Az idei tanévtől már nem az oktatási intézmények vezetői, hanem elsősorban az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) dönt a tankerületi fenntartású iskoláknak szánt magánadományok elfogadásáról, egyes esetekben pedig azok felhasználásáról is – derült ki egy belügyminisztériumi (BM) utasításból, amely a szaktárca alá tartozó szervek és intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjét szabályozza. Az utasítást még nyáron hirdették ki a Hivatalos Értesítőben és június 25-én lépett hatályba.
Az új szabályok értelmében a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói dönthetnek, kivéve, ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ha az adomány értéke meghaladja a bruttó kétmillió forintot, továbbá ha az adományozó például természetes személy vagy civil szervezet, az adomány elfogadásáról a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt. A felsorolt adományozók esetében mindegy, milyen értékű az adomány, minden esetben a KK elnöke jogosult dönteni annak elfogadásáról. Az adomány lehet forgalomképes ingatlan, ingó dolog, pénzösszeg, szolgáltatás, munkavégzés, vagy egyéb kedvezmény, támogatás, juttatás vagy ajándék.
Érdeklődtünk a KK-nál, milyen szempontok alapján döntenek az adományok elfogadásáról vagy elutasításáról. Válaszukban azt írták,
döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.
A KK kérdésünkre azt is közölte, a BM utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta.
– Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – tették hozzá. Vagyis, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.
Az utóbbi időben többször előfordult, hogy egyes intézmények támogatásra szorultak. Például idén nyáron két budapesti, XII. kerületi iskolában a szülők pénzadományokat fizettek be az iskolai alapítványoknak, hogy „bérkiegészítésként” anyagi támogatást adjanak a pedagógusoknak. Tavaly novemberben pedig a Népszava írta meg, hogy Babóton kazán- és tűzifa adományokkal biztosították a szülők és az önkormányzat, hogy legyen fűtés a tornateremben. Az is gyakori, hogy a szülők festik a tantermeket, kerítést, illetve hogy bútorokat, eszközöket is adományoznak.
Több faluban megadta magát az iskolafenntartó, van, ahol a diákokat a helyi futballcsapat öltözőjébe költöztették– Abban az általános iskolában, ahol az egyik ismerősöm tanít, a szülők az alapítványon keresztül vásároltak projektort, okostáblát, az udvarra játszótéri elemeket – mesélte lapunknak Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint azzal, hogy az adományozási szándékot az iskoláknak be kell jelenteniük a tankerületeknek és a KK-nak, ráadásul nem is dönthetnek saját hatáskörben azok elfogadásáról, a BM az állam mindenre kiterjedő kontrollját akarja erősíteni. Továbbá szerinte ez egy újabb lépés abba az irányba, hogy csorbítsák az iskolaigazgatók döntési jogait. Mindemellett a PSZ elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az adományozási szabályok szigorításával a civil szervezetek és az állami iskolák kapcsolatát is jobban lehet majd ellenőrizni.
Konténerekbe költözik újabb két osztály a gyömrői általános iskolábanGulyás Gergely: Vannak olyan iskolák, amelyek lényegesen rosszabb állapotban vannak, mint egy-egy konténer