Mint arról többször írtunk, Svédország NATO-tagságát sokáig Törökország és Magyarország blokkolta, majd miután Ankara ratifikálta a belépést, az Orbán-kormány maradt az utolsó akadály.
Annak ellenére is, hogy a kabinet több tagja is állította, nem Magyarország lesz az utolsó, amely rábólint a svéd csatlakozásra. A halogatás okát nem indokolták részletesen, a kormány állítja, támogatja a skandináv ország tagságát, csak éppen sok fideszes parlamenti képviselő „sértve érzi magát a Magyarországot bíráló svéd politikusok miatt.”
A Publicus felmérése szerint Svédország NATO-csatlakozásának ügyében meglepően jól értesültek a magyarok: az emberek 93 százaléka hallott róla, hogy a skandinávok be szeretnének lépni a katonai szövetségbe. A svéd csatlakozást a megkérdezettek közel kétharmad támogatná, s csak 13 százalék utasítja el. Az ellenzékiek egyértelműen a skandináv ország csatlakozása mellett állnak, ahogyan a bizonytalanok is.
A Fidesz-KDNP-sek közül is többen látnák szívesen az új tagot a szervezetben (38 százalék), mint ahányan nem (29 százalék).
Érdekesség, hogy a fideszes szavazók körében közel annyian támogatják a svéd NATO-tagságot, mint amennyien hasznosnak tartják az ezt akadályozó kormányzat politikát. A kormánypártiak 36 százaléka ugyanis azt mondta, hazánk számára inkább előnyös, hogy a magyar parlament akadályozza Svédország csatlakozását. Összességében
a kérdezett 58 százaléka hátrányosnak tartja ezt.
A kutatásból az is kiderül, pártoktól, korosztálytól és lakhelytől függetlenül a nagy többség hallott róla, hogy már csak hazánk blokkolja a skandinávok belépését. A magyarok bő harmada úgy véli, nagy mértékű presztízsveszteség Orbán Viktor számára az, hogy Magyarország az utolsó, amely jóváhagyja a svéd tagságot. További 22 százalék pedig kis tekintélyvesztésnek tartja ezt.
A kormánypártiak körében a kérdezettek 28 százaléka vélte úgy, hogy emiatt kisebb-nagyobb presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a kormányfő.
A kormányzati halogatás magyarázatáról erősen megoszlanak a vélemények, ami arra utalhat, hogy a választók sem igazán értik, miért blokkolt a kormány. A megkérdezettek 29 százaléka fogadta el azt a választ, hogy a kétharmados kormánypárti többség azért nem vette napirendre eddig a kérdést, mert Svédország bírálta a kormány politikáját.
14 százalék azzal értett egyet, hogy így akarnak nyomást gyakorolni az EU-ra a befagyasztott uniós pénzek ügyében.
A kérdezettek 11 százaléka szerint Putyin elnök és Oroszország érdekeinek kiszolgálása áll a blokkolás mögött.
4 négy százalék török érdekeket sejt a háttérben.
6 százalék más okot sejt a háttérben.
A felmérés készítői arra a kormányzati érvre is rákérdeztek, amely szerint a kabinet támogatná a tagságot, de a Fidesz-frakciónak vannak kétségei. A kérdezettek 43 százaléka kételkedett ebben, mivel inkább azzal értett egyet, hogy a kormány álláspontja miatt akadályozzák a képviselők a ratifikációt. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy ez a Fidesz-frakció kormánytól független álláspontja miatt történik így. A kérdésben megosztottak a fideszesek:
a blokkolást 27 százalék magyarázta a kormányzati állásponttal, 34 százalék szerint a független frakció döntéséről van szó, közel negyven százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Az adatok arról is tanúskodnak: az összes válaszadó 60 százaléka szerint a Fidesz-KDNP-s képviselők nem saját akaratukból, hanem a kormány álláspontja miatt utasították el eddig a belépés ratifikálását.
A svéd kormányfő lezárta a vitát Orbán Viktorral, várja a NATO-tagság ratifikálásátCsalódtak a Budapestre érkező amerikai szenátorok, de remélik, hogy az Orbán-kormány érti a célzástSzijjártó Péter: Nincs szükségünk amerikai kongresszusi delegációk kioktatására