Szeptember 16. és 29. között összesen 1205 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy jövő évtől nem lép át az új életpályatörvény, vagyis a státusztörvény hatálya alá – derült ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence pedagógusnapi nyilatkozatából. Az államtitkár megjegyezte, ez a szám nagyjából a pedagógusok egy százaléka, így elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat – fogalmazott.
A státusztörvényt elutasító 1205 pedagógus október végéig még biztosan dolgozni fog, novemberben pedig a felmentési idejüket töltik, a jogviszonyuk november végén szűnik meg. Azokat, akik most döntöttek a közoktatás elhagyása mellett, az új szabályok értelmében legfeljebb három havi végkielégítés illeti meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunk megkeresésére először arról beszélt, visszautasítja Rétvári Bence kijelentését, amely szerint bárkit is felmondásra buzdítottak volna. – Mi jogi tanácsokat adtunk azoknak, akiknek erre szükségük volt, ennek mindenhol írásos nyoma van, soha nem buzdítottunk senkit semmire, ez totális hazugság – mondta. A státusztörvényt elutasító pedagógusok számával kapcsolatban megjegyezte, az államtitkár által közölt adathoz még hozzá kell tenni azoknak a számát, akik a nyár folyamán léptek ki. A tankerületi központok tájékoztatása alapján, amit a PDSZ adatigénylésére adtak, ez legalább 670 főt jelent.
Az oktatás kivéreztetése ellen tiltakoztak diákok és tanárok a budai VárbanA Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint a távozók száma ennél is magasabb, mert sokan voltak, akik még az előző tanév vége előtt lemondtak jogviszonyukról. A Civil Közoktatási Platform adatigénylésére az Oktatási Hivatal még júliusban közölte, hogy a 2022/2023-as tanév folyamán több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg. A Rétvári Bence által közölt szeptemberi adatokkal kapcsolatban Totyik Tamás felidézte, a PSZ is 1000-1200 főre becsülte azoknak a számát, akik most a státusztörvény elutasításáról nyilatkoztak, de az érdekvédő nem osztozik az államtitkár optimizmusában, amely azt sugallja, hogy semmi gond nincsen.
– Ez az 1205 pedagógus is nagyon fog hiányozni a magyar közoktatásnak
- mondta.
Az új jogszabályok értelmében jövő év januárjától megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, helyébe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lép. A státusztörvény egyebek mellett visszahozza a pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárásokat, lehetőséget ad arra, hogy „átvezényeljék” a tanárokat egyik intézményből a másikba, bizonyos esetekben pedig a munkaidőt is emelhetik napi 8-ról 12 órára. Lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos tantárgyakat pedagógus végzettség nélkül is lehessen tanítani. Az eddigi, kiszámítható bértábla helyett egy új, sávos bérrendszer alapján kapják majd fizetésüket a tanárok, melynek mértékét különböző szempontok szerint a munkáltató határozza meg.
Totális ellenőrzést akar a Pintér-féle belügy, az iskolák ezután csak állami jóváhagyással fogadhatnak el magánadományokatAz új bérrendszer egyelőre nem sok jóval kecsegtet: miközben a kormányban soha nem látott béremelésről beszélnek, a PDSZ számolt be arról korábban, hogy a kinevezésmódosítások többségében szinte csak a törvény által előírt minimális, vagy ahhoz közeli „bérajánlatokat” kaptak a pedagógusok, ami Pedagógus I. kategóriában bruttó 410 ezer forintot jelent. Volt olyan, akinek mindössze bruttó 21 forinttal emelkedett a bére. A PDSZ legutóbb több helyről kapott visszajelzéseket arról is, hogy béremelés helyett csökkentették egyes pedagógusok fizetését, és hogy a tankerületi központok több esetben egyoldalúan részmunkaidőssé módosítottak teljes munkaidős kinevezéseket.
Itt az európai statisztika, Magyarországon évi 10 ezer euró alatt, Dániában 50 ezer euró felett vannak a kezdő tanári fizetések