Július végén az államháztartás hiánya 2940 milliárd forint volt – közölte a Pénzügyminisztérium. Ez az egész évre tervezett 3400 milliárdos hiánycél 86 százaléka, miközben időarányosan 58 százalék lenne elfogadható.
Az első félévre a recesszió rányomta a bélyegét, ennek következtében egyes adóbevételek szinte bezuhantak, miközben a kiadási oldalon nem mindenütt lehetett spórolni. Júliusban az egyhavi hiány már csak 44,3 milliárd forint volt, vagyis lassult a deficit növekedése, de tervezett hiánycél nem tartható.
A Pénzügyminisztérium számaiból kiderül, hogy hatalmas bajok vannak a bevételi oldalon. Ezt legjobban az áfa-bevételek jelzik: az első hét hónapban 4038 milliárdos bevétel keletkezett, ez 1,5 százalékkal és 60 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál, vagyis a bevételek reálértéke legalább 18 százalékkal csökkent. Mintegy 400 milliárd eddig az elmaradás. Ezt nem tudja az idén beszedni a költségvetés akkor sem, ha valami csoda folytán a második félévben felpörögne a gazdaság és a fogyasztás. Ennek egyelőre semmi jele. Az áfabevételek elmaradtak a tavalyitól, vagyis két százalékkal csökkentek nominálisan tavaly júliusi bevételekhez képest.
Túlköltekezett az Orbán-kormány, a bevételek messze elmaradtak, csak áfából közel hétszázmilliárdnyi hiányzikMegtöbbszöröződtek viszont a különadó-bevételek: a kiskereskedelmi cégeknek az idén eddig 114 milliárd extra adót kellett befizetniük, ez 72 milliárdos plusz terhet jelent. A gyógyszergyártóknak az idén eddig 43 milliárdot kellett befizetni – a tavalyi nulla után –,
így ezek a pluszadók beépülnek a fogyasztói árakba, növelve az inflációt.
A személyi jövedelemadó-bevételek viszonylag jól alakulnak: júliusban 23,7 százalékkal több szja keletkezett mint egy évvel ezelőtt, ami bőven meghaladta a 17,6 százalékos inflációt. Igaz, a tavalyi szja-bevételek nagyon alacsonyak voltak az első félévben, a választási visszautalások miatt. Összességében a költségvetési bevételek júliusban 10, az első hét hónapban 21 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – mindezt 17,6 százalékos júliusi infláció mellett.
Élen a magyar drágulás, kilencedik hónapja vezetjük az uniós inflációs listátEzzel szemben a kiadások 20 százalékkal emelkedtek, ami az infláció fényében reálértéken csökkenést jelent. A kormány nem ezt tervezte eredetileg, ezért jóval magasabb a hiány az időarányosan elfogadhatónál. A kiadások közül különösen az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások és az állami vagyonnal való kiadások szálltak el. Ez utóbbit jelentős részben Vodafone megvásárlás okozta. A veszteséges távközlési céget fele-fele arányban az Orbán-kormány és a NER-milliárdos Jászai Gellért ellenőrzése alatt lévő 4iG Nyrt. vásárolta meg. Igaz, a számlát az adófizetők állták, ugyanis a 4iG Nyrt-nek ehhez nem voltak meg a szükséges forrásai, ezért a cég állami közvetítéssel szerzett hiteleket. Így az állami vagyonra az első hét hónapban összesen 850 milliárdot költött el az Orbán-kormány, miközben más fontosabb (oktatás, egészségügy, MÁV, szociális ügyek) dolgokra nem jutott elegendő pénz. Jelentősen nőttek a rezsikiadások. Tavaly erre még nem költött a kormány:
az első hét hónapban 1078 milliárd ment erre a célra.
Az államadósság finanszírozása az első hét hónapban 1278 milliárd forintot vitt el, ami 457 milliárdos növekedés 2022-höz képest. Ez az ára a magas kamatoknak, amit az államnak is ki kell fizetnie, ha forrásokhoz akar jutni.
Az Orbán-kormány tudta, hogy a 4500 milliárdos pénzszórása miatt nőni fognak az árak, aztán kicsúszott a kezéből az irányításStadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére az Orbán-kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnélKét kézzel szórják a közpénzt: a NER-milliárdosok hizlalására használja a kormány a szűkös költségvetési támogatásokatMár régóta látják, hogy baj van
A Pénzügyminisztérium április óta nem írta le havi elemzésben, hogy tartani tudná az idei hiánycéljait – vagyis a költségvetési törvény idei márciusi módosításban rögzített 3,9 százalékos GDP-arányos hiányt. Más szóval egy hónap alatt a PM számára is világossá vált, hogy nem tartható a módosított büdzsé, ez minden bizonnyal rekord. Nem is annyira az idei, hanem a jövő évi 2,9 százalékra tervezett hiány a fontos, ugyanis, ha a deficit GDP 3 százaléka felett lesz 2024-ben, az azzal jár, hogy 2025 elején az Európai Bizottság kénytelen lesz túlzott deficit eljárást indítani Magyarországgal szemben, amely egy újabb politikai konfliktus lehet a kormány és Brüsszel között, annak ellenére, hogy a hiány mérséklése, a kiegyensúlyozott költségvetési és gazdaságpolitika elsősorban magyar gazdaság és adófizetők érdeke lenne. A gond az, hogy a magyar gazdaság mélyreható reformokra szorulna az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika területén, ám ezekről az elmúlt 13 évben a kormány hallani sem akart. A Európai Bizottság e mellett szorgalmazza a nagyvonalú rezsitámogatások kivezetését mondván, hogy a piaci energiaárak már normalizálódtak, amelyek bőven alatta vannak a 2022 eleji szinteknek. A kormány egyelőre erről hallani sem akar, és más kiadáscsökkentésről sem, ám szeptemberben felülvizsgálja a költségvetési folyamatokat.
