Orbán-kormány;NATO;Svédország;ratifikáció;NATO-csatlakozás;fideszesek;

A svéd és a magyar kormányfő kezet foghat, utóbbi nem örülhet

- „Nehéz lesz logikus érvekkel eladni a Fidesz-tábornak, hogy mi értelme volt másfél éven át blokkolni Svédország NATO-csatlakozását”

Ugyan a svéd miniszterelnök pénteken Magyarországra érkezik, ám Vasali Zoltán elemző szerint nem várható, hogy csökkenni fog az autoriter magyar vezetés felé megfogalmazott svéd kritika.

„Nehéz lesz logikus érvekkel eladni a Fidesz-tábornak, hogy mi értelme volt másfél éven át blokkolni Svédország NATO-csatlakozását” – jelentette ki lapunknak Vasali Zoltán.

A politológus arra reagált, hogy kedden Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető arról értesítette Kövér László házelnököt: a kormánypártok február 26-án szavaznának a svéd NATO-csatlakozásról. Ha a ratifikáció megtörténik – erre Orbán Viktor is utalt múlt hétvégén – véget érhet az a furcsa állapot, hogy bár a kormánypárt a Parlament külügyi bizottságban még támogatta a svéd csatlakozást, addig később mindenféle ürüggyel másfél éven át halasztották a zárószavazást. Sokáig arról beszélt Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy „nem mi leszünk az utolsók” akik elfogadják a svéd csatlakozást.

Azonban amíg – az utolsó előtti – Törökország konkrét igényeket fogalmazott meg Svédország – és az Egyesült Államok – felé, addig az Orbán-kormányzat meglehetősen homályosan hangzó történettel indokolta a svéd csatlakozás halogatását. E szerint Orbán támogatja a csatlakozást, ám Fidesz-frakcióban „komoly vita volt”, a fideszes képviselők dühösek, amiért Svédországban bírálatok érték a magyar kormányzatot.

Miután a török Parlament január végén megszavazta a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját, majd pár nappal később Erdogan elnök aláírta a törvényt, nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán és Szijjártó nem bizonyult szavatartónak. Ezt követően Orbán a következő ígéretét sem tartotta be, miszerint Magyarország „az első lehetséges alkalommal” megszavazza a svéd csatlakozást: amikor az ellenzék rendkívüli ülésnapot hívott össze az ügyben, a kormány inkább kihelyezett kormányülést tartott.

Vasali Zoltán szerint nem látszik, hogy a kormány bármit elért volna ezzel a másfél éves halasztással. Ugyan Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteken Magyarországra érkezik, ám az elemző szerint nem várható, hogy ezzel csökkenni fog az autoriter magyar vezetés felé megfogalmazott svéd kritika.

„Hiába jön pénteken ide, nyilván nem fog elnézést kérni semmiért” 

– mondta a szakértő. A kormánypropaganda most hatalmas hadiüzletet vizionál a két ország között, ami érintheti a Gripen vadászgépeket is. A magyar légvédelmet ugyanis svéd-brit vadászgépek, 14 darab Gripen vadászrepülőgépet látja el és már korábban is felröppent, hogy a 2026-ig lízingelt svéd gépek mellé újabb Gripenek állhatnak Magyarországon csatasorba. Ulf Kristersson a svéd köztévének ugyan megerősítette, hogy valóban tárgyalnak a svéd-magyar együttműködés folytatásáról de szerinte nem olyan nagy az üzlet jelentősége.

Menczer, sírva könyörgés, gerinc

„Látom, a finn miniszterelnök rólunk nyilatkozott. Apró megjegyzés: A finn politikusok sírva könyörögtek, hogy támogassuk a NATO-csatlakozásukat. Támogattuk. Azóta többször hazugságokkal támadtak minket. Tanulság: Sajnos gerinc nem jár a NATO-csatlakozáshoz” – közölte Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára, miután a finn miniszterelnök bírálta a magyar kormányt. Petteri Orpo szerint elfogadhatatlan, amit Magyarország tett a svéd NATO-csatlakozás kapcsán.

Akár már ma „bemondhatja” a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, kit ajánl a pedofil botrány nyomán lemondott Novák Katalin utódjának, ám a döntés valójában a kormányfőé – mondja lapunknak a politikai elemző.