A pedagógusok világnapja alkalmából az Európai Bizottság Eurydice hálózata közzétette a tanári fizetésekről és juttatásokról szóló éves jelentését. A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 másik – köztük nyugat-balkáni – ország adatait veti össze. Vizsgálja a pályakezdő pedagógusok bérét, az előmenetellel járó fizetésemelést és az oktatási szintek közötti bérkülönbségeket.
A jelentés megállapítja, az európai országok között jelentős különbségek vannak a pályakezdő tanárok törvényben előírt fizetése tekintetében. A jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. Öt EU-tagállamban – Magyarországon kívül Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában – a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése évi 10 ezer euró alatti. A legmagasabb, 50 ezer EUR feletti fizetések Dániában, Németországban és Luxemburgban jellemzőek.
A nemzetközi összehasonlítás megkönnyítése érdekében érdemes a fizetéseket kifejezni vásárlóerő-paritáson (PPS), kiküszöbölve az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. De PPS-ben is jelentős eltérések vannak az országok között: a bruttó kezdő fizetések így 11 ezer és 59 ezer PPS között mozoghatnak évente a vizsgált országcsoportban. Magyarországon ez a szám 13 465 PPS, ami az uniós államok között csak Litvániában (12 739) valamint Szlovákiában (13 319) alacsonyabb.
Tizenegy országban minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár, függetlenül attól, hogy milyen oktatási szinten tanít. Ez a helyzet Magyarországon is. A legtöbb helyen azonban az oktatási szintek közötti bérkülönbségek tükrözik a képesítési követelmények közötti különbségeket.
Totális ellenőrzést akar a Pintér-féle belügy, az iskolák ezután csak állami jóváhagyással fogadhatnak el magánadományokatA törvényben előírt fizetések növekedésének lehetősége a karrier során jelentősen eltér. Országtól függően a kezdő fizetések a tanári pályafutás során 16 százalék (Dániában és Szerbiában) és 143 százalék (Cipruson) között emelkedhetnek. A fizetési sáv tetejének eléréséhez szükséges évek száma a dániai 12 évtől a magyarországi 42 évig terjed. Írországban, Cipruson, Hollandiában és Lengyelországban a tanárok törvényben előírt kezdő fizetése az első 15 szolgálati évben több mint 60 százalékkal nőhet, a következő években pedig még ennél is nagyobb mértékben.
A 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között a pedagógusok törvényben előírt fizetése az oktatási rendszerek többségében nőtt, de a fizetésemelések általában szerények voltak. A tanárok – inflációval kiigazított – kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között Magyarországon átlagosan 22 százalékkal lett magasabb. Ezzel szemben az elmúlt öt évben a legnagyobb – több mint 30 százalékos – emelésre több más közép- és kelet-európai országban is sor került, például Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és a balti államokban.
A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – olvasható az Euridyce jelentésében.
