Tovább nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma tavaly, a legtöbben nyugat-európai intézményeket választottak - derült ki a nemzetközi felsőoktatás és kompetenciafejlesztés területén több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező Engame Akadémia friss kutatásából.
Az eredményeket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Nádas Rita, az Engame oktatási vezetője elmondta, több ország esetében - mint Ausztria, Németország, Hollandia, Írország - konkrét adataik, más esetekben becsléseik vannak, ugyanis nem mindenhol van regisztrációs kötelezettségük a diákoknak. Az viszont biztos, hogy a 2022/2023-as tanévben
legalább 16 233 magyar diák tanult külföldi egyetemen.
Ez 2,6 százalékos emelkedés 2021/2022-höz képest, ami a korábbi trendekhez viszonyítva lassabb növekedést jelent (2022-ig átlagosan 4 százalékos volt az emelkedés). Nádas Rita szerint ebben közrejátszott a gazdasági helyzet, illetve a megélhetési költségek emelkedése is.
A kutatás során a külföldi továbbtanulás okait is vizsgálták: a diákok legfontosabb szempontjai közé tartoznak
a magasabb színvonalú képzések,
a későbbi jobb karrierlehetőségek,
a modernebb tanulási módszertanok, eszközök,
de szerepet játszik a nyelvtanulás,
tapasztalatgyűjtés, függetlenedés,
s olykor a hazai gazdasági, politikai helyzet is.
A célországok között a 2022/2023-as tanévben
Ausztria állt az első helyen, amelyet Németország és Hollandia követett.
Negyedik helyen végzett az Egyesült Királyság, az ötödiken Dánia, a hatodik helyen pedig az Egyesült Államok.
Ausztriában 3633, Németországban 2908 magyar egyetemista tanult tavaly. Előbbi esetében vonzó az ingyenes oktatás az állami egyeteken, a közelség, valamint az, hogy nagy a választék az alapképzések területén, igaz, a legtöbb csak német nyelven elérhető. A legnagyobb változások azonban Hollandia esetében történtek,
két év alatt 64 százalékkal emelkedett a holland egyetemeken tanuló magyarok aránya.
Míg 2020/2021-ben 1479, 2020/2023-ban már 2433 magyar egyetemista tanult Hollandiában. Ebben nagy szerepet játszhat az, hogy nagy a választék az angol nyelvű képzésekben, valamint az oktatás minősége is magas: tíz holland egyetem is a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel, ehhez képest a tandíj (évi 2314 euró) nemsokkal több, mint itthon.
Az Egyesült Királyságban, bár még mindig népszerű célállomás, a Brexit után visszaesett a magyar hallgatók száma:
tavaly 125 magyar egyetemista nyert felvételt valamelyik egyetemre az országban, míg 2020-ban 705.
Az okok között szerepel a nemzetközi tandíj, a diákhitel hiánya, illetve a tanulói vízum szükségessége. - Az Egyesült Királyságba már csak a legelszántabbak jelentkeznek, leginkább a top egyetemekre. Ugyanakkor vannak,
akiket felvettek, de nem kaptak ösztöndíjat, a családjuk pedig nem tudja támogatni őket, ezért mégsem tudják elkezdeni tanulmányaikat, ami lelkileg is megterhelő
- mondta Nádas Rita.
Az Engame Akadémia középiskolás diákoknak is segítséget nyújt a külföldi továbbtanuláshoz szükséges felkészülésben. A 2023-ban érettségizett diákjaik körében a holland egyetemek voltak a legnépszerűbbek (mint a Rotterdami Erasmus Egyetem, a Maastrichti Egyetem vagy a Tilburgi Egyetem), a legnépszerűbb képzési területeknek pedig a társadalomtudományok, az üzleti tanulmányok, valamint a matematika és annak alkalmazott területei bizonyultak.
Az Engame oktatási vezetője rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás területén további átrendeződések várhatóak, ezért minél hamarabb el kell kezdeni a felkészülést, ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni. - Akár 9. vagy 10. évfolyamtól neki kell kezdeni, például olyan készségek erősítésével, mint a nyelvtudás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunka, amelyek elengedhetetlenek a sikeres felvételihez - hangsúlyozta Nádas Rita.
Nem rossz az itteni képzés, de a német mégis más
„A legtöbb gimis barátom vagy egyből külföldre ment továbbtanulni, vagy magyar alapképzés után döntött úgy, hogy a mesterképzést már külföldi egyetemen végzi. Elsősorban angol nyelvterületre mennek, én viszont inkább a német mellett döntöttem, mert így közel lesz a családom” – mondta lapunknak a 23 éves Toldi Sára, aki az egyetemi alapképzését az ELTE Nemzetközi Tanulmányok szakán végezte.
A fiatal lány elárulta, ugyan nem tartja rossznak a magyar képzéseket, de a német egyetemek színvonala mégis más, részben ezért döntött a külföldi továbbtanulás mellett. – Azok az egyetemek, amelyeket kinéztem többek között Brémában, sokkal gyakorlat orientáltabbak, mint az itthoni képzések. Akik ott tanítanak, egytől egyig olyan kutató csapatokban dolgoznak, publikálnak, amelyek nemzetközi szinten is elismertek. Nekem nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljön a gyakorlat, hogy tényleg kutathassak, megtanuljak szakcikkeket írni. Erre azokon a német egyetemeken több lehetőségem lesz, hiszen mindez a képzés része. Míg itthon nem éreztem olyan eget rengető különbséget alap és mesterképzés között. Ráadásul különösen vonz, hogy multikulturális környezetben tanuljak és éljek. Németországban többször is voltam, és nagyon bejött, hogy annyiféle ember él, tanul és dolgozik ott – mondta Toldi Sára, aki hozzátette, az sem utolsó szempont, hogy az egyetem ingyenes, így a lakhatását és a mindennapjait kell csak finanszíroznia, amire már jelenleg is gyűjti a pénzt.
A mesterképzés utáni tervei még bizonytalanok, de benne van a pakliban, hogy külföldön ragad. – Most még úgy érzem mehetnékem van, jó lenne minél több helyen élni, minél több mindent megtapasztalni. Hogy is mondják ezt, szeretnék világpolgár lenni? Nem véletlenül most akarok ebbe belekezdeni, mert a húszas éveim elején még van rá esélyem, hogy teljesen beilleszkedjek egy másik társadalomba. Ilyenkor még rugalmasabb az ember, aztán meglátjuk mi lesz a vége – fogalmazott a fiatal nő. - Frank Zsófia
