A második negyedévben vélhetően kikerül a magyar gazdaság a technikai recesszióból, vagyis három lefele tartó negyedév után az április-június közötti három hónapban már feltehetőleg nőtt a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest – olvasható az ING Bank most kiadott frissített magyarországi gazdasági előrejelzésben. (A KSH két hét múlva, augusztus 16-án közli az előzetes GDP adatokat.)
A növekedést a magas infláció, a költségvetési megtakarítások és beruházások leállása, illetve a magas kamatok fojtották le. Az ING elemzői szerint a második negyedben a gazdaság legtöbb ágazat teljesítménye még csökken a GDP növekedés vélhetően kizárólag csak a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítményének lesz köszönhető: ennek oka a rendkívül gyenge tavalyi teljesítmény az agráriumban – amikor is az aszály miatt – 31 százalékkal csökkent az éves mezőgazdasági GDP. Ez egyrészt idén korrigálódott, másrészt az idei kedvező időjárás miatt a tavalyi csökkenéshez hasonló mértékű növekedés is jöhet – így az agrárium megugrás egyedül képes lesz kirántani a magyar gazdaság a technikai recesszióból. Ezzel együtt az ING elemzői szerint
a magyar gazdasági idei növekedése nem lesz nagyobb 0,2 százaléknál – amely meglehetősen messze van a kormány 1,5 százalékos várakozásaitól.
Ezzel szemben az ipari termelés csökken, a kiskereskedelmi forgalom zuhan a többi ágazat nem lesz képes növelni a keresletét – így ezen hatások miatt az inflációcsökkenése a korábban feltételezetthez képest is felgyorsul. A kiskereskedelem szektor továbbra is szenved a megélhetési költségek válságos csökkenése miatt, májusban az eladások 12,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól – fogalmaznak az elemzők. A kiskereskedelmi forgalom csökkenés mindaddig folytatódik, amíg a reálbérek változása pozitívba nem fordul.
Megint kevesebbet ér a magyarok fizetéseErre a fordulatra szeptemberben kerülhet sor: májusban a bérek nominálisan 17,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ezzel szemben az infláció még 21,5 százalék volt – a KSH számításai szerint ez a reálbérek három százalékos csökkenését jelenti. Szeptemberre azonban az infláció zuhanásával a reálbérek emelkedése már pozitív tartományba kerülhet, amely meghozhatja a vásárlókedvet a lakosság számára.
Ezzel együtt az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy a belföldi kereslet összeomlása felgyorsítja az infláció csökkenését: a cégeknek, kereskedőknek nincs már lehetőségük az árak emelésére az összeomlott lakossági és belföldi kereslet mellett. Ezért a lefele mutató árverseny a nyári a hónapokban felgyorsul a kiskereskedelemben, hisz a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme csökken. Az ING elemzői ugyan nem mondják ki, de nem a kormányzati intézkedések (online árfigyelés, kötelező akciók) a dezinfláció fő motorjai, hanem a lakossági kereslet összeomlása. Ezzel együtt a kormányzati intézkedések segíthetik a dezinflációs folyamatokat – ami nagy szó annak ismeretében, hogy az tavalyi és idei Európában rekordnak számító kimagasló infláció jelentős részben az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának az következménye.
Ellentmondanak az adatok az Orbán-kormánynak, a környező államokhoz képest is nagyon magas a magyar inflációAz ING elemzői különösen erős árversenyre számítanak az élelmiszereknél – ezek hatásra már az év utolsó negyedére stabilan egyszámjegyű, vagyis 10 százalék alatti 12 havi pénzromlást várnak, de még ez is kevés lesz ahhoz, hogy az idei éves inflációs mutatót lényegesen 18 százalék alá csökkentse.
