Több kormányzati intézkedés együttes hatása a korábbi tetőpontjához képest felére csökkentette az élelmiszerárak inflációját - állította Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az MTI szerint.
Szentkirályi Alexandra elmondása szerint a kabinet megfelelő eszközöket alkalmazott az infláció leszorítására, amely - mint az már látszik a számokon - „kapott egy gyomrost és térdre rogyott”, de a küzdelemnek még nincs vége, a cél pedig az egy számjegyű inflációs ráta elérése. Jó esély van arra, hogy ezt a célt az eredetileg várt év vége helyett akár már októberben el lehet érni - fejtette ki a kormányszóvivő, megjegyezve, júliusra 17,6 százalékra csökkent az infláció, ami az előző hónaphoz képest két és fél százalékos csökkenést, az élelmiszerárak tekintetében pedig 0,9 százalékos mérséklődést jelent. Szavai szerint éves összevetésben a tetőpontjához képest gyakorlatilag már a felére törte le több kormányzati intézkedés együttes hatása az élelmiszerek inflációját, ezt a folyamatot pedig akarja ösztönözni a kabinet.
Csökkent az infláció, de az árak még mindig emelkednekSzentkirályi Alexandra az árstop augusztus eleji kivezetésével kapcsolatos műsorvezetői kérdésre elmondta, a tapasztalatok szerint ez az intézkedés árcsökkentésre kényszerítette a nagy multinacionális áruházláncokat, a 62 termékkategória közül már 52-ben látható az árleszorító hatás. Egy „brutálisan kiélezett verseny” indult el a boltokban, ezeknek a termékcsoportoknak az átlagárai augusztus 9-ig átlagosan 6,5 százalékkal mérséklődtek, egy-két termékkategóriában még ennél is nagyobb százalékos árcsökkenés látható - hangoztatta. Közölte, leginkább a zöldségárak csökkentek, például az étkezési újburgonyáért átlagosan több mint 45, a zöldpaprikáért 37, a tojásért pedig 27 százalékkal kell kevesebbet fizetni.
A folyamatos árverseny, amire „a kormányzati intézkedések kényszerítik a multikat”, szerinte nagyon hatékonyak, a tapasztalatok szerint pedig a vásárlók figyelik az eszközöket, amelyek a kormány a kezükbe adott - hangsúlyozta a politikus, kiemelve, az online árfigyelő rendszerben indulása óta például több mint egymillió egyedi felhasználót regisztráltak. Szavai szerint a rendszert az emberek tudatosan használják, figyelik az akciókat, így már nemcsak a hatóság, hanem ők is megbüntetik azokat a boltokat, ahol túl magasak az árak, vagyis egész egyszerűen egy másik boltba fognak elmenni. „Most nem a multiknak, hanem az embereknek van szüksége a segítségre, úgyhogy nem fogjuk hagyni, hogy a multik nyerészkedjenek és további fejlesztések várhatóak például az online árfigyelő tekintetében is” - fogalmazott.
A június elején bevezetett kötelező akciózás ellenőrzésére kitérve Szentkirályi Alexandra elmondta, augusztus elejéig 642 üzletet vizsgáltak meg az ellenőrök, ebből 65 üzletben találtak kicsivel több mint kilencven kifogást, tehát az üzletek tíz százaléka követett el valamilyen szabálysértést. Az esetek többségében nem tüntették fel az árcsökkentést vagy az akciós termékeket, máshol egyszerűen nem tartották be az akciózást - számolt be az ellenőrzés eredményéről a kormányszóvivő. Megjegyezte, az eddig kiszabott bírság értéke elérte a 25 millió forintot, ez az összeg jóval alacsonyabb mint az árstop ellenőrzése során kiszabott bírságok, amelyek összege meghaladta a több mint hárommilliárd forintot.
Szentkirályi Alexandra erre utalva elmondta, az árstopot augusztus 18. és 20. között, a Szent István-napi ünnepségek idejére ismét bevezetik, így például az ásványvizet, a sört és a perecet lehet majd fix, jutányos áron megvásárolni az erre kijelölt árusítóhelyeken.
A magyar extra-infláció atyja nagyon büszke magáraVirovácz Péter, az ING Bank elemzője egészen máshogy értékelte lapunknak a júliusi inflációs adatokat: az élelmiszerek árát rögzítő kormányzati Árfigyelő adatai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, pontosabban a KSH által mért inflációval - jelentette ki. A KSH szerint a 12 havi pénzromlás a hetedik hónapban a vártnak megfelelően 17,6 százalékra csökkent az előző havi 20,1 százalékról, ugyanakkor az árak egy hónap alatt 0,3 százalékkal emelkedtek. Csökkentek viszont az élelmiszerárak, ám egy hónap alatt a várt 2-3 százalékponttal szemben mindössze 0,9 százalékkal estek. Túlzóak voltak az elemzői várakozások - vélekedett a szakember.
A KSH mérése szerint 12 hónap alatt az árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek Magyarországon, ezen belül az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal, a háztartási energia 35,7, a szolgáltatások 14,6, tartós fogyasztási cikkek pedig 3,6 százalékkal drágultak. Az elemzők szerint a következő hónapokban egyértelműen folytatódik a 12 havi inflációs mutató csökkenése, az egy évre visszatekintő pénzromlás októberre, de legkésőbb novemberre 10 százalék alá csökkenhet, ez azonban jelentős részben a forint árfolyamától és az üzemanyagáraktól függ.
Nem működik az Orbán-kormány csodafegyvere, elmaradt a várt élelmiszerár-csökkenésNem az Orbán-kormány töri le az inflációt, hanem a recesszió