„A jó búza lassan legyőzi a rosszat". „Nincs farmer, nincs étel." „Miből éljünk? A veszteségből?" „Nem kérünk ukrán lisztet, ukrán húst!” – ilyen feliratú táblák fogadták Záhonynál, a határszélhez közeli, meglehetősen sáros, latyakos parkolóban gyülekező tüntetőket a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárkamara által szervezett pénteki demonstráción. Az ellen tiltakoztak, hogy az Európai Bizottság előterjesztése alapján újabb egy évvel meghosszabbítsák az ukrán élelmiszerek korlátozás nélküli behozatalát az Európai Unióba. A szónokokra várakozás idején a környékbeli gazdaasszonyok szalonnát, tepertőt, hagymás zsíros kenyeret szolgáltak fel a résztvevőknek, forró teát öntöttek termoszból, pogácsát kínáltak, egy férfi pedig magyar zászlókat, trikolóros sálakat árult.
Több tucat falubuszt láttunk városszerte, s a transzparensek szerint Zalától Borsodig, Somogytól Hevesig érkeztek gazdaköri szervezetek.
- A németek már tüntetnek. Az olaszok az utcán vannak. A franciák is. Meg kell mutatnunk, hogy nekünk, magyaroknak is van vér a pucánkban, nekünk is van mit vesztenünk – mondta az első megszólítottunk, Szilágyi Mihály, akiről mindjárt ki is derült: igazi agrárceleb és híresség, mióta részt vett az egyik kereskedelmi televízió párválasztós műsorában. Igaz, feleség ugyan nem jutott neki, de részben ezt az ismertségét kiaknázva internetes közösséget épített, ahol a saját öko-gazdaságát népszerűsíti. Ő a barátaival kora reggel Nyíradony mellől indult útnak négy mezőgazdasági géppel, hogy kifejezzék szolidaritásukat az európai gazdatüntetésekkel. „Misi gazda” szavai szerint
ha minden így halad tovább, egy-két éven belül feladják a gazdák, hiszen addigra az ukrán gabona, baromfi, tojás és méz végképp megfojtja a hazai piacot.
A saját példájával illusztrálva elmondta: a költségek növekedése miatt egy hektárnyi kukoricát már csak tetemes veszteséggel tudnak előállítani, és hiába termel ökológiai módon, vegyszermentesen gabonát és gyümölcsöt, az eddigi exportpiacain, Németországban, Olaszországban nem tudja normális áron értékesíteni. A nagy tömegével beáramlott ukrán mezőgazdasági termékek ugyanis nemcsak a hagyományosan megtermelt élelmiszerek piacán okoztak nehézséget, de letörték a különleges minőségű bioélelmiszerek árát is.
Hasonlóképp panaszkodott Urbán Gergő nyírlugosi facsemete-termelő is. Mivel ez náluk vetésforgóban működik, vannak olyan területeik, ahol búzát, napraforgót, árpát vagy éppen kukoricát vetnek. Amíg régebben ezen hektáronként három-négyszázezer forint bevételük volt, addig ez mára a nullára csökkent, vagyis voltaképpen ingyen dolgoznak. Ráadásul még a megtermelt mennyiséget sem tudják értékesíteni külföldi piacokon, hiszen ott is az ukrán gabonával kell versenyezniük, amely jóval alacsonyabb költségekkel termelhető, hiszen az ottaniakat nem sújtják uniós előírások, nem terhelik felesleges adminisztrációs költségek. Palotai László fehérgyarmati méhész elmondta: őket is megfojtja a szomszédos országból az európai piacokra beáramló olcsó, szavai szerint gyakran méhecskét sem látott méz, amely miatt Magyarországról kilónként már csak alig ötszáz forintért akarják átvenni a jó minőségű virág mézet. Ő korábban évente három-négy tonnányit értékesített felvásárlón keresztül, de ma már az Ukrajnán átjövő, alkalmasint harmadik országból, például Kínából származó „műméz” elvette előlük a lehetőségeket.
Volt résztvevő, aki szerint Brüsszel azért támogatja az ukrán agrártermékek liberalizációját, mert az ukrán földeket valójában már amerikai, német, holland és norvég gazdák birtokolják, nekik pedig fontos, hogy a termékek a korábbi afrikai, ázsiai piacok helyett a jobban fizető és hamarabb elérhető uniós tagországok felé áramoljanak. Erről beszélt felszólalásában Jakab István a MAGOSZ elnöke is, megemlítve,
Ukrajnában 500 ezer hektár az átlagos birtokméret, ezzel nemcsak a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni, de nyugat-európai társaik sem. Nem véletlen – hangzott el, hogy már nemcsak a német, francia és olasz termelők tüntetnek, hanem a máskor jellemzően nyugodt svájciak is.
Ukrajnában 500 ezer hektár az átlagos birtokméret, ezzel nemcsak a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni, de nyugat-európai társaik sem. Nem véletlen – hangzott el, hogy már nemcsak a német, francia és olasz termelők tüntetnek, hanem a máskor jellemzően nyugodt svájciak is. Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárkamara elnöke azt mondta: érthetetlen, miért akar „Brüsszel” beengedni Európába szennyezett, alacsony minőségű élelmiszert, miközben arról papol, hogy mennyire fontos az egészséges életmód, a minőségi táplálék. Szavai szerint épp az ukrán határszélen lévő megyében látszik, milyen gondot okozhatnak az ellenőrizetlen minőségű élelmiszerek, hiszen akik errefelé vadásznak, azok már tapasztalták, hogy az őzek parókát növesztettek a ukrán gabonától, ami szavai szerint toxinnal szennyezett. Egy párhuzammal érzékeltette, milyen hátrányokkal küzd a magyar gazdálkodó az ukrán társával szemben: hegymászókhoz hasonlította a termelőket, akiknek a hátizsákjába hol egy követ, hogy egy szikladarabot tesz az EU, megnehezítve a termelés feltételeit, majd egy zergét állít versenybe velük – ez lenne az ukrán agrárgazdaság – amely terhek és kötöttségek nélkül futhat előre.
A felszólalók mindegyike igyekezett hangsúlyozni: miközben Brüsszel ellenséges intézkedéseket tesz, addig a magyar kormány foglal körömmel próbálja a gazdák érdekeit megvédeni, például azzal, hogy huszonhárom alapvető kategóriában megtiltotta az ukrán élelmiszerek behozatalát. A tüntetők szerint minimálisan elvárható, hogy az EU a területére külső országokból behozott termékek esetében is hasonló szigorral járjon el, mint amilyen feltételeket és elvárásokat a saját tagállamai termelővel szemben megfogalmaz.
Az esemény záróakkordjaként a gazdák még elsétáltak a záhonyi határátkelőig, majd traktorokba ültek és békésen elindultak haza.
Gazdatüntetést szervez Magyarországon az Országgyűlés fideszes alelnöke