Magyarország;NATO;Svédország;NATO-csatlakozás;Magyar Külügyi Intézet;

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára

- A Magyar Külügyi Intézet szerint Magyarország valójában erősítette a NATO-t azzal, hogy sokáig akadályozta a svédek csatlakozását

És saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el – állapította meg az állami tulajdonú szervezet.

– Bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el – áll abban az elemzésben, amelyet a a Magyar Külügyi Intézet írt a svéd NATO-csatlakozásról.

Az idő jótékony hatása: miért üdvözli Magyarország Svédországot a NATO-ban” című írás szerint a svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű, az Orbán-kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt. Ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől.

„A szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően a svéd-magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak, és sikerként könyvelhető el az is, hogy Magyarország számára ez idő alatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat. A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is” – fejtegeti a Magyar Külügyi Intézet, hozzátéve, ez utóbbi által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.

A szerdán nyilvánosságra hozott elemzés szerint Magyarország kezdeti hűvös hozzáállásának több oka is volt:

  • a magyar-svéd bilaterális kapcsolatok ugyanis nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak,

  • ezt tetézték azok a félrevezető és alapot nélkülöző, Magyarországról szóló információk, melyek a svéd médiában széleskörű nyilvánosságot kaptak,

  • a svéd kormány pedig ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani és azért sem tett lépéseket, hogy rendezze kétoldalú kapcsolatait Magyarországgal.

„Bár a magyar miniszterelnök meghívta svéd kollégáját Budapestre annak érdekében, hogy megvitassák a NATO-csatlakozást és a kétoldalú kapcsolatokban erősítsék a bizalmat a két ország között, ez a gesztus akkor még elutasítást kapott. A legtöbb ország arra számított, hogy Magyarország majd Törökországot fogja követni a ratifikálás kérdésében” – áll az elemzésben, ami arra már nem tér ki, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter sokáig arról beszélt, „nem mi leszünk az utolsók”, akik elfogadják a svéd csatlakozást.

A Magyar Külügyi Intézet állami tulajdonban álló, kutatóintézeti és agytröszt feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosi joggyakorlói feladatait és jogköreit a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs látja el.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető kedden értesítette Kövér László házelnököt arról, a kormánypártok február 26-án szavaznának a svéd NATO-csatlakozásról.

Mint arról már többször beszámoltunk, bár a kormánypárt a Parlament külügyi bizottságban még támogatta a svéd csatlakozást, később mindenféle ürüggyel másfél éven át halasztották a zárószavazást. Azonban míg az utolsó előtti Törökország konkrét igényeket fogalmazott meg Svédország – és az Egyesült Államok – felé, addig az Orbán-kormányzat meglehetősen homályosan hangzó történettel indokolta a halogatást. Eszerint Orbán támogatja a csatlakozást, ám a Fidesz-frakcióban „komoly vita volt”, a fideszes képviselők dühösek, amiért Svédországban bírálatok érték a magyar kormányzatot.

A Novák Katalin helyébe lépő Kövér Lászlót Lezsák Sándor helyettesíti a házelnöki poszton.