Az Eurostat összesítése szerint az Unió 27 országa között továbbra is bajnok a magyar infláció. A KSH mérése szerint ugyan 17,6 (uniós módszertan szerint mérve 17,5) százalékra mérséklődött a hazai pénzromlás üteme az előző havi 20,1 százalékról, ám ez is kiugróan magas a bennünket 10,3 százalékkal követő Lengyelország és az eurozónatag Szlovákia előtt. Csehország alig lemaradva 10,2 százalékkal ért be a negyedik helyre. Az egykori visegrádi tagállamokat az uniós átlagnál jobban sújtja az infláció, ami az élelmiszerpiaccal és a hasonló energiabeszerzési szerkezettel magyarázható. Magyarország sajátos kiemelkedésének okát a kormány gazdaságpolitikájában kell keresni, mint költekező költségvetés, osztogató monetáris, és jövedelempolitika.
Az Eurostat adatai szerint a környező országokban összességében a magyarnál sokkal jobb az inflációs helyzet: Romániában az árak 8,9, Horvátországban 8, Ausztriában hét százalékkal emelkedtek egy év alatt. Az EU-ban átlagosan 6,1, az eurózónában 5,3 százalék volt az infláció, a legalacsonyabb áremelkedést Belgiumban (1,7) Luxemburgban (2) és Spanyolországban (2,1) mérték – vagyis mindössze két eurózóna-tagország teljesíti jelenleg az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célját. Ezzel együtt a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint, a számok alapján úgy tetszik, hogy a másodkörös, mögöttes árnyomás elérte a tetőpontot az eurózónában – ez viszont jó hír a magyar infláció szempontjából is, hisz a külső környezet is támogatja a hazai áremelkedések mérséklődését.
Az EU-ban is és Magyarországon is az élelmiszerek drágulása okozta a legnagyobb gondot, ám a különbség itt is hatalmas Magyarország kárára, de már korántsem olyan mértékben, mint fél évvel korábban. Az Eurostat mérése szerint az EU-ban átlagosan 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt az élelmiszerek. Az értékek a magyar 22,1 százalék és a dán 6,6 százalék között mozognak. A régióban magas az élelmiszer-infláció, hisz a lengyeleknél 16,8, a szlovákoknál 16,5, a románoknál 16,2 százalékkal drágult az ennivaló. Az alsó bolyban Dánia mellett Portugália és Finnország található – vagyis nincs egyértelmű mintázat – például a mediterrán zöldség- és gyümölcstermelő országokban átlag vagy akár afelett emelkedtek az élelmiszerárak.
Mind az Európai Unióban, mind idehaza folytatódik a következő hónapokban a dezinfláció: az elemző becslések szerint már augusztusban 15 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme, ezzel az infláció alacsonyabb lesz, mint a nettó bérek emelkedése, vagyis a reálbérek pozitívba váltanak. A kormány ettől a fordulattól a 10 százalékkal csökkenő lakossági fogyasztás felpörgését reméli, ami viszont erőt adhat a csökkenő gazdasági teljesítménynek. A független elemzők részint óvatosabbak, részint megosztottabbak a várt reálbérfordulat kérdésében: a többség nem vár ettől érdemben növekvő lakossági fogyasztást, mert ugyan az infláció csökken, az árak még magasan maradnak. Vagyis érdemben nem jut több a fogyasztásra, ha pedig mégis, akkor a többlet egy részét a háztartások várhatóan az elmúlt hónapokban felélt megtakarítások visszapótlására használják fel.
A tavalyi magas bázis, az idei alacsony kereslet, valamint az áruházi akciók miatt az elemzők arra számítanak, hogy már októberben 10 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme, az év végére pedig hét százalékra – hacsak az emelkedő nyersolaj és üzemanyagárak nem okoznak meglepetést. Az elemzők szerint így idén átlagosan 17 százalék körül alakulhat a pénzromlás a korábban várt 18 százalékkal szemben , ám ez még mindig jelentős emelkedés a tavaly 14,5 százalékos inflációhoz képest.
Újra nő az államadósság
Már nemcsak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósság is növekszik – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első féléves pénzügyi számláiról készült statisztikai közleményből. Az államháztartás GDP-arányos, göngyölített 12 havi hiánya 8,4 százalék volt a második félév végén, ami közel duplája az egész évre tervezett 4,5 százaléknak. Ugyanakkor kormány nem nagyon hangoztatja az utóbbi hetekben, hogy a 4,5 százalék kőbe vésett cél lenne. (Az első féléves adatok alapján ez csak nagyon kormoly megszorításokkal lenne elérhető). Az MNB által most közölt adatokban nincs semmi meglepő, hisz hasonló tendenciát mutatnak a Pénzügyminisztérium által közölt havi pénzforgalmi adatok is: július végére a hiány elérte 2940 milliárd forintot, az egész évre tervezett összeg 86 százalékát. Vagyis a második félévben már csak 460 milliárddal nőhetne a hiány, ami illuzórikus terv, látva GDP eddig két negyedéven át tartó csökkenését. A zsugorodó gazdaság a zsugorodó lakossági fogyasztással pedig az adóbevételek csökkenését eredményezi, vagyis a hiány emelkedését.
Miután az államháztartás hiány a duplája lett a tervezettnek, nem teljesen meglepő módon az államadósság-mutató is emelkedni kezdett. Tavaly év végén a GDP-arányos államadósság 73,3 százalék volt, ez a második félév végére 75 százalékra nőtt. Idén a GDP-arányos államadósság további csökkenésével számolt a kormány – abban bízott, hogy a magas infláció kvázi elinflálja az államadósság-mutatót is –, ám hiába volt kirívón magas ( 20,1 százalék) az első féléves pénzromlás, az államadósság növekedése ezt is meghaladta, s ezért nőtt a GDP-arányos adósság is.
Túlköltekezett az Orbán-kormány, a bevételek messze elmaradtak, csak áfából közel hétszázmilliárdnyi hiányzikOrbán Viktor: amíg nincs béke, addig marad a nehéz gazdasági környezet Az Orbán-kormány tudta, hogy a 4500 milliárdos pénzszórása miatt nőni fognak az árak, aztán kicsúszott a kezéből az irányításNem működik az Orbán-kormány csodafegyvere, elmaradt a várt élelmiszerár-csökkenés