Alaposan átrendezheti a magyarországi piacot az a nemrég megjelent kormányrendelet, amely a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná. Szakemberek szerint ez nem csupán a kórházi betegek ellátását szolgáló 200 milliárdos büdzsé felhasználását rendezheti át, hanem az egészségügyi intézmények környékére települt patikák sorsát is megpecsételheti.
A jogszabály az „országosan egységes intézeti szolgáltatás” érdekében egyetlen szereplőre bízná a kórházakban alkalmazott nagy értékű orvosságok beszerzését. Ezt az új szereplőt pályázat útján választhatja ki „az általános politikai koordinációért felelős miniszter a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) közreműködésével.” Az utóbbi hivatalt 2020 szeptemberében hozta létre az Orbán-kormány a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként. Az NKOI vezényelte le a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is.
Ez a szervezet amellett, hogy nyertest hirdet, azt is meghatározhatja, hogy az milyen szabályok szerint bonyolíthatja majd le a gyógyszerbeszerzéseket.
A már létező patikák érdekeit leginkább az sértheti, hogy a kormányrendelet értelmében az újonnan alakuló projekttársaság lakossági vénybeváltással foglalkozó részlegeket is létrehozhat, és ezeket nem érintik azok a piaci korlátozások, amelyek az egyszerű gyógyszerészek patikanyitását szabályozzák.
A szakmai szervezetek már tavaly nyár óta tiltakoznak a kórházi gyógyszertárak ily módon való kiszervezése ellen.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a múlt hétvégén a honlapján is jelezte aggodalmait. Kifogásolták, hogy miközben a kórházi patikát a projekttársaság működteti, az ott dolgozók szolgálati jogviszonya megmarad, a munkáltatói jogok zömét továbbra is a kórház vezetői gyakorolják. Azaz a kórházi gyógyszertárak bér- és üzemeltetési költségei továbbra is az állami fenntartású kórházat terhelik. Szóvá tették azt is, hogy a projekttársaságot olyan különleges jogosítványokkal ruházzák fel, amelyekkel tisztességtelen előnyhöz juthat a már piacon lévőkkel szemben. Felmentést kapott például a patika alapításra vonatkozó előírások alól. Ha valaki gyógyszertárat akar alapítani, szigorú előírásoknak kell megfelelnie, az új projekttársaságnak viszont nem írtak elő semmilyen építészeti, patika felszerelési követelményt, azokban a kórházakban, beleértve a magánintézményeket is, ahol eddig nem volt patika, gyakorlatilag megkötések nélkül nyithatnak újakat.
Eddig a piacot meghatározó törvény azt sem engedte meg, hogy egy gyógyszer-nagykereskedő közvetlenül vagy közvetve tulajdont szerezzen gyógyszertárban, a projekttársaság, amely nagykereskedő is, viszont maga építheti ki saját, egységes arculatú vénybeváltó patika-hálózatát.
Az MGYK és annak kórházi tagozata a megjelent rendelet alapján arra jutott, hogy a megalakuló projekttársaság gyógyszerbeszezései mentesülnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) eljárási szabályai alól is.
Volt olyan kórházi gyógyszertár is, amely lakossági vények beváltásával is foglalkozott. Ennek jövedelme eddig az anyakórházat „gazdagította.” A teljes gyógyszerforgalom 25-30 százaléka az ilyen gyógyszertárakban keletkezett. A betegek ugyanis itt váltják ki a főként kórházban alkalmazható nagy értékű, tételes finanszírozású gyógyszereket is. A lakossági vénybeváltások után a NEAK ugyanúgy, mint bármely közforgalmú gyógyszertár esetében rendszeresen utalja a termékek után járó támogatást.
A Rogán Antal vezette apparátus már levezényelte a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is, most a gyógyszerpiacot kapták meg.
Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál arról is, hogy mi indokolja kórházi gyógyszerellátás ily módon való átalakítását, illetve annak kivonását a közbeszerzések hagyományos szabályai alól. Megkérdeztük azt is: az, hogy a projekttársaság feladatai között szerepel a közvetlen lakossági ellátás is, jelenti-e azt, hogy a kormány feladta azt az elvét miszerint meg kell tartani gyógyszerészi tulajdonban a hazai patikákat..
Konkrét válaszokat nem kaptunk. A Belügyminisztérium azt írta, a kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében döntött a koncesszió mellett. A koncessziós eljárást a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Belügyminisztérium egészség szakmai szempontjainak figyelembe vételével folytatja.
A koncesszió győztesével már a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) dolgozik együtt, az eljárás lezárása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek.
A belügy arról is írt, az egységes intézeti gyógyszertári tevékenység keretében végzett működtetés célja a nagy értékű – többi között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő – beruházások megvalósításával az intézeti gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenységének jelentős javítása.” A tárca azt is írta: a NEAK és a projekttársaság közötti elszámolás pontos feltételrendszere a közbeszerzési eljárás során kerül kialakítása. Az intézeti gyógyszertárak lakossági vényforgalmú egységeinek a tulajdonjogra vonatkozó szabályozásában – szerintük – nincs változás, azt a jogszabály nem érinti. Az intézkedés a kórházakat érinti - és a tárca szerint - nincs hatása a közforgalmú gyógyszertárakra.
Most már inkább az a kérdés, hogy lesz-e gyógyszer, egyszer csak a betegek tízezreit kell majd másik hatóanyagra átállítani