Hollandiából Franciaországon, Lengyelországon, Németországon és Spanyolországon keresztül Romániáig tiltakoztak vagy még ma is tiltakoznak a gazdák. A mezőgazdasági dolgozók lehetőséget látnak arra, hogy négy hónappal az európai parlamenti választás előtt, amelyen áttörést érhet el a szélsőjobb, engedményeket csikarjanak ki kormányaiktól. Az üzemanyagadó, a termelésre károsnak tartott környezetvédelmi előírások, a bürokrácia és a nagy szupermarketek, a szabadkereskedelmi megállapodások ellen tüntettek. Sikerrel is jártak, a francia, az olasz kormány, valamint az Európai Bizottság máris engedményeket tett nekik.
A mindenkori kormányzatok tartanak a gazdáktól. Pedig az Európai Unió állampolgárainak csak két százalékát teszik ki.
Mintegy 9 millió emberről van szó, akik a GDP mindössze 1,4 százalékát termelik meg, ám olyan befolyással rendelkeznek, amilyenről más társadalmi, gazdasági ágazatok álmodni sem mernének.
Hollandiában tavaly saját populista pártot is alakítottak a gazdák: a Parasztpolgári Mozgalom (BBB) 2023. márciusi tartományi választásokon aratott győzelme megdöbbentette Európát. A BBB ugyan a novemberi parlamenti választáson visszaesett, de az egyes kormányok meg akarják akadályozni, hogy újabb gazdapártok jöjjenek létre. A másik cél: elejét venni, hogy a szélsőjobb kihasználja az európai gazdatüntetéseket.
Ez azonban nem lesz könnyű. Pedig a januári németországi még a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezetének vezetője is elhatárolódott a szélsőjobbtól, és figyelmeztette a tüntetőket, ügyeljenek arra, hogy ne a szélsőséges Alternatíva Németországért (AfD) párt érdekeit szolgálják.
Az AfD megynyilvánulásai jól jelzik, mennyire álságos stratégiát folytatnak a radikálisok a gazdatüntetésekkel kapcsolatban. A párt sietve megfogalmazott „Mezőgazdasági Vészhelyzeti Programjában” azonnal a gazdák oldalára állt a német szövetségi kormánnyal szemben, s egyebek mellett az agrárdízel térítések azonnali megduplázására szólított fel. (A tüntetések azután kezdődtek el, hogy a berlini kormány bejelentette, megszünteti a mezőgazdasági munkákra felhasznált üzemagyag állami szubvencióját.) Csakhogy politikai programjában a párt határozottan elutasítja az állami támogatásokat. „Minél nagyobb a verseny és minél alacsonyabb a kormányzati kvóta, annál jobb mindenkinek” – írják a dokumentumban, tehát az eredeti program teljesen mást mond, mint amit az AfD a gazdatüntetések hatására megfogalmazott.
A populisták jól ismert módszere: folyamatosan bizalmatlanságot kelteni a fennálló rendszer ellen, állandó ellenségképet kreálni.
Itthon a kormányzati propaganda az Európai Bizottságot állítja be a gyűlölt elit képviselőjének: brüsszeli körökben igen rossz néven vették, amikor a január végén megrendezett uniós csúcstalálkozó idején Orbán Viktor kisétált a brüsszeli tüntetőkhöz, nagy barátjuknak állítva be magát.
A „nép” mellé állt, mert az „utca emberének hangját nem veszik komolyan”, mondta a tüntetőknek. Hozzátette, „új vezetőkre, új elitre van szükség Európában”.
Orbán Viktor kinézett a Brüsszel belvárosában tüntető gazdákhozIratxe García, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) EP-frakciójának elnöke Orbán Viktor fellépése kapcsán elmondta, „egy ideje folyik már a harc a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal között, hogy megpróbálják saját érdekeik szerint kihasználni az agrárvilágot”. Az El País spanyol lapnak hozzátette: – Jó lenne emlékezni arra, hogy a közös agrárpolitika legutóbbi reformját, melyet idén kezdtek el végrehajtani, minden politikai színezetű nemzeti vezető jóváhagyta, beleértve a magyart is.
A magyar kormányfő első számú célja tehát az EU elleni hangulatkeltés volt. Hasonló stratégiát követ a Marine Le Pen által fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés (RN), annyi különbséggel, hogy a párt célkeresztjébe nem Brüsszel, hanem Emmanuel Macron elnök kormányzata került. Jordan Bardella pártelnök szorgosan járta az országot és támogatásáról biztosította a tüntető gazdákat. Pedig a RN ma már megbízható jobboldali tömörülésnek próbálja beállítani magát, szakítva például az oroszbarátsággal.
A mezőgazdasági dolgozók papíron nem jelentenek komoly politikai tényezőt Franciaországban. Az aktív népesség mindössze két százaléka él az agráriumból. „Franciaországban már nincs olyan választókerület, ahol a gazdák súlya elég nagy lenne ahhoz, hogy megváltoztassa a választásokat” – mutatott rá a minap a BFM televízióban Bertrand Hervieu szociológus. Az Ifop ügynökség a 2022-es elnökválasztás előtt készült felmérése szerint a gazdák 30 százaléka kívánt Emmanuel Macronra és 11 százaléka Marine Le Penre voksolni. Az arányok azóta nyilván változtak, de ebből azért kiderül: nem állítható, hogy a gazdák tömegesen rokonszenveznének a szélsőjobb ideológiájával. Gabriel Attal januárban beiktatott francia miniszterelnök időközben kiegyezett a gazdákkal, akik fel is hagytak a megmozdulásokkal.
Egyelőre nem világos, hogy a vidékről induló tiltakozó akciók a populista pártok további fellendülését hozzák-e. Olaszország példája pedig azt mutatja, hogy a szélsőjobbnak a gazdatüntetések kiaknázására tett kísérletei vissza is üthetnek. Rómában ugyan színtiszta jobboldali kormány van hatalmon, de itt is tüntettek a gazdák a személyi jövedelemadó csökkentéséért. Giorgia Meloni ajánlatot tett a nekik, amit ők keveselltek, ezért mára tömegtüntetést terveztek Rómába. A nyomásgyakorlás sikerrel járt, Meloni jobb ajánlattal állt elő, így a jelek szerint sikerült elejét venni a további tüntetéseknek. Az olasz történések azonban egy érdekes aspektusra mutatnak rá: a populista pártok közötti különbségekre. Miközben Meloni józan kompromisszumra törekedett a mezőgazdasági dolgozókkal, a koalíciós partner Liga elnöke, Matteo Salvini közlekedési és infrastrukturális miniszter úgy viselkedik, mintha nem is a kormány része lenne, nagyvonalúbb ajánlatot követelt a kormányfőtől. Itt tehát egy populista vezető akart politikai haszonra szert tenni a gazdatüntetésekből egy másik jobboldali radikális politikus kárára. Nem meglepő, hogy egyre feszültebb Meloni és Salvini viszonya.
A gazdatüntetések tehát minden kormányzat számára veszélyt jelentenek, s Itália példája alapján megállapítható: nem érdemes játszani a tűzzel.
Nincsenek közös célok
A gazdák ugyan több országban tüntetnek, de különféle célokat követnek. A lengyel, a román vagy a magyar gazdálkodók az Ukrajnából behozott olcsó gabona ellen tiltakoznak. Sokszor az európai gazdák érdekei is ütköznek. Franciaországban visszatérő panasz az olcsóbb spanyol termékek állítólagos tisztességtelen versenye.
Mi a megoldás? – kérdezgetik sokan. Egyes vélekedések szerint a gazdákat fel kell világosítani arról, hogy tüntetéseik kontraproduktívak lehetnek. Mert bár több országban az olcsó ukrán gabona ellen tiltakoznak, ennél sokkal nagyobb megélhetési válsággal kellene szembenézniük, ha Oroszország elfoglalná Ukrajnát.
El kell majd magyaráznunk a gazdáknak, hogy jobb, ha Ukrajna velünk van, mint ellenünk - mondja Dominique Moïsi, az Institut Montaigne agytröszt különleges tanácsadója, politológus.
Ha Ukrajna Oroszország kezére kerülne, képzeljük el az egész Európára gyakorolt élelmezési következményeket, hiszen az országban hatalmas mezőgazdasági területek vannak. Beszélnünk kell a geopolitikáról
– mutat rá.
Az Európai Bizottság múlt héten komoly engedményeket tett a gazdáknak, ami politikai szempontból érthető: nem akart ekkora ziccert adni a szélsőjobbnak az EP-választás közeledtével. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, eltekint a növényvédőszer-csökkentési rendelet végrehajtásától, ami a zöld paktum egyik zászlóshajójának számított. Ez az ambiciózus uniós környezetvédelmi politika további lelassulását eredményezheti, amit egyébként az ipar és más ágazatok képviselői is túl gyorsnak ítéltek meg. A gazdáink megérdemlik, hogy meghallgassák őket – közölte az uniós végrehajtó testület vezetője nemrégiben az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Brüsszel, akárcsak az EU többi része, ily módon próbálja megbékíteni az agrárágazatot. A növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó (SUR néven ismert) rendeletet 2022 júliusában javasolta a Bizottság az európai zöld paktum részeként. Ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentik a növényvédő szerek használatát. A jogszabály elfogadása megrekedt az Európai Parlamentben folytatott tárgyalásokon.
Itthon a gazdák a kormány támogatásával tüntettek
A kormánypárti gazdaszövetségek, valamint a fideszpárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezésében demonstrált múlt pénteken a záhonyi magyar-ukrán határállomás közelében mintegy ezer gazdálkodó több száz járművel, az ellen tiltakozva, hogy az Európai Unió egy évvel meghosszabbítaná az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan importját.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy ezt a szabályt Brüsszel nem kényszerítheti rá az európai és a magyar gazdálkodókra. Messze nem csak a gabonáról van szó: a baromfihús, a tojás, illetve a híres és keresett magyar méz is azt várja, hogy exportpiacot találjon - mondta.
Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke az Európa-szerte zajló hasonló tüntetések kapcsán azt mondta, Brüsszelben „hozzá nem értő” emberek teszik tönkre az európai mezőgazdaságot, és ezzel a polgárok életét. A felszólalók mindegyike igyekezett hangsúlyozni: a magyar kormány foglal körömmel próbálja a gazdák érdekeit védeni, például azzal, hogy 23 kategóriában megtiltotta az ukrán élelmiszerek behozatalát.
Az őzek parókát növesztettek az ukrán gabonától