- Hullanak a fejek a hatalmas nemzetközi műkincsbotrányban, a volt Louvre-igazgatóig érnek a szálak

A német rendőrség a napokban őrizetbe vette és átadta a franciáknak azt a műkereskedőt, aki vélhetően kulcsszerepet játszott abban, hogy a Metropolitan Museum of Art (Met) és a Louvre Abu Dhabi lopott műkincseket vásárolt összesen 60 millió euró értékben néhány évvel ezelőtt. A szivárgó információk szerint Serop Simoniant Hamburgban vették őrizetbe, az ellene szeptemberben kiadott nemzetközi körözés nyomán adták át a francia hatóságoknak. Minden jel szerint ő áll a hálózat mögött, amely műkincseket csempészett Egyiptomból és adott túl rajtuk, de a botrányban az Agence France-Muséums (AFM) tudományos tanácsának igazgatója, a párizsi Louvre hajdani igazgatója is nyakig benne van. Szervezett bűnözés, csempészet, csalás és pénzmosás szerepel az érintettek bűnlajstromán.

A 81 éves, kairói születésű Simonian hosszú idő óta német állampolgár, a családi galériát vezette a Hanza-városban. A rajta számon kért műkincsek között a legtöbbet az ókori egyiptomi főpap, Nedjemankh arany szarkofágja éri, amelyet a Met három és fél millió euróért vásárolt meg. A hamisított kísérő dokumentumok szerint szarkofágot 1970-ben legálisan hozták ki Egyiptomból, csakhogy ez nem igaz. 2011-ben, az arab tavasz, alatt Egyiptomot is elérő forradalom idején lopták el.

A Metbe, aztán a Louvre-ba egy évekkel korábban indított nyomozás vezetett, amely egy nemzetközi – jemeni, líbiai, szíriai és egyiptomi – fosztogatás-sorozat „gyümölcseinek” az útját követte. Ennek keretében letartóztatták Roben Dib német-libanoni műtárgykereskedőt, a Simonian-féle hamburgi családi galéria igazgatóját is, akinek pont a Metbe került szarkofág lett a veszte, ugyanis ő restaurálta és látta el hamis eredetigazolással a csillogó II. századi kincset. A szarkofág 12 éve a kairói múzeumból Dubajon keresztül jutott el a Hamburgig. Következő állomása az Egyesült Államok felé vezető úton egy párizsi kereskedő, Christophe Kunicki Egyiptom-szakértő régész volt, aki 2017-ben adta el 3,5 millió dollárért a szarkofágot a Metnek.

A Met mindössze két éven át lehetett büszke a hatalmas értékű szerzeményére, két évvel később, 2019-ben ugyanis a manhattani körzeti ügyész lefoglalta a szarkofágot, amelyet az amerikaiak egy múmiával és három másik műtárggyal együtt visszaadtak Egyiptomnak.

Simoniannak ugyancsak köze volt két másik lopott tárgyhoz is, amelyeket a Louvre Abu Dhabi számára vásároltak meg 2014 táján. Mindkettő – egy Kr. e. 250-50 körüli antik férfiportré, illetve Henuttaui hercegnő, II. Ramszesz fáraó és Nofertari leányának szarkofágja – az Agence France Muséums közreműködésével került Abu Dhabiba. A műkincseket Simonian előbb hosszú időre három német múzeum, a bonni, a trieri és a hildesheimi őrizetére bízta. Hatalmas szerencséje volt velük, a múzeumok ugyanis keveset kérdezősködtek, sőt, kiállították a műtárgyakat, amelyeknek így nem mellesleg az értékük is növekedett.

Simonian tagadja bűnösségét. Tavaly még szabadlábon a The Art Newspapernek azt nyilatkozta, mindegyik tárgy a családjáé volt, Kairóban szerezték őket és hozták át Európába. Állítása szerint akkor, ötven évvel ezelőtt még semmilyen jogszabály nem tiltotta ezt.

Fehér gallér, fekete kéz

Az ügynek egy másik szála is borzolja a kedélyeket. Jean-Luc Martinezről, a Louvre hajdan megkérdőjelezhetetlen tekintélyű igazgatójáról ugyanis időközben kiderült, hogy közreműködhetett azoknak a kétes eredetű régiségeknek a kifehérítésében, amelyeket 2014 és 2017 között a Louvre Abu Dhabi több mint 50 millió euróért vásárolt meg. Martinez 2013-tól 2021 őszéig irányította a párizsi Louvre-t. Rebesgetik, hogy ő látta el múzeumképes papírokkal az illegálisan piacra dobott műkincseket, bár az ellene indított nyomozás arra még nem jött rá, hogy tisztában is volt-e azzal, mit művel vagy csak sodorta az ár.

Martinez, aki nem csak a Louvre, hanem az Agence France-Muséums (AFM) tudományos tanácsának elnöke is volt, felelt a Louvre Abu Dhabi által megvásárolni kívánt műtárgyak feddhetetlenségéért, a szervezet ő általa aláírt igazolása nélkülözhetetlen volt a közel-keleti leánymúzeum akvizícióihoz a 2017-es nyitás előtt.

A párizsi Louvre az új igazgató, Laurence de Car égisze alatt 2021-ben kezdett diszkrét vizsgálódásba az ügyben. Ekkor derült fény több visszaélésre is, több tárgy eredettörténetében megmagyarázhatatlan azonosságokra és inkoherenciáról árulkodó pecsétekre bukkantak.

Mellékszál, de a francia vizsgálóbírók Jean-François Charnier-t, AFM tudományos igazgatóját azzal gyanúsítják, szívességeket fogadott el egy New York-i műkereskedőtől, a Phoenix Ancient Art galéria tulajdonosától. Hicham Aboutaam 2008 és 2015 között nyolc tárgyat értékesített a Louvre Abu Dhabi számára. Bár Hicham Aboutaamnak semmi köze az egyiptomi csempészáruhoz, Charnier megítélésének nem tesz jót, hogy a francia rendőrség által lefoglalt számítógépek fájljai szerint a muzeológus maldív-szigeteki családi nyaralását a Phoenix finanszírozta. Charnier azt állítja, a Phoenix és a Louvre Abu Dhabi ügylete már rég lezárult amikor ő nyaralni ment. A Phoenix szóvivője

amelyet azért adott, hogy a Louvre és a közte az üzlet simán menjen.

Martinez, és Charnier ellen 2022 májusában bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, csalás, csempészet, illegális műkincs-kereskedelem vádjával bírósági eljárás indult. Az államügyész előbb felmentésüket javasolta, mondván „ igazságtalan a vád olyan személyekkel szemben ,akik egész életüket a régészeti kutatásoknak, a leletek megmentésének, óvásának szentelték”, a per azonban folytatódott, a fellebviteli bírák 2023 februárjában nem voltak hajlandók ejteni a vádat. A legújabb hírek szerint a Louvre polgári félként bekapcsolódott a volt igazgató elleni perbe, aki nem is olyan régen Emmanuel Macron tanácsadójaként képviselte Franciaországot a nemzetközi kulturális örökséget érintő ügyekben.