarok mintegy harmadát érinti. Milliók küzdenek anyagi gondokkal a lakhatás terén, százezrek élnek komfort nélküli lakásban, a gyermekek több mint 60 százaléka túlzsúfolt otthonokban él. A demokratikus ellenzék változtatni kíván ezen, céljuk a szociális különbségek csökkentése és a megfizethető lakhatás, a környezeti és klímavédelmi szempontokat központi helyen kezelő lakáspolitika kialakítása.
