Az elmúlt napokban kiderült, hogy a magyar infláció kapott gyomrost, kokit, sallert, mélyütést, és ahogyan Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az állami rádió hétvégi propagandaműsorában megmondta, térdre is kényszerült. Az Orbán-kormány láthatóan a maga érdemének igyekszik beállítani a statisztikai törvényszerűséget, miszerint a bázishatás – vagyis tavalyi hatalmas áremelkedések - miatt mintegy automatikusan csökken az inflációs mutató, de nem az árak. A kabinet az olyan kormányzati intézkedéseknek tulajdonítja a dezinflációt, mint a kötelező akciózás, illetve az online árfigyelő rendszer. Egy honlap vérszegény kormányzati intézkedés az infláció mérséklésére, különösen akkor, ha ezt szembeállítjuk azokkal azokkal a gazdaságpolitikai hibákkal, amelyeket a Fidesz elkövetett, hogy megnyerje a 2022-es választásokat, és ezzel ránk szabadítsa az inflációt.
2021 októberében egy gazdasági konferencián egymás után szólalt fel Nagy Márton, akkor már a jegybankból kényszerűen eltávolított egykori alelnök és kinevezett miniszterelnöki főtanácsadó, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter. Nagy Márton arról beszélt, hogy a nyári nagy hitelfelvételeknek köszönhetően 2021szeptember végén "2010 óta nem látott összeg, 4500 milliárd forint állt rendelkezésre" az állam számláján. Ebből finanszírozható egyebek mellett az szja-visszatérítés, a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az ágazati béremelések, a munkáltatói járulékcsökkentés, a kieső uniós források, az otthonfelújítási programok.” Nagy arról is beszélt, hogy a 2021 utolsó és 2022 első negyedévében a GDP 15 százaléka feletti költségvetési költekezés várható, és amint azt azóta tudjuk, ez a választások előtt be is következett.
Szentkirályi Alexandra: gyomrost kapott és térdre rogyott az inflációNem működik az Orbán-kormány csodafegyvere, elmaradt a várt élelmiszerár-csökkenésVarga Mihály akkor is óvatosabb volt, arra figyelmezett, hogy fel kell készülni egy olyan időszakra, amikor "nehezebb lesz visszatuszkolni" az inflációt. A pénzügyminiszter akkori álláspontja szerint az inflációs trend 2022 nyarára normalizálódhat. Elmondta, együtt kell dolgozni a monetáris politikával, de a gazdaság újraindulásának költségei megváltoztatták a fiskális politika helyzetét. 2020-ban a költségvetési hiány kitört a háromszázalékos sávból és várhatóan csak az évtized közepére lehet ismét 3 százalék körül a deficit. Megjegyzendő, hogy a pénzügyminiszteri jóslatokból nemcsak az inflációra vonatkozó vált valóra, pedig akkor Varga még nem tudhatott arról, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadja Ukrajnát, illetve elzárja Európa energiaellátásának nagy részét – ezzel átmenetileg megsokszorozza a földgáz árát. Varga minden más jóslata is bevált: a költségvetési hiány mind a mai napig nem normalizálódott, bár talán nem kell erre az évtized közepéig várni.
A probléma, hogy Nagy Márton és Varga Mihály közül rendre a miniszterelnöki tanácsadó határozta meg az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Előbbi másban is tévedett: például amikor azt harsogta, hogy nem az infláció, a hanem recesszió elkerülése lesz a gazdaságpolitika elsődleges kihívása. Hibás tézisnek bizonyult az is, hogy Nagy Márton szerint bár „kevésbé valószínű forgatókönyv, de felmerül a stagfláció kockázata is, amikor a magas infláció alacsony növekedéssel párosul”. Jelenleg magyar gazdaság növekedés nulla alatt van, és fenyeget, hogy mínuszos lesz, az infláció ezzel szemben ezzel 17-18 százalék.
Harmincéves mélyponton a magyar gazdaság, ilyen hosszú válság még a Covid-19-járvány alatt sem voltAz Orbán-kormány nemcsak a választások előtti döntéseivel fűtötte fel az inflációt, hanem 2022-es válságkezelésével: az évi ezer milliárd forintnyi különadó – de különösen a kiskereskedelmre kivetett sarc – tovább fűtötte az inflációt, az ársapkák bevezetése további három százalékkal emelte meg a pénzromlás ütemét, és a rezsicsökkentés részleges eltörlése is rátett egy lapáttal.
Az elhibázott, prociklikus költségvetési politika inflációgerjesztő hatását erősítette a jegybank elhibázott monetáris politikája is. Az MNB késve reagált az árak elszabadulására, nem emelte elég gyorsan és megfelelő mértékben a kamatokat, sőt 2022 szeptemberében le is állt a kamatemelésekkel, amely a forint árfolyamának összeomláshoz az euró 430 forintra drágulásához vezetett: a forint ilyen durva leérdeklődése az importált inflációt növelte.
Az inflációs politikában a fordulatot a jegybank rendkívüli kamatemelése, illetve reáljövedelemek zuhanása hozta meg 2022 végén, az árak emelkedése végül januárban 25,7 százalékon tetőzött. 2023 elején a pénzromlás üteme előbb lassan, majd májustól egyre gyorsuló ütembe csökken, az év végére a mutató az elemző előrejelzések szerint 7 százalékra csökkenhet. Ám ehhez egyetlen kormányzati intézkedésnek nincs túl sok köze, legalábbis a mértéktartó, független elemzők szerint.
Az OTP csökkentette inflációs prognózisát
Az elemzők sorra hangsúlyozzák, hogy a mostani inflációcsökkenés törvényszerű, és azzal, hogy júliusban 17,6 százalékra lassult az áremelkedések üteme az előző havi 20,1 százalékhoz képest, nem történt új momentum. „A nagy kép változatlan” – szó szerint ezt írják az elemzők egymástól függetlenül. Legutóbb az OTP elemzői sorolták elemzésükben , hogy a visszafogott fogyasztás (amit a gyenge külkereskedelmi forgalom és a tragikus áfa-bevételek is jeleznek), valamint a jelentős reáljövedelem-csökkenés, a tavalyinál erősebb forint, és az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak mind-mind arra utalnak, hogy folytatódik a dezinfláció. (Szó nincs az elemzésben árfigyelésről) A kedvező adatok miatt az OTP a korábbi 18 százalékról, 17,6 százalékra csökkentette idei, és 5 százalékról 4,5 százalékra a 2024-es éves inflációs prognózisát. A forint közelmúltbeli leértékelődése nem befolyásolja negatívan inflációs előrejelzésünket, mert korábban szintén fokozatosságot feltételeztek a leértékelődésre, a 370 forintos eurószintekről - írták. Úgy vélik, hogy az MNB folytatja 100 bázispontos csökkentéseit amíg az irányadó ráta jövő márciusban el nem éri a 7 százalékot.
