Egyelőre megállt a Alternatíva Németországért (AfD) népszerűségének csökkenése, derül ki német közvélemény-kutatási adatokból, miközben országszerte folytatódnak a tiltakozások a német állampolgársággal is rendelkező bevándorlók kiutasításával kacérkodó párt ellen. Igaz, önmagában az is figyelemre méltó, hogy öt hét alatt 4 százalékkal lett rosszabb a párt megítélése, de akad olyan iroda is, amely 5 százalékos visszaesést regisztrált. És egyáltalán nem biztos, hogy a folyamat megállt.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke, Thomas Haldenwang szerint a szélsőjobb egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra. Rámutatott, hogy a szélsőségesek széleskörű hálózatok létrehozására törekednek. Haldenwang szerint példa erre a tavaly novemberi potsdami találkozó is. A konferencián több AfD-s személyiség is részt vett, s az úgynevezett remigrációról, a német állampolgárságú személyek tervezett kiutasításáról is szó volt. Az alkotmányvédelmi hivatal vezetője rámutatott, parlamenti képviselők, erőszakra is hajlamos szélsőségesek, valamint adományozók próbálnak hálózatot életre hívni. Ezért arra figyelmeztette honfitársait, ne becsüljék alá a jobboldali szélsőségeseket: „Leplezzük le őket, mutassuk be, hogy ők a demokrácia ellenségei” – hangoztatta.
Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter intézkedéscsomagot terjeszt elő a németországi jobboldali szélsőségek elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. A tárcavezető elsősorban a szélsőséges hálózatok, finanszírozási forrásaik felszámolására, fegyvereik elkobzására, valamint a szélsőjobb propagandisták és erőszakos bűnözők megbüntetésére helyezi a hangsúlyt. Összesen 13 intézkedésről van szó, melyek közül nem mindegyik új. Némelyiket már évek óta tervezi a miniszter, például a fegyvertartási törvények szigorítását, amely már a korábbi, 2021-től hatályos "Jobboldali szélsőségek elleni cselekvési terv" című intézkedéscsomagban is téma volt. Olaf Scholz kancellár szövetségi kabinetjének legkisebb tömörülése, a liberális FDP azonban blokkolja a tervet, mivel úgy véli, hogy a fegyvertartást érintő jogszabályok már így is elég szigorúak. Szintén nem új a „demokrácia előmozdításának megerősítésére” vonatkozó előterjesztés. A kabinet több mint egy évvel ezelőtt fogadta el az erről szóló törvényt, de a javaslatról még nem szavazott a Bundestag.
Az új tervek között szerepel egy korai felderítő egység létrehozása is. Ennek feladata a külföldi dezinformációs kampányok korai leleplezése lesz. Amint Faeser rámutatott, a jobboldali szélsőségesek bizonyos "külföldi szereplőkkel" közösen érdekeltek abban, hogy csökkentsék az állam cselekvőképességébe vetett bizalmat. (Minden jel szerint Oroszországra gondolt.) A korai felderítő egység felállítására "a lehető leghamarabb" kerülne sor - mondta Faeser.
A miniszter a szövetségi alkotmánybíróság jobb védelmét is biztosítani akarja. Ennek érdekében azt tervezi, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit beépítik az alaptörvénybe, tehát a taláros testületet érintő kérdéseket nehéz lesz módosítani. A belügyminiszter egyértelművé tette, hogy kezdeményezését a jobboldali szélsőségek elleni tüntetésekre adott reakciónak is tekinti. Mint fogalmazott, a megmozdulások "bátorítást és felhatalmazást” jelentenek a kormányzat számára.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke, Thomas Haldenwang szerint a szélsőjobb egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra. Rámutatott, hogy a szélsőségesek széleskörű hálózatok létrehozására törekednek. Haldenwang szerint példa erre a tavaly novemberi potsdami találkozó is. A konferencián több AfD-s személyiség is részt vett, s az úgynevezett remigrációról, a német állampolgárságú személyek tervezett kiutasításáról is szó volt. Az alkotmányvédelmi hivatal vezetője rámutatott, parlamenti képviselők, erőszakra is hajlamos szélsőségesek, valamint adományozók próbálnak hálózatot életre hívni. Ezért arra figyelmeztette honfitársait, ne becsüljék alá a jobboldali szélsőségeseket: „Leplezzük le őket, mutassuk be, hogy ők a demokrácia ellenségei” – hangoztatta.
Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter intézkedéscsomagot terjeszt elő a németországi jobboldali szélsőségek elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. A tárcavezető elsősorban a szélsőséges hálózatok, finanszírozási forrásaik felszámolására, fegyvereik elkobzására, valamint a szélsőjobb propagandisták és erőszakos bűnözők megbüntetésére helyezi a hangsúlyt. Összesen 13 intézkedésről van szó, melyek közül nem mindegyik új. Némelyiket már évek óta tervezi a miniszter, például a fegyvertartási törvények szigorítását, amely már a korábbi, 2021-től hatályos "Jobboldali szélsőségek elleni cselekvési terv" című intézkedéscsomagban is téma volt. Olaf Scholz kancellár szövetségi kabinetjének legkisebb tömörülése, a liberális FDP azonban blokkolja a tervet, mivel úgy véli, hogy a fegyvertartást érintő jogszabályok már így is elég szigorúak. Szintén nem új a „demokrácia előmozdításának megerősítésére” vonatkozó előterjesztés. A kabinet több mint egy évvel ezelőtt fogadta el az erről szóló törvényt, de a javaslatról még nem szavazott a Bundestag.
Az új tervek között szerepel egy korai felderítő egység létrehozása is. Ennek feladata a külföldi dezinformációs kampányok korai leleplezése lesz. Amint Faeser rámutatott, a jobboldali szélsőségesek bizonyos "külföldi szereplőkkel" közösen érdekeltek abban, hogy csökkentsék az állam cselekvőképességébe vetett bizalmat. (Minden jel szerint Oroszországra gondolt.) A korai felderítő egység felállítására "a lehető leghamarabb" kerülne sor - mondta Faeser.
A miniszter a szövetségi alkotmánybíróság jobb védelmét is biztosítani akarja. Ennek érdekében azt tervezi, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit beépítik az alaptörvénybe, tehát a taláros testületet érintő kérdéseket nehéz lesz módosítani. A belügyminiszter egyértelművé tette, hogy kezdeményezését a jobboldali szélsőségek elleni tüntetésekre adott reakciónak is tekinti. Mint fogalmazott, a megmozdulások "bátorítást és felhatalmazást” jelentenek a kormányzat számára.
